MSc tartalmi, formai követelmények

PZs | 2018.11.01.
MSc tartalmi, formai követelmények

ALAPELVEK
   A mesterszakos diplomamunkának a biológia egy aktuális problémájának tudományos szintű bemutatása mellett tartalmaznia kell azoknak a kutatásoknak a leírását és saját eredményeit, amelyeket a hallgató a témavezető segítségével elvégzett, ill. elért. A diplomamunkának dokumentálnia kell azt, hogy a szakdolgozó több modern kísérleti eljárást, módszert megismert, önállóan alkalmazott és annak segítségével eredményeket ért el.
   E kutatások lehetnek ténylegesen végrehajtott laboratóriumi kísérletek, terepi mérések, megfigyelések, modellezési munkák vagy olyan elméleti hipotézisek felállítása és azok sokoldalú értékelése, amelyek hozzájárulnak a vizsgált kérdés megoldásához.
   A diplomamunkának minden esetben saját kutatási eredményeket kell tartalmaznia!
   A magyar nyelvű képzésben a diplomamunka nyelve a hallgató kérésére – a témavezető egyetértésével – angol is lehet. Ilyen esetben a diplomamunka egyoldalas angol nyelvű összefoglalóját egy bővebb (2–5 oldalas) magyar nyelvű összefoglalásnak kell követnie!

A diplomamunka Neptun-ba történő feltöltésének határideje:
     a vizsgaidőszak első napja, május 16. (hétfő), 16:00 óra!

frissítve: 2022.05.12.

A diplomamunka formája és terjedelme

   A diplomamunkát szövegszerkesztővel kell készíteni.
   A diplomamunkát kizárólag elektronikusan kell benyújtani, azaz PDF fájlban fel kell tölteni a Neptunba a megfelelő helyre, a hivatalos eljárás szerint.
   A dolgozat készítőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a munkája saját szellemi terméke (nem plagizált)!
   A szöveg betűmérete 12 pontos legyen (Times betűtípus alkalmazása esetén), ettől a címek, alcímek betűmérete eltérhet. A szöveget másfeles sorközzel, sorkizárással kell szerkeszteni normál laptükörrel (oldalméret A4, körben 2,5 cm-es margó). A terjedelmesebb dolgozatokat lehetőleg kétoldalas nyomtatással. A címoldal, a tartalomjegyzék és rövidítésjegyzék kivételével minden lapon fel kell tüntetni az oldalszámozást; a tartalomjegyzék az 1. sz. oldal.
   Az ábrákat, táblázatokat sorszámmal kell ellátni, és azokat a megfelelő helyen a szövegbe kell illeszteni. Ez alól kivétel lehet olyan kép, tábla, rajz, nagyméretű táblázat, amely mérete miatt nem illeszthető a szövegbe. Ez külön oldalon, vagy a munka végén, mellékletben helyezhető el.
   A terjedelem vonatkozásában nincs szigorú megkötés, azt a munka témája határozza meg (pl.: előfordulhat, hogy olyan új területen végzett kutatás eredményeit mutatja be a dolgozat, amelynek csekély a szakirodalmi háttere). Átlagos esetben elvárható, hogy minimum 25, maximum 50 oldalon (címoldal, tartalomjegyzék, rövidítésjegyzék összefoglalók, hivatkozási lista, köszönetnyilvánítás és nyilatkozatok nélkül számolva!), minimum 20 szakirodalmi hivatkozáson keresztül mutassa be a hallgató, hogy a témának szakértője!


A diplomamunka ajánlott szerkezete /1

(A teljes anyag letölthető egységes RTF dokumentumként!)

CÍMLAP
Tartalmazza a címet, a tényt, hogy ez a mű diplomamunka, a szak és szakirány megnevezését, a hallgató nevét, a témavezető nevét, beosztását, tudományos fokozatát, a tanszék nevét, ahol a témavezető dolgozik, egyetemünk és a Biológiai Intézet nevét, és a diplomamunka készítésének évét. Ha külső intézményben irányították a munkát, tüntesse fel a témavezető nevét, munkahelyét és a belső konzulens nevét és tanszékét is.
A javasolt címlapminta a Biológiai Intézet honlapjáról letölthető.
 

A DIPLOMAMUNKA FEJEZETEI:


A diplomamunka ajánlott szerkezete /2

Tartalomjegyzék   A tartalomjegyzékben nem kell feltüntetni magát a tartalomjegyzéket (a dolgozat első számozott, de oldalszám nélküli oldala)!

Rövidítésjegyzék   (ha szükséges)

Bevezetés
   Ez a fejezet mutassa be a munka témáját, helyezze el azt a szaktudományban. Foglalja össze a téma vizsgálatának jelentőségét. Röviden vázolja fel a diplomamunka célját, tartalmát.

Irodalmi áttekintés (Szakirodalmi előzmények)
   A téma feldolgozása tartalmazhat történeti áttekintést, de a logikai alapot lehetőleg ne (csak) a kronológia adja, hanem a tudományterület problémáinak a feldolgozása. Ilyen lehet például különböző, esetleg egymásnak ellentmondó eredmények, megfigyelések, illetve az azokon alapuló elméletek összevetése, értékelése.
   A szakirodalom feldolgozásánál ügyelni kell arra, hogy a feldolgozott irodalom ne legyen egyoldalú, a válogatás ne legyen tendenciózus. Ügyelni kell a régi (5-10 évnél korábbi) és az új publikációk helyes arányaira. Ez az arány szakterületenként változhat, de tükrözi a válasz­tott téma időszerűségét. Ha túl nagy (pl. 75 %-nál nagyobb) a régi szakirodalom aránya, az azt mutathatja, hogy a hallgató „visszairodalmazott”, azaz főleg publikációk hivatkozásait adta meg, és kevesebb gondot fordított az önálló irodalomkutatásra. Ügyelni kell az összefoglaló cikkek arányára is, nem jó, ha az irodalmi áttekintés főleg ilyen cikkeken alapul, és azok logikáját követi. Javaslom feltüntetni a szövegközti hivatkozásnál is a tényt, hogy a hivat­kozott cikk összefoglaló.
   Különösen ügyelni kell arra, hogy a dolgozat ne tartalmazzon másodkézből vett hivatko­zásokat, azaz a hallgató az összes általa hivatkozott irodalmat elolvassa.
   Egyetemi jegyzet nem tekintendő szakirodalomnak, az arra való hivatkozás sem fogadható el. (Kivétel lehet, ha a diplomamunka témája egyetemi jegyzet szakmai értékelése, tartalmá­nak összevetése a téma nemzetközi szakirodalmával.)
   A hivatkozási listában szerepelhet szakmai internetes honlap, ha azon keresztül reprodu­kálhatóan lehet információhoz jutni. Internetes hivatkozásnál a leolvasás dátumát is fel kell tüntetni.
   Ez a fejezet tartalmazhat publikációból kivett ábrákat. Ezek aláírásában fel kell tüntetni az ábra eredetét, és az ábrákon lévő feliratok magyar fordítását.

A szövegben megadott hivatkozás formája:
A hivatkozás tüntesse fel:

  1. egy szerző esetén a szerző vezetéknevét és a publikáció évszámát (Smith, 1999)
  2. két szerző esetén mindkét szerző vezetéknevét és a publikáció évszámát (Smith és Kovács, 2000)
  3. kettőnél több szerző esetén az első szerző vezetéknevét és társszerzők helyett az „és mtsai” rövidítést valamint az évszámot (Smith és mtsai, 2001)
  4. ha több publikáció jelent meg ugyanattól a szerző(k)től az adott évben, az évszám utáni indexeléssel kell egyértelműsíteni a hivatkozást (Smith, 1999a; Smith, 1999b)

A diplomamunka célkitűzései
   A szerző, lehetőleg pontokba, szedve fogalmazza meg a munka célkitűzéseit, esetleg térjen ki arra is, hogy milyen módszerekkel kívántak választ kapni a felvetett kérdésekre.