A specializáció komplex megközelítést nyújt a sejtes rendszerek és állati modellek összekapcsolása révén. Hangsúlyos a gyakorlati képzés, a kutatólaboratóriumok életében való aktív részvétel, például az Élettani vizsgálómódszerek tárgy keretében, valamint a tudományos pályára való felkészítés a Kutatásmódszertan részeként. A specializációban ajánlott főbb témakörök:

Celluláris neurofiziológia, Glia sejtek élettana, Neuroimmunológia: Az ideg- és gliasejtek sejtes alapműködése (differenciáció, axon-dendrit elkülönülés, szinaptikus működés, intracelluláris transzportfolyamatok, szinaptikus plaszticitás, agyi metabolizmus stb.) és a patológiás folyamatokban (pl. agyi gyulladás) betöltött szerepének bemutatása.

Neurokémia, Neurofarmakológia, Neurotoxikológia: Az idegsejtek kémiai szinapszisainál történő kommunikáció alapmechanizmusainak általános bemutatása, a központi idegrendszerben jelentős szereppel bíró transzmitter-rendszerek ismertetése egészséges állapotban, illetve idegrendszeri kórképekben. A környezeti szennyezés idegrendszerre gyakorolt hatásainak áttekintése.

A viselkedés neurobiológiája, Kognitív idegtudomány: A viselkedés szabályozásának és élettani hátterének ismertetése, a legújabb, modern optogenetikai és képalkotó eljárások segítségével nyert eredmények ismertetésével. A kognitív idegtudomány neurobiológiai hátterének bemutatása, az agy plaszticitása, a szenzoros információk feldolgozása, a tanulás és memória szabályozása.

Neuroanatómia, Elektrofiziológia, Fénymikroszkópos technikák: Az idegrendszeri vizsgálatok során alkalmazott technikák gyakorlat-orientált ismertetése, a rágcsáló és az emberi idegszövet felépítésének és szövettanának részletes áttekintése.

Az ember növekedése és érése: Az emberi prenatális és posztnatális testi fejlődés legfontosabb folyamatait, illetve az ember magzati és kifejlett szerveinek morfológiai összehasonlítását foglalja magába a modern molekuláris folyamatok hangsúlyozásával.

Paleopatológia: A kurzus a kóros elváltozások elemzésének forrásait, alapvető célját, vizsgálati lehetőségeit és korlátait tárgyalja, valamint bemutatásra kerülnek a történeti korú emberi maradványokon leggyakrabban előforduló kóros elváltozások csoportjai is.

Emberszármazástan: A főemlősök általános jellemzői, a főemlősök klasszikus és genetikai eredményeket is alapul vevő rendszertana, valamint a főemlősök és az ember megjelenésére vonatkozó legújabb elméletek kerülnek bemutatásra az előkerült fosszíliák és a legújabb genetikai elemzések eredményei alapján.

Történeti embertani vizsgáló módszerek: A hallgatók betekintést kapnak az általánosan elterjedt biológiai embertani módszerekbe, valamint megismerik a modern stabil izotópos és archaeogenetikai elemzések alapjait és felhasználási lehetőségeit.

Az Élettani és Neurobiológiai Tanszéken a Fejlődés- és Őssejt Neurobiológiai Kutatócsoport újraprogramozott emberi sejtekből előállított idegsejtek fejlődését és differenciációját vizsgálja a preklinikai gyógyszerfejlesztésre is alkalmas 2D és 3D tesztrendszerek kidolgozásával. A Neuronális Állványfehérje Kutatócsoport a Caskin állványfehérje szinaptikus plaszticitásban és idegrendszeri működésben betöltött szerepét, illetve folyadék-folyadék fázisszeparációs tulajdonságait vizsgálja. Az Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport a tanulási folyamatok hátterében álló molekuláris folyamatok azonosítását elemezi élő idegsejtek fluoreszcens fénymikroszkópos vizsgálatával, valamint elektrofiziológiai, optogenetikai és viselkedéselemző módszerek kombinálásával. A Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport fajtársak közötti szociális viselkedések molekuláris és ideghálózati hátterének vizsgálatával foglalkozik rendszerbiológiai megközelítésben, ill. neurogenomikai, molekuláris és kemogenetikai módszerek alkalmazásával. Az Ex Vivo Elektrofiziológiai Kutatócsoport az autizmus spektrum zavar, valamint a környezeti szennyezők hálózati működésre gyakorolt hatását vizsgálja elektrofiziológiai és viselkedés-elemzésekkel. Az In Vivo Elektrofiziológiai Kutatócsoport az alvás-ébrenlétet, illetve a napi ritmust szabályozó felszálló aktiváló rendszerek szerepét vizsgálja szabadon mozgó patkányokban.  

Az Embertani Tanszék munkatársai a Kárpát-medencei történeti korú népességek eredetének és továbbélésének kérdéseire keresnek válaszokat, továbbá a gyermekek növekedését és érését befolyásoló tényezők hatását és az élsportolók teljesítményét befolyásoló sportantropológiai jellemzőit vizsgálják, valamint tumorgének funkcióját elemzik.

Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Bencsik Norbert a folyadék-folyadék fázisszeparáció és a neuronális állványfehérjék szerepét vizsgálja idegsejtek plaszticitási folyamataiban.

Dobolyi Árpád kutatási területe a szociális viselkedések neuronhálózati és molekuláris háttere, genetikája és neurogenomikája rendszerbiológiai és molekuláris biológiai módszerek kombinációjával.

Schlett Katalin kutatási területe az idegsejtekben folyó membránfehérjék transzportja, illetve az idegi plaszticitást irányító molekuláris folyamatok vizsgálata tenyésztett idegsejtekben, illetve transzgenikus egerekben.

Tárnok Krisztián egészséges és autizmus spektrum zavarban szenvedő páciensek újraprogramozott bőrsejtjeiből előállított idegsejtek fejlődését vizsgálja mikroszkópos, elektrofiziológiai és optogenetikai módszerekkel.

Tóth Attila in vivo elektrofiziológiai módszerek felhasználásával kutatja az alvás és a napi ritmusok folyamatát, annak szabályozását.

Varró Petra kutatási területe a normál, illetve patológiás szinkronizált ritmikus idegi aktivitások háttérmechanizmusainak elemzése, neurotoxikológia.

Embertani Tanszék

Hajdu Tamás kutatási területe a Kárpát-medence egykori népességek populációtörténetének és életmódjának elemzése, továbbá a fertőző, anyagcsere-, valamint a daganatos betegségek megjelenésének, elterjedésének, evolúciójának vizsgálata.

Vellainé Takács Krisztina kutatási területe a humán és állati molekuláris genetika.  Daganatok kialakulásával, progressziójával kapcsolatos gének biológiai funkciójának vizsgálata genetikai modell, tumorsejtvonalak felhasználásával.

Zsákai Annamária kutatási területe a növekedési és érési referencia-sorozatok módszertana, amihez kapcsolódóan az egészséges, illetve krónikus beteg gyermekek növekedési mintázatának, valamint élsportoló fiatalok sportantropológiai vizsgálatával foglalkozik.

A képzésben szerzett ismeretek alkalmassá teszik a hallgatókat orvosi-biológiai alap- és alkalmazott kutatásokra, valamint gyógyszergyárak és más alkalmazott munkahelyek kutató-fejlesztő laboratóriumaiban való munkára. Végzős hallgatóink el tudnak helyezkedni a prosperáló idegtudományi kutatásokban. A hazai gyógyszergyárak egyik fő fejlesztési területe a központi idegrendszerre ható szerek kutatása, ahova be tudnak kapcsolódni a végzős diákok. Számos diagnosztikával, fejlesztéssel foglalkozó kisebb cég is szívesen alkalmazza az általunk kínált tudással felvértezett végzős hallgatókat. A humánbiológiai képzésben résztvevő MSc-s hallgatók az embertani gyűjteményeket kezelő hazai és külföldi múzeumokban, igazságügyi, epidemiológiai és felsőoktatási intézetekben, intézményekben, valamint sportantropológiai laboratóriumokban helyezkedhetnek el.