Színes fénysorompók a dunavirágért
A kísérleti adatok kiértékelése során arra az eredményre jutottunk, hogy a dunavirág fényhez való vonzódása a hullámhossz csökkenésével nő. A nívós Insect Conservation and Diversity szaklapban közölt új eredményeink tehát arra utalnak, hogy kék-ultraibolya fénnyel lehet a rajzó kérészeket a legnagyobb hatékonysággal a híd alatt tartani és a kivilágított hídon történő tömeges pusztulásukat megakadályozni. A tahitótfalui Tildy Zoltán hídon 2019 tavaszán e megfontolások eredményeként született meg a világviszonylatban első kérészvédő fénysorompó-rendszer.
A tahitótfalui Tildy Zoltán hídon kiépített kérészvédő fénysorompó.
(Fotó: Kriska György)
A fénysorompó a híd pilléreire folyásirányban felszerelt két nagy fényerejű, kék színű LED-es fényforrásból áll, amik alkonyatkor automatikusan kapcsolnak be egy négyórás üzemidőre a rajzási időszak 3-4 hetében minden este. A hatás fokozása céljából a hídon lévő meleg fehér közvilágítási lámpák fényereje a fénysorompó üzemelése alatt automatikusan a hatóságok által még engedélyezett minimális szintre csökken. Így a védő fénysorompók még feltűnőbbé válnak a rajban érkező dunavirágok számára, ezért a kérészeknek a lehető legnagyobb hányada a fénysorompókhoz vonzódik és nem repül fel a hídra. Ennek eredményeképp egyrészt a dunavirág utódgenerációja nem szenved akkora kárt, másrészt pedig a hídon kisebb valószínűséggel alakul ki balesetveszélyes kérésztetem-takaró. Habár a fényszennyezés káros ökológiai hatásairól számtalan tanulmány készült már, igen ritkán születik olyan, amiben a megoldási javaslat egyszerre szolgálja az érintett állatfajok és az ember javát.
Megismerve a dunavirág fényhez való vonzódásának hullámhossz-függését, megállapíthatjuk azt is, hogy milyen a „kérészbarát” közvilágítás. Általánosságban véve, amit mi emberek kékes színűnek látunk, az rövidebb hullámhosszakban gazdag fény, így vonzó a dunavirág számára. Az általunk sárgának látott fények pedig gyengébb vonzást váltanak ki e kérészekből a hosszabb hullámhosszak dominanciája miatt. Ezt a tendenciát más, sötétben aktív rovaroknál is kimutatták már, így a dunavirág példája is erősíteni látszik azt az egyre inkább kialakuló képet, miszerint ökológiai szempontból a hosszabb hullámhosszú mesterséges fények okozzák a legkevesebb kárt az élővilágban, így célszerű ilyeneket alkalmazni.
Forrás: Élet és Tudomány 2021/ 18
További információk, érdekességek
A kérészvédő kutatásokról szó esik a Science honlapján egy nemrégiben megjelent összefoglalóban, melynek aktualitását a már fent is említett szakcikk megjelenése adta
A megelőző kutatásokat bemutató, "A dunavirág mentőakció" című film 2017-ben 1. helyezést ért el a III. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál Kárpát–medence természeti értékei - Dokumentumfilmek szekciójában.
Amiről az ELTE is hírt adott korábban.
Valamint további képek és videók a fénysorompó működéséről.