A specializáció erőssége a rugalmas szakosodás: így a választható tárgyak összeállításával a hallgatók összpontosíthatnak egy-egy szűkebb tudományterület (ökológia, etológia, evolúcióbiológia) ismereteire és gyakorlati technikáira, de kialakíthatnak kiegyensúlyozott, változatos ismereteket nyújtó képzési tervet is. A specializációban ajánlott főbb témakörök: 

Ökológia és konzervációbiológia: A klasszikus (elméleti és gyakorlati) ökológiai tudás mellett a hallgatók a modern molekuláris technológiák alkalmazásaival is megismerkednek – a terepgyakorlatokat kis létszámú csoportokban végzett műszeres laborgyakorlatok egészítik ki. Erős felkészítést kapnak az ökológiai vizsgálatokhoz szükséges statisztikai módszerekből, megismerhetik a hazai élővilágot és a hidrobiológia, valamint a természetvédelmi biológia hazai és globális kihívásait. 

Etológia és viselkedésökológia: Az állati és emberi viselkedés funkcionális és mechanisztikus leírásán túl lehetőség nyílik a viselkedés laboratóriumi és terepi tanulmányozására is. A szociális tanulás, a neuroetológiai ismeretek mellett, a viselkedéshez kapcsolódó molekuláris ismeretek tanítása is részét képezi e tantárgyaknak. 

Elméleti és evolúcióbiológia: A hallgatók elsajátítják a biológia minden területén alkalmazható evolúciós gondolkodásmódot, alapos ismereteket szereznek az evolúció mechanizmusairól és történetéről, megismerkednek a nagy evolúciós átmenetek elméletrendszerével. Megtanulhatják a számítógépes (szimulációs) és matematikai (dinamikus rendszerek, játékelmélet) modellek fejlesztését, valamint komplex adatok elemzését biológiai problémák (evolúciós folyamatok, ökológiai rendszerek, járványok) vizsgálatához.

Az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék kutatásainak egyik vonala a szaporodási stratégiák és a kapcsolódó bélyegek evolúcióját vizsgálja odúköltő madarakon, hosszú távú adatok, terepi kísérletek, valamint molekuláris és morfológiai analízisek segítségével. Más kutatási irányaik különféle modellfajokon (kis testű vízi rákoktól hüllőkig) kutatják a környezeti változatossághoz való alkalmazkodást (adaptív evolúció, adaptív fenotipikus plaszticitás), valamint molekuláris és klasszikus taxonómiai módszerekkel vizsgálják több élőlénycsoport (vízi egysejtűektől egyenesszárnyú rovarokig) előfordulásait és természetvédelmi fontosságát.

Az Etológiai Tanszék munkatársai azt kutatják, hogyan működik és fejlődik az állatok és emberek társas viselkedése és kogníciója, különös tekintettel a kutyára, amely egyedülálló modell az emberi kommunikáció, kötődés és együttműködés megértéséhez. Vizsgáljuk a kutyák viselkedését, agyműködését és genetikáját, valamint más társállatokét – például macskákét, törpemalacokét, lovakét is. Nem-invazív neuroetológiai módszerekkel (pl. fMRI, EEG) arra keressük a választ, hogyan reprezentálja a kutya agya a hangokat és szavakat, és ez hogyan járul hozzá az emberi nyelvkészség evolúciójának megértéséhez. Külön kutatócsoport vizsgálja a kutyák öregedését, a kognitív hanyatlás megelőzésének lehetőségeit és a genetikai tényezők szerepét az egészséges idősödésben. Emellett foglalkozunk a társadalmi és kulturális folyamatokkal is: hogyan alakítják a családi minták, média és közösségi környezet a kutyatartást, és hogyan hatnak a társállatok az emberi jólétre. Kutatóink gyerekek digitális eszközhasználatát és szociális robotok fejlesztését is vizsgálják. Célunk olyan tudományos tudás létrehozása, amely elősegíti a harmonikus, jólétet támogató ember–állat kapcsolatot, és hozzájárul az agyműködés és társas viselkedés mélyebb megértéséhez.  

A Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék elméleti munkacsoportja az evolúció legnagyobb kérdéseit kutatja: az élet eredetét és korai evolúcióját, a törzsfejlődés általános törvényszerűségeit és nagy átmeneteit, az együttműködés és a nyelvkészség evolúcióját, a betegségek evolúciós hátterét. Az ökológián belül számítógépes szimulációkkal vizsgálják a növényi stratégiák versengését és együttélését, az inváziókat, a klímaváltozás és élőhelypusztulás populációkra gyakorolt hatásait. A kutatásokhoz az elméleti és a számítógépes biológia teljes eszköztárát alkalmazzák: matematikai és számítógépes szimulációt, komplex adatelemzést, irodalmi adatok szintézisére építő hipotézisalkotást.

Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

Hegyi Gergely odúköltő madarak fenotípusos evolúcióját, főleg vizuális jelzéseit és szaporodási döntéseit vizsgálja, felhasználva Közép-Európa leghosszabb költési és leszármazási adatsorát, a világ leghosszabb tollazati spektrometriás adatsorait, valamint a szaporodás terepi manipulációit és a tollszerkezet laboratóriumi analíziseit.

Herczeg Gábor az egyedek közötti stabil viselkedési különbségek (állati személyiség, viselkedési szindróma) kialakulását vizsgálja halakon, kétéltűeken és madarakon. Az itt felhasznált módszertan segítségével kutatja a globális környezeti változás egyes elemeinek (hőhullámok, szárazodás, mikroműanyag szennyezés) viselkedési stratégiákra kifejtett hatását. Barlangi és felszíni vizekben élő rákokon pedig a stabil (barlang) és a változatos (felszíni vizek) környezethez való eltérő alkalmazkodást tanulmányozza.

Rosivall Balázs az egyedi minőség, az ökológiai környezet (pl. klíma) és ezek változásainak szülői befektetésre, az utódok ivararányára és fejlődésére gyakorolt hatásait, a megfigyelt mintázatok következményeit a rátermettségre, valamint a monogám rendszerekben megjelenő félrelépések okait és következményeit vizsgálja elsősorban odúköltő madaraknál.

Szövényi Gergely fő vizsgálati objektumai az egyenesszárnyú rovarok. Kutatásai a Balkánra, az Ibéria-félszigetre, illetve a Kárpát-Pannon régió térségére fókuszálnak és közösségökológiai, faunisztikai, biogeográfiai, taxonómiai és konzervációbiológiai témákat egyaránt érintenek.

Török János a viselkedésökológia és az evolúcióbiológia területén végez kutatásokat. Jelenlegi vizsgálatai a madarak életmenet-evolúciójához és az ivari kiválasztódáshoz kapcsolódnak. Odúköltő madarakkal 1982 óta végzett folyamatos vizsgálataik lehetővé teszik a klímaváltozással párhuzamosan jelentkező populációs változások tanulmányozását is.

Török Júlia Katalin szűkebb szakterülete az eukarióta egysejtűek vizsgálata (protisztológia), a mesterképzésben protisztológia és hidrobiológia témakörökben oktat.

Etológiai Tanszék

Miklósi Ádám fő kutatási területe a kutya-ember interakció és az etorobotika. A kutyák szo­ciális problémamegoldó képességének vizsgálata rámutathat arra, hogy az evolúció milyen módon járult hozzá az ember és a kutya együttműködéséhez. A kutyák ember irányába mu­tatott viselkedése jó alapot szolgáltat az ún. társrobotok viselkedési képességeinek kialakí­tásában.

Pongrácz Péter fő kutatási területe a kommunikációs magatartásformák vizsgálata az ember és a környezetében élő társállatok (kutya és macska) között. A kutya vokális kommunikációjának vizsgálata kibővítheti a tudásunkat arról, hogy az evolúciós hatások milyen konvergens változásokat okozhatnak komplex kommunikációs rendszerekben a fajok közötti megértés terén. A vokalizációk kutatásából olyan eredmények is születhetnek, amelyeket jól használhatunk az állatorvoslás és magatartás-terápia terén az állatjólét javítására is.

