Új akadémiai doktorok
Az MTA doktora címre 1995 óta lehet pályázni, és az Akadémia annak ítélheti oda, aki tudományos fokozattal rendelkezik, az általa művelt tudományszakot a tudományos fokozat megszerzése óta is eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, tudományszakának mértékadó hazai és nemzetközi tudományos körei előtt ismert és elismert, kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejt ki, és tudományos eredményeit doktori műben foglalja össze.
A nemzetközi követelményeket integráló minőségbiztosítást nyújtó címet 2022-ben összesen 82 hazai kutató nyerte el, tudományterületi megoszlás szerint a legtöbben, 32-en a matematikai és élettelen természettudományok művelői közül kerültek ki, 27-en a bölcsészet- és társadalomtudományok, 23-an pedig az élettudományok területének képviselői.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemről 14-en vehették át oklevelüket az MTA Dísztermében megtartott ünnepségen. A kiemelkedő tudományos munkásságukat doktori műben összegző, eredményeik egy kiemelt részét pedig sikeresen megvédő kutatók közül 8-an a Bölcsészettudományi Karon, 5-en a Természettudományi Karon kutatnak, 1 fő pedig a Társadalomtudományi Kar munkatársa. A 9 férfi mellett a cím új viselői között 5 nő található.
Tóth Erika akadémiai doktori értekezésében környezetbiológiai és ipari szempontból jelentős kérdéseket válaszolt meg a prokariótataxonómia és diverzitáskutatás eszközeivel. Miázisos (légylárvák által fertőzött) sebek bakteriológiai vizsgálata során légycsapdázó anyagot fejlesztett. Hazánkban elsőként vezette be a rutin laboratóriumi tevékenységbe a kemotaxonómiai módszereket. Kutatócsoportjának tagjaival légzési kinonokat és sejtmembránalkotó zsírsavakat együttesen vizsgáló technikát optimalizált mikrobaközösségek tanulmányozására, mellyel egy szennyvíztisztító üzemben hozzájárult a biogáztermelés optimalizálásához. Tenyésztéses és molekuláris biológiai módszerekkel kutatta egy ultratiszta vizet felhasználó erőmű víztisztító üzemét, új táptalajokat fejlesztett és optimalizált, melyeket üzemi körülmények között is sikeresen adaptált. Részt vett magyarországi fürdőmedencék vizsgálatában és annak kimutatásában, hogy a töltő-ürítő rendszerűek nagyobb potenciális veszélyt jelentenek a fürdőzőkre, mint a vízforgatással működtetett egyéb technológiák. A Fertő tó mikrobiális közösségeit vizsgálva megállapította, hogy a nádas általi borítottság jelentősen befolyásolja a jelen lévő prokariótaközösségek diverzitását. Számos taxonómiai kutatásban közreműködött, sikeresen tenyésztett ki a tudományra nézve új baktériumtaxonokat, eddig összesen 44 prokarióta nemzetség/faj polifázikus (hagyományos és genetikai módszerek együttes alkalmazásával való) leírásában vett részt.
Laczka Csilla akadémiai doktori értekezésének eredményei jelentősen hozzájárulnak egy multispecifikus gyógyszertranszporter, az ABCG2 nevű fehérje működésének megértéséhez. Vizsgálta az ABCG2 szubsztrátfelismerésében és koleszterin általi szabályozásában szerepet játszó fehérjerégiókat. Részt vett egy az ABCG2 fehérjét az ép sejtek felszínén felismerő antitest (5D3) jellemzésében, amely mára kereskedelmi forgalomba került. Elsőként mutatta ki, hogy a rákterápiában használt tirozin-kináz-gátló gyógyszerek kölcsönhatásba lépnek az ABCG2 fehérjével. Vezetésével kilenc éve olyan kutatási irány indult, amely a gyógyszerek transzportjában is szerepet játszó szerves aniontranszporter-polipeptidek (OATP) fluoreszcenciaalapú vizsgálatára alkalmas módszerek fejlesztését célozta meg. Ennek keretében új sejtes modelleket, az OATP-k működésének kimutatására és az OATP fehérjéket kifejező sejtek dúsítására alkalmas festékeket azonosítottak. Ezek segítségével többféle új, érzékeny vizsgálati módszert dolgoztak ki. Elsőként azonosítottak egy olyan próbát, amelynek a segítségével lehetőség nyílik az OATP-k nagy áteresztőképességű vizsgálatára.
A díjazottak teljes névsora itt található.