Ahogy egymást, úgy a robotokat is érthetjük szavak nélkül
Ahogy egyre több segítőrobottal találkozunk éttermekben, bevásárlóközpontokban és hotelekben, egyre fontosabbá válik, hogy ezek a gépek intuitív módon kommunikáljanak velünk. Elsőre a beszéd és a mesterséges intelligencia tűnhet megoldásnak, ám mi, emberek, gyakran támaszkodunk nem verbális jelzésekre is, mint például a nevetés vagy a sóhajtás. Ezek segítségével, még nyelvtudás nélkül is, képesek vagyunk értékelni valaki érzelmi állapotát, és eldönteni, hogy megközelítsük-e vagy inkább távolodjunk el tőle.
"Ez nem csak ránk, emberekre igaz, hanem az állatvilágban is megfigyelhető:
az érzelemkifejező és távolságot szabályozó hangok akusztikai jellemzői sok szárazföldi emlős fajnál hasonlóak, mivel a hangképző szervek felépítése hasonló"
– magyarázza Faragó Tamás, az ELTE Etológiai Tanszék Neuroetológiai kutatócsoport kutatója.
A HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem szakemberei arra keresték a választ, hogy az állatok hangadására vonatkozó szabályszerűségek – amelyek befolyásolják, hogy milyen hang hatására közelít vagy távolodik egy másik állat – átültethetők-e mesterségesen létrehozott "gépi" hangokba. A Scientific Reports szaklapban publikált vizsgálatban önkéntesek közelítési és elkerülési reakcióit mérték egy interaktív online kérdőív segítségével, amelyben a résztvevők egy képernyőn megjelenített figurát irányítottak a hallott mesterséges hangok alapján: közeledtek vagy távolodtak a hangforrástól.
A résztvevők egér vagy billentyűzet segítségével tudták a képen látható figurát a megjelenített hangforráshoz közelebb, vagy attól távolabb húzni. A kutatók a hangforrást egy letakart objektumként ábrázolták, hogy az önmagában ne befolyásolja a válaszokat.
"Az emberek és állatok érzelemkifejező hangjelei alapján hoztuk létre a lejátszott ingereket, az egyszerű sípolásoktól kezdve a biológiai szempontból komplexebb hangokig"- mondta Gácsi Márta, a HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport vezető kutatója.
Az eredmények azt mutatják, hogy a rövid mesterségesen generált hangok általában közeledést váltottak ki,
míg a hangosabb hangok elkerülést idéztek elő, függetlenül azok bonyolultságától. A hangmagasság bonyolultabb hatást fejtett ki: a magas hangok esetében attól függött a reakció, hogy mennyire voltak hangosak. A hangos magas hangok elkerülést váltottak ki, míg a halk magas hangok közeledést. A mélyebb hangoknál a biológiai összetettség számított: a formánsokat (a hangút bizonyos frekvenciákat szűrő/felerősítő hatásából adódó hangtani tulajdonság, ami a hang öblösségéhez járul hozzá) tartalmazó mély hangok elkerülést váltottak ki, míg a formánsok nélküli mély hangok inkább közeledést eredményeztek.
A magyar kutatók eredményei szerint a szociális robotok az emberi környezetben olyan akusztikai jelkészlettel is felruházhatók, amely beszéd nélkül is hatékonyan segíti a kommunikációt. Így azokban a helyzetekben, amikor nincs szükség nyelvi interakcióra,
a segítőrobotok működése egyszerűbbé, valamint kultúra- és nyelvfüggetlenné válhat
– teszi hozzá Korcsok Beáta, a tanulmány egyik első szerzője, HUN-REN-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport kutatója.