Kubinyi Enikő fő kutatási területe a kutyák viselkedésének, kogníciójának és öregedésének vizsgálata, különös tekintettel az ember–kutyák közötti érzelmi és társas kapcsolatokra. Kutatásai hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy milyen genetikai és környezeti tényezők segítik vagy gátolják a kutyák egészséges idősödését, és mit tanulhatunk ebből az emberi öregedés és demencia mechanizmusairól. Emellett társadalomtudományi szempontból is vizsgálja a társállattartási szokások és érzelmi kapcsolatok alakulását, valamint azt, miként hatnak a modern társadalmi folyamatok az ember–állat és ember-ember kapcsolatok minőségére.

Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék

Kalapos Tibor pusztagyepek ökológiájával és növényi ökofiziológiájával, csírázásbiológiával, a C4-es fotoszintézisű növényfajok ökológiájával, a vegetáció égésekor keletkező füstre adott növényi válaszokkal és ritka növényfajok populációbiológiájával foglalkozik.

Kun Ádám kutatásai témái az együttműködés evolúciója, az élet eredete, RNS-világ, ribozimok, térbeli ökológia, tájökológia, klonális növények, sejtautomata modellek, térbeli explicit modellek.

Müller Viktor elméleti immunológiával foglalkozik. Fő kutatási területei adatelemzés és modellezés az immunológiában és a virológiában, Darwini medicina (betegségek evolúcióbiológiája).

Oborny Beáta számítógépes szimulációk segítségével vizsgálja a fajok túlélését és térbeli terjedését. Egyik érdeklődési területe a populációk terjedése klímaváltozás hatására (pl. az erdőhatárok eltolódása és az inváziós fajok elterjedése). A másik a növények növekedési stratégiáinak vizsgálata, s e stratégiák versengésének és együttélésének modellezése.

Podani János többváltozós elemzési módszereket fejleszt és alkalmaz komplex biológiai (ökológiai, cönológiai, filogenetikai stb.) adatok elemzésére. A legfrissebb adatok és módszerek alkalmazásával dolgozza fel a növények evolúciós történetét és osztályozását.

Standovár Tibor kutatási területe az erdőökológia és a természetvédelmi biológia. Hosszú távú vizsgálatokat vezet a hazai erdők állapotának monitorozására és az erdőtermészetesség értékelésére. Az erdei fajok megőrzését szolgáló erdőkezelés lehetőségeit kutatja.

Szathmáry Eörs a nagy evolúciós átmenetek paradigmájának egyik kidolgozója. Fő kutatási területe az élet eredete és korai evolúciója, de olyan, távolabbi kérdésekkel is foglalkozik, mint a nyelvkészség evolúciója, a fejlett idegrendszerek működésében szerepet játszó belső evolúciós folyamatok, és a Földön kívüli élet lehetősége.

Zoltán László kutatásai az erdei biodiverzitás indikátorainak és értékelőrendszereinek kidolgozására, valamint erdőökológiai és -természetességi vizsgálatokra irányulnak. Emellett fásszárúak kéregökológiáját, evolúcióját és morfológiáját tanulmányozza, különös tekintettel arra, hogy milyen hajtóerők alakíthatják a kéreg makromorfológiai megjelenését, és ezek a jellemzők miként írhatók le tudományosan.

Végzett diákjaink doktori iskolákban folytathatják a kutatóképzést az evolúcióbiológia, ökológia, taxonómia, hidrobiológia és etológia területeken. Magyarországon belül az egyetemek mellett a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban is hangsúlyosan jelen vannak a specializáció témái, például a klímaváltozás, a tájhasználat és az inváziók hatásának mérséklését, vagy a természeti rendszerek ökoszisztéma-szolgáltatásainak felmérését, javítását és értékelését szolgáló kutatások, valamint az evolúciós rendszerek és az állati viselkedés vizsgálata. A végzett hallgatók elhelyezkedhetnek a természetvédelemmel foglalkozó állami (minisztériumok, szabályozó hatóságok, nemzeti parkok) és civil szervezeteknél is. A kutatások közül kiemelhető az EU Natura 2000 hálózatához tartozó élőhelyek természetvédelmi helyzetének értékelése, és a helyzet javítására alkalmazható kezelések ökológiailag megalapozott kidolgozása. Kiemelt feladat a ritka veszélyeztetett fajok fajmegőrzési terveit megalapozó biológiai ismeretek (pl. ökológiai igények, viselkedési jellemzők) feltárása.