Kutatók Éjszakája 2023 - a Biológiai Intézet programjai

Gondoltad volna, hogy egy ecetmuslincában mennyi mindent lehet vizsgálni? A Tanszéken több kutató csoport is működik, a mi csoportunk rákos elváltozásokat vizsgál ezekben a kis legyekben. Laborlátogatásunk során bemutatjuk a Drosophilákban fejlesztett tumorokat fluoreszcens mikroszkópban, illetve különböző genetikai hibákat hordozó legyeket nézhettek meg kis csoportban.

További részletek és regisztráció ITT.

A legtöbb ember minden egyes nap növényi színtestek tömegét fogyasztja el úgy, hogy még sosem látta őket. A színtestek által termelt anyagok jelen vannak élelmiszereinkben, konyhánkban, vitaminkészítményeinkben és gyógyszereinkben is. Ezekről lesz szó Solymosi Katalin programján, miközben betekintést lehet nyerni egyszerűbb fénymikroszkópos megfigyelések révén a színtestek különleges szerkezetének és működésének vizsgálataiba is. További információk ide kattintva érhetők el.

Szeretne kristályok által alkotott absztrakt „festményeket” nézni? Vagy belenézni egy muslica összetett szemébe? Megvizsgálni egy növényi szőrt? Minderre lehetősége nyílik az ELTE Növényszervezettani Tanszéke oktatóinak (Bóka Károly, Kristóf Zoltán és Solymosi Katalin) növényekről, állatokról és kristályokról, különböző mikroszkópos technikákkal (főleg pásztázó elektronmikroszkóppal illetve polarizációs mikroszkóppal) készített felvételeinek kiállításán a virtuális tárlatvezetés során, a tárlatot Solymosi Katalin vezeti. További információk ide kattintva érhetők el.

A konferencián a legfrissebb kutyakutatási eredményeket mutatjuk be. Szó lesz kutya-ember kapcsolatról, agyműködésről, tanulásról, öregedésről, genetikáról, etrobotikáról és sok minden másról. A konferenciával több célunk van. Természetesen főként az, hogy minél több ismeretet adjunk át a kutyákról (és általuk az emberekről is). Emellett így szeretnénk megköszönni azok támogatását, akik kutyájukkal ellátogatnak a tesztjenkre és hozzájárulnak a tudományos adatgyűjtéshez. Nagyon várjuk a TDK vagy szakdolgozati témaválasztás előtt álló biológus hallgatókat is, akiknek ez a konferencia kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy megismerkedjenek az Etológia Tanszék munkatársaival és kutatási témáival.

A teljes programé s a regisztráció ITT elérhető.

Mindig is tudni akartad, hogy mi mozgatja az emberi evolúciót? Soha nem merted megkérdezni, hogy hogyan keletkezik egy faj? Itt most megkérdezheted! Gyere el a kutatók éjszakáján az evolúciós kerekasztal beszélgetésre, ahol a téma szakértő kutatói - Kun Ádám, Meszéna Géza, Müller Viktor és Varga Máté - válaszolnak minden evolúcióval kapcsolatos kérdésre. További információk ide kattintva érhetők el.

https://app.kutatokejszakaja.hu/esemenyek/elte-termeszettudomanyi-kar/amirol-a-csontok-meselnek-3Röviden bemutatjuk az emberi csontvázat, majd a módszereket, amit az antropológusok, igazságügyi szakértők, helyszínelők munkájuk során alkalmaznak a csontmaradványok alapján történő elhalálozási életkor és nem becsléséhez. Gyermekeknek is követhető lesz a bemutató.

A részletes programot és a regisztrációs felületet ITT éri el.

A bemutató célja az idegsejtek bioelektromos jelenségeinek megismertetése mikroelektródás mérőrendszer alkalmazásával. Az egér idegrendszerből nyert idegsejteket sejttenyészetben tartjuk 10 napig, mialatt a sejtek között idegi kapcsolatok alakulnak ki. A bemutató során megfigyeljük, hogyan változik az idegsejtek membránján mérhető elektromos feszültség (membránpotenciál), és hogyan kommunikálnak az egymással kapcsolatot létesítő idegsejtek. Igény esetén a bemutató angolul is megtartható.

További részletek ITT érhetőek el.

Az előadásban az agykutatás „klasszikus” vizsgálati módszereiről és ezek jelenkori továbbfejlesztéséről lesz szó. Szót ejtek arról, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően hogyan lehet szivárványszínűen fluoreszkálóvá vagy éppen átlátszóvá változtatni az agyszövetet vagy több tízezer metszet segítségével igen részletes, 3D rekonstrukciókat készíteni teljes agyterületekről. Megmutatom, hogy az idegsejtek közötti kommunikációt hogyan lehet a valós időben, akár sejttenyészetekben követni, vagy például a kísérleti állatok agykérgében a felderített labirintus adott pontjain aktiválódó „hely sejteket” azonosítani. Fény derül az optogenetikai és a kemogenetikai eljárásokra is, ahol adott idegsejtek aktivitását, ezen keresztül pedig az állatok viselkedését az agyszövetbe juttatott fény vagy az italukba kevert anyagok segítségével tudjuk ki- és bekapcsolni.

A program ITT tudhat meg többet.

Az autizmus spektrum zavar kutatása az utóbbi időszakban egyre inkább előtérbe kerül, hiszen gyakorisága nő és specifikus gyógyszer sajnos nem áll rendelkezésre a kezeléséhez. A háttérmechanizmusok kutatásához és a gyógyszerfejlesztéshez is elengedhetetlen a megfelelő állatmodellek létrehozása. Az előadás az autizmus hátterében álló agyi változásokat és a rendelkezésre álló