A közösségi kutatás ereje

Bioinformatikával a koronavírus ellen

A kutatások során létrejövő hatalmas adatmennyiségek életre hívták a bioinformatika tudományát. Ahogy a nevéből következik biológiához és informatikához egyaránt értő kutatók válnak a szakterület specialistáivá. „A bioinformatikusok fontos készsége a hatékony programozás, parancssorok írása, a statisztika és a matematika megfelelő ismerete, valamint az eredmények megjelenítése. Részt vesznek az eredmények értelmezésében, ábrákat készítenek a sok dimenziós adatokból. A koronavírus (SARS-CoV2) elleni harcba is számtalan ponton tudnak becsatlakozni: genom feltérképezéssel, fehérjék működésének modellezésével, a különböző vírusfehérjék génkészleteinek összehasonlításával, a vírus emberi sejtben történő működésének modellezésével, valamint a vakcina- és gyógyszerfejlesztés folyamatainak segítésével” – kezdte Ari Eszter a beszélgetést.

Közösségi kutatás – Crowdfightcovid19.org

Ari Eszter önkéntesként csatlakozott a crowdfightcovid19.org tudományos kezdeményezéshez.

A weboldal célja a COVID-19 koronavírussal foglalkozó kutatók és kutatócsoportok összekötése, olyan önkéntes kutatókkal és szakemberekkel, akik idejükkel és tudásukkal gyorsíthatják az adott kutatást.

Eszter felajánlotta a bioinformatikai tudását. „Filogenetikai fák számolását, és különböző genomikai, transzkriptomikai adatok elemzését vállaltam. A weboldalon az önkéntesek regisztrációkor megadják a szakterületüket, nem kizáró ok, ha ez nem kapcsolódik szorosan a koronavírus-kutatásokhoz. A kutatók pedig kérdőívekben teszik közzé, hogy milyen feladatra keresnek önkéntest. Volt, aki eszközt fejlesztetett, vagy bioinformatikai számolást kért, de olyan is akadt, akinek adatgyűjtésre volt szüksége, amire különösebb szaktudás nélkül is lehetett vállalkozni” – mondta a kutató. Az oldalhoz eddig több mint negyvenháromezren csatlakoztak.

Ari Eszter
(Fotó: ELTE)

Harc az idővel

A koronavírus elleni harc nemzetközi küzdelem, a kutatók, a kutatócsoportok összedolgoznak, az eredmények folyamatosan és nagyon gyorsan elérhetővé válnak. Korábbi interjúnkban Müller Viktor, elméleti biológus mondta, hogy „nemcsak a vírus, de a tudás is gyorsan terjed a globalizációnak köszönhetően”. A közösségi weboldal kezdeményezése is a nemzetközi hálózat kiépítését, és a kutatók gyorsabb egymásra találását segíti. „Nagyon fontos a gyorsaság, hiszen egy-egy labor önállóan is megtudna oldani egy nagyobb feladatot, de nem egy hét alatt.

Összefogással, ugyanaz a munka sokkal gyorsabban készül el, az eredmények hamarabb hamarabb jutnak el világszerte a kutatókhoz, most az idővel harcolunk.

Ezért fontos, hogy ,aki rendelkezik a megfelelő készséggel, és érez magában hajlandóságot, az beszállhasson a kutatásokba” – tette hozzá Eszter.

Belénk kódolt világjárványok

Arról, hogy mi vezet egy világjárvány kirobbantásához, és mit lehet ebből a helyzetből tanulni elmondta, hogy: „egyes kutatók szerint a viselkedésünkbe van kódolva a járványok kiváltása és terjesztése. Azáltal, hogy az élőlényeket a természetes élőhelyükön beszorítjuk, és egyre több kontaktusunk van egzotikus állatokkal, kitesszük magunkat a kórokozóiknak, amik könnyebben ugranak át, és fertőznek meg. Az utazási szokásainkkal pedig pillanatok alatt elterjesztjük a fertőzést a világban. Talán ez most egy jó lecke az emberiségnek, hogy globálisan változtassunk a viselkedésünkön: minimalizáljuk az utazásainkat, csökkentsük a fogyasztásainkat, amivel hosszabb távon a klímaváltozásra is hatással lehetünk. Bár triviálisan hangzik, de talán megtanuljuk, hogy akkor se menjünk közösségbe, ha már a megfázás legenyhébb tüneteit észleljük magunkon. Ha mindenképp szükséges elmennünk otthonról, viseljünk maszkot a jövőben is. ”

A beszélgetés során szó esett a genom feltérképezés módszeréről, jelentőségéről és arról is, hogyan sikerülhetett a koronavírus genomját ilyen gyorsan szekvenálni. A teljes beszélgetés a linkre kattintva érhető el.