A specializáció erőssége a rugalmas szakosodás: így a választható tárgyak összeállításával a hallgatók összpontosíthatnak egy-egy szűkebb tudományterület (ökológia, etológia, evolúció­biológia) ismereteire és gyakorlati technikáira, de kialakíthatnak kiegyensúlyozott, változatos ismereteket nyújtó képzési tervet is. A specializációban ajánlott főbb témakörök:

Ökológia és konzervációbiológia: A klasszikus (elméleti és gyakorlati) ökológiai tudás mellett a hallgatók a modern molekuláris technológiák alkalmazásaival is megismerkednek – a te­repgyakorlatokat kis létszámú csoportokban végzett műszeres laborgyakorlatok egészítik ki. Erős felkészítést kapnak az ökológiai vizsgálatokhoz szükséges statisztikai módszerekből, megismerhetik a hazai élővilágot és a természetvédelmi biológia hazai és globális kihívásait.

Etológia és viselkedésökológia: Az állati viselkedés funkcionális és mechanisztikus leírásán túl lehetőség nyílik a viselkedés laboratóriumi és terepi tanulmányozására is. A szociális tanulás, a neuroetológiai ismeretek mellett, a viselkedéshez kapcsolódó molekuláris ismere­tek tanítása is részét képezi e tantárgyaknak.

Elméleti és evolúcióbiológia: A hallgatók elsajátítják a biológia minden területén alkalmazható evolúciós gondolkodásmódot, alapos ismereteket szereznek az evolúció mechanizmusairól és történetéről, megismerkednek a nagy evolúciós átmenetek elméletrendszerével. Megta­nulhatják a számítógépes (szimulációs) és matematikai (dinamikus rendszerek, játékelmélet) modellek fejlesztését, valamint komplex adatok elemzését biológiai problémák (evolúciós folyamatok, ökológiai rendszerek, járványok) vizsgálatához.

   A 21. század legnagyobb kihívásai közé tartozik az ökológiai egyensúly, az ember számára is élhető környezet megőrzése az egyre növekvő emberi népesség és természetkárosító tevékenység mellett. A Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai (NÖEB) Tanszék kutatói monitorozásos vizsgálatokkal követik a hazai természeti környezet változásait, kísér­letes ökológiai vizsgálatokkal próbálják előre jelezni a globális felmelegedés, a Kárpát-meden­cében várható szárazodás és gyakoribbá váló erdőtüzek hatásait a hazai növénytársulásokra. Erdészeti szakemberekkel is együttműködve dolgoznak az erdők természetes állapotát minél jobban megőrző erdőkezelési módszerek kifejlesztésén.
   A NÖEB Tanszék elméleti munkacsoportja az evolúció legnagyobb kérdéseit kutatja: az élet eredetét és korai evolúcióját, a törzsfejlődés általános törvényszerűségeit és nagy átmeneteit, az együttműködés és a nyelvkészség evolúcióját, a betegségek evolúciós hátterét. A kutatásokhoz az elméleti és a számítógépes biológia teljes eszköztárát alkalmazzák: matematikai és számító­gépes szimulációt, komplex adatelemzést, irodalmi adatok szintézisére építő hipotézisalkotást.

   Kutyákon és minidisznón végzett összehasonlító nem-invazív neuroetológiai kutatásokban az Etológia Tanszék munkatársai arra keresnek választ, hogy a kutyák agya miképp reprezen­tálja a különböző szavakat, nyelvi kifejezéseket. A kutatások hozzájárulnak az emberi nyelv­készség evolúciójának megértéséhez. A tanszék másik munkacsoportja a genetikai, neurális és kognitív folyamatok szerepét vizsgálja a kutyák öregedésében. A családban megöregedő kutyák kiváló lehetőséget nyújtanak arra, hogy megismerjük azoknak a specifikus genetikai fakto­roknak a szerepét, amelyek segítik, vagy éppen megakadályozzák, hogy a kutyák egészségesen öregedjenek. Az agyi folyamatok plaszticitásának kutatása is segíthet megérteni, hogy miképp lehet megfelelő életmóddal elkerülni a korai öregkori elbutulást.

   Az Állatrendszertani és Ökológiai Tanszéken terepi megfigyeléses és kísérletes módsze­rekkel vizsgálják a gerincesek szaporodását befolyásoló ökológiai és szociális tényezőket, és a mögöttük álló élettani folyamatokat. Különféle modellfajokon (kis testű vízi rákoktól hüllők­ig) kutatják a környezeti változatossághoz való alkalmazkodást (adaptív evolúció, adaptív fenotipikus plaszticitás), valamint molekuláris és klasszikus taxonómiai módszerekkel vizsgál­ják több élőlénycsoport (vízi egysejtűek, egyenesszárnyú rovarok) előfordulásait és természet­védelmi fontosságát.

Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék:

Herczeg Gábor az egyedek közötti stabil viselkedési különbségek (állati személyiség, visel­kedési szindróma) kialakulását vizsgálja halakon, kétéltűeken és madarakon. Barlangi és felszíni vizekben élő rákokon pedig a stabil (barlang) és a változatos (felszíni vizek) környe­zethez való eltérő alkalmazkodást tanulmányozza.

Török János vadon élő odúköltő énekesmadaraknál megfigyeléses és kísérletes módszerek alkalmazásával vizsgálja fiziológiai változók (vérkép, androgén hormonszint stb.) és néhány fenotípuos rátermettség-komponens (pl. fészekaljméret, szaporodási siker, rövid- és hosszú távú túlélés stb.) kapcsolatát.

 
Etológiai Tanszék

Miklósi Ádám fő kutatási területe a kutya-ember interakció és az etorobotika. A kutyák szo­ciális problémamegoldó képességének vizsgálata rámutathat arra, hogy az evolúció milyen módon járult hozzá az ember és a kutya együttműködéséhez. A kutyák ember irányába mu­tatott viselkedése jó alapot szolgáltat az ún. társrobotok viselkedési képességeinek kialakí­tásában.

Pongrácz Péter fő kutatási területe a kommunikációs magatartásformák vizsgálata az ember és a környezetében élő társállatok (kutya és macska) között. A kutya vokális kommuniká­ciójának vizsgálata kibővítheti a tudásunkat arról, hogy az evolúciós hatások milyen kon­vergens változásokat okozhatnak komplex kommunikációs rendszerekben a fajok közötti megértés terén. A vokalizációk kutatásából olyan eredmények is születhetnek, amelyeket jól használhatunk az állatorvoslás és magatartás-terápia terén az állatjólét javítására is.

 
Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék

Podani János többváltozós elemzési módszereket fejleszt és alkalmaz komplex biológiai (ökológiai, cönológiai, filogenetikai stb.) adatok elemzésére. A legfrissebb adatok és mód­szerek alkalmazásával dolgozza fel a növények evolúciós történetét és osztályozását.

Standovár Tibor kutatási területe az erdőökológia és a természetvédelmi biológia. Hosszú távú vizsgálatokat vezet a hazai erdők állapotának monitorozására és az erdőtermészetesség értékelésére. Az erdei fajok megőrzését szolgáló erdőkezelés lehetőségeit kutatja.

Szathmáry Eörs a nagy evolúciós átmenetek paradigmájának egyik kidolgozója. Fő kutatási területe az élet eredete és korai evolúciója, de olyan, távolabbi kérdésekkel is foglalkozik, mint a nyelvkészség evolúciója, a fejlett idegrendszerek működésében szerepet játszó belső evolúciós folyamatok, és a Földön kívüli élet lehetősége.

   Magyarországon belül az egyetemek mellett a Magyar Tudományos Akadémia kutató­hálózatában is hangsúlyosan jelen vannak a specializáció témái, például a klímaváltozás, a táj­használat és az inváziók hatásának mérséklését, vagy a természeti rendszerek ökoszisztéma-szolgáltatásainak felmérését, javítását és értékelését szolgáló kutatások, valamint az evolúciós rendszerek és az állati viselkedés vizsgálata.
   A végzett hallgatók elhelyezkedhetnek a természetvédelemmel foglalkozó állami (miniszté­riumok, szabályozó hatóságok, nemzeti parkok) és civil szervezeteknél is. A kutatások közül kiemelhető az EU Natura 2000 hálózatához tartozó élőhelyek természetvédelmi helyzetének értékelése, és a helyzet javítására alkalmazható kezelések ökológiailag megalapozott kidolgo­zása. Kiemelt feladat a ritka veszélyeztetett fajok fajmegőrzési terveit megalapozó biológiai ismeretek (pl. ökológiai igények, viselkedési jellemzők) feltárása.