A specializáció komplex megközelítést nyújt a sejtes rendszerek és állati modellek össze­kapcsolása révén. Hangsúlyos a gyakorlati képzés, kutatólaboratóriumok életében való aktív részvétel, például az Élettani vizsgáló módszerek tárgy keretében, valamint pályázat és cikkírás oktatása a Kutatásmódszertan részeként.

A specializációban ajánlott főbb témakörök:

Szabályozásbiológia: A celluláris, hormonális és neuronális szabályozások alapjainak és új eredményeinek részletes bemutatása. Alapozó ismereteket nyújt további tantárgyak meg­értéséhez.

Celluláris neurofiziológia: Az idegsejtek sejtes alapműködése (neurogenezis, axon-dendrit specifikáció, szinaptikus működés, intracelluláris transzportfolyamatok, szinaptikus plasz­ticitás, stb.) a legújabb angol nyelvű összefoglalók segítségével kerül bemutatásra.

Viselkedésélettan: A viselkedés szabályozásának és élettani hátterének megbeszélése, a leg­újabb, modern optogenetikai és képalkotó eljárások segítségével nyert eredmények ismer­tetésével.

Neurokémia: Az idegsejtek kémiai szinapszisainál történő kommunikáció alapmechaniz­musainak általános bemutatása, a központi idegrendszerben jelentős szereppel bíró transz­mitter-rendszerek ismertetése.

Az ember növekedése és érése: Az emberi prenatális és posztnatális testi fejlődés legfontosabb folyamatait, illetve az ember magzati és kifejlett szerveinek morfológiai összehasonlítását foglalja magába a modern molekuláris folyamatok hangsúlyozásával.

Paleopatológia: A kurzus a paleopatológiai elemzések forrásait, alapvető célját, vizsgálati lehetőségeit és korlátait tárgyalja, valamint bemutatásra kerülnek a történeti korú emberi maradványokon leggyakrabban előforduló kóros elváltozások csoportjai is.

Emberszármazástan: A főemlősök általános jellemzői, a klasszikus és genetikai eredménye­ket is alapul vevő rendszertan, valamint a megjelenésükre vonatkozó legújabb elméleteket kerülnek bemutatásra fosszíliák és a legújabb genetikai elemzések eredményei alapján.

Történeti embertani vizsgáló módszerek: A hallgatók betekintést kapnak az általánosan el­terjedt klasszikus embertani módszerekbe, valamint megismerik a modern stabil izotópos és archaeogenetikai elemzések alapjait és felhasználási lehetőségeit.

   Az Élettani és Neurobiológiai Tanszéken az Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoport a memória-problémák és a poszttraumás stressz rendellenesség (PTSD) hátterében álló molekuláris folya­matok azonosítását elemezi élő idegsejtek fluoreszcens fénymikroszkópos vizsgálatával, vala­mint molekuláris biológiai, elektrofiziológiai, optogenetikai és viselkedéselemző módszerek kombinálásával. A Molekuláris és Rendszer Neurobiológiai Kutatócsoport fajtársak közötti szociális viselkedések molekuláris és ideghálózati hátterének vizsgálatával foglalkozik rend­szerbiológiai megközelítésben, ill. neurogenomikai, molekuláris és kemogenetikai módszerek alkalmazásával. A Mikroelektrofiziológiai Kutatócsoport kutatói élő állaton, illetve túlélő agy­szelet preparátumokon a normál illetve patológiás szinkronizált ritmikus idegi aktivitások háttérmechanizmusait vizsgálják. Elsősorban az alvási és a görcsaktivitási mintázatok kerülnek elemzésre. A Neurokémiai Kutatócsoportban a neurodegeneratív és pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusainak vizsgálata folyik alap- és transzlációs kutatási szinten. Jelentős neurotoxikológiai vizsgálatok is folynak a különböző laborokban, környezeti szennyezők, pl. mikroszkópikus gombák toxinjainak, ill. rovarölő szereknek az emlős idegrendszerre kifejtett hatását elemzik.
   Az Embertani Tanszék munkatársai a Kárpát-medencei történeti népességek, ill. az őskori és népvándorlás kori populációk eredetének és esetleges továbbélésének kérdéseire, az anyag­csere változásának növekedésre kifejtett hatására, valamint tumorgének funkciójára keresnek válaszokat.

Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Détári László in vivo elektrofiziológiai módszerek felhasználásával kutatja az alvás folyamatát, annak szabályozását.

Dobolyi Árpád kutatási területe a szociális viselkedések neuronhálózati és molekuláris háttere, genetikája és neurogenomikája rendszerbiológiai és molekuláris biológiai módszerek kom­binációjával.

Schlett Katalin kutatási területe az idegsejtekben folyó membránfehérjék transzportja, illetve az idegi plaszticitást irányító molekuláris folyamatok vizsgálata tenyésztett idegsejtekben, illetve transzgenikus egerekben.

Világi Ildikó kutatási területe a normál, illetve patológiás szinkronizált ritmikus idegi aktivitá­sok háttérmechanizmusai, neurotoxikológia.

Embertani Tanszék

Hajdu Tamás kutatási területe a Kárpát-medencében egykor élt népességek populációtörténe­tének és életmódjának elemzése, továbbá a fertőző, anyagcsere-, valamint a daganatos beteg­ségek megjelenésének, elterjedésének, evolúciójának vizsgálata.

Vellainé Takács Krisztina kutatási területe a humán és állati molekuláris genetika. tumor gének biológiai funkciójának vizsgálata genetikai modell, tumorsejtvonalak és humán szérum minták felhasználásával.

Zsákai Annamária kutatási témai a pajzsmirigy alulműködéses gyermekek növekedési mintá­zata, a D-vitamin ellátottság mértéke és a testszerkezet mutatói közötti kapcsolat elemzése gyermekeknél, valamint az alapanyagcsere életkori és nemi különbségei.

   A képzésben szerzett ismeretek alkalmassá teszik a hallgatókat orvosi-biológiai alap- és alkalmazott kutatásokra, valamint gyógyszergyárak és más alkalmazott munkahelyek kutató-fejlesztő laboratóriumaiban való munkára. Végzős hallgatóink el tudnak helyezkedni a prospe­ráló idegtudományi és humánbiológiai kutatásban. A Nemzeti Agykutatási Program keretében több száz fiatal kutatónak nyílt lehetősége, hogy részt vegyen világszínvonalú neurobiológiai kutatásokban. A hazai gyógyszergyárak egyik fő fejlesztési területe a központi idegrendszerre ható szerek kutatása, ahova be tudnak kapcsolódni a végzős diákok. Számos diagnosztikával, fejlesztéssel foglalkozó kisebb cég is szívesen alkalmazza az általunk kínált tudással felvér­tezett végzős hallgatókat. A humánbiológiai képzésben résztvevő MSc-s hallgatók az embertani gyűjteményeket kezelő hazai és külföldi múzeumokban, igazságügyi, epidemiológiai és felső­oktatási intézetekben, intézményekben helyezkedhetnek el.