A humánbiológia számos diszciplínát ölel fel (humángenetika, humán és primates evolúció, humán populációgenezis, humán morfológia, morfometria, auxológia). A humánbiológia foglalkozik az emberi test kialakulásával, morfológiájának időbeli (pl. ontogenezis, evolúció, szekuláris trend, régen élt népességek biológiai rekonstrukciói) és térbeli (populációs különbségek, földrajzi változatok, haplotípusok) variációival, ill. az emberi test struktúrájában és funkciójában megjelenő abnormalitásokkal (humángenetika, paleopatológia). A humánbiológiai képzésben bemutatjuk az egykor élt és mai népességek embertani jellegeinek vizsgáló módszereit, illetve részletesen tárgyaljuk a humángenetikai vizsgáló módszereket is.

Mivel a humánbiológia számos távolabbi tudományterülettel tart kapcsolatot, biológus és biológia tanár szakos hallgatókon kívül régész, földrajz-, és földtudományi szakos hallgatókat is oktatunk.
 

Oktatás

A humánbiológia oktatásában is a fent tárgyalt diverzitást kívánjuk érzékeltetni.
Az ember növekedése és érése során ismertetjük az emberi prenatális és posztnatális testi fejlődés legfontosabb folyamatait.
A paleopatológia területén a történeti korú emberi maradványokon leggyakrabban előforduló kóros elváltozásokkal foglalkozunk.
Az emberszármazástan keretein belül áttekintjük a mai főemlősök általános jellemzőit, klasszikus és genetikai eredményeket is alapul vevő rendszertanát, a megjelenésükre vonatkozó elméleteket, a primáták és az ember evolúcióját a fosszíliák és a legújabb archeogenetikai elemzések eredményei alapján.
A történeti embertani vizsgáló módszerek oktatása során áttekintjük az elhalálozási kor becslését, morfológiai nem meghatározását, osteometriával, kraniometriával, taxonómiával, és anatómiai variációk vizsgálatával is foglalkozunk.
 

Kutatás

Az Embertani Tanszék jelenlegi kutatási témái:

• A Kárpát-medencei történeti népességek embertani kutatása, különös tekintettel az őskori és népvándorlás kori populációk eredetének és esetleges továbbélésének kérdéseire.
• Életmód és betegségek a történeti korokban.
• Pajzsmirigy alulműködéses gyermekek növekedési mintázata.
• A D-vitamin ellátottság mértéke és a testszerkezet mutatói közötti kapcsolat elemzése gyermekeknél.
• Az alapanyagcsere életkori és nemi különbségei.
• Tumor szuppresszor és metasztázis inhibitor gének biológiai funkciójának vizsgálata genetikai modell, tumorsejtvonalak és humán szérum minták felhasználásával.
   

Tanszéki élet

A tanszéken folyó kutatásba nem csak biológusok, hanem orvosok, állatorvosok, fizikusok, informatikusok, és mérnökök is bekapcsolódnak. Számos belföldi és külföldi kollaborációban végezzük kutatásainkat.
 

Karrierlehetőségek

Számos diagnosztikával, fejlesztéssel foglalkozó kisebb cég is szívesen alkalmazza az általunk kínált tudással felvértezett végzős hallgatókat. A humánbiológiai képzésben résztvevő MSc-s hallgatóink mindezeken túl az embertani gyűjteményeket kezelő hazai és külföldi múzeumokban, igazságügyi, epidemiológiai és felsőoktatási intézetekben, intézményekben helyezkedhetnek el.
 

Miként lehetek antropológus/humánbiológus?

A legegyszerűbb megoldás, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapképzés (BSc) szakra jelentkezik. Egyetemi hallgatóként lehetőség lesz egyre több humánbiológiai témájú tárgy felvételére, és a tanszéken folyó kutatómunkával való megismerkedésre. A következő lépés az Idegtudomány és Humánbiológia MSc specializáció választása, ahol még több ismeret sajátítható el a humánbiológia, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó tudományterületek (pl. élettan, genetika, evolúcióbiológia) szakismereteiből.

Az antropológus kutatók képzése a Biológia Doktori Iskolában további 4 éves program elvégzésével fejeződik be. Ennek előfeltétele a sikeres BSc és MSc diploma, a kiváló kutatómunka, a megfelelő angolnyelv-tudás, valamint személyes kvalitások, például a kitartás, motiváció, kreativitás.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését: 
E-mail címek a Tanszék honlapján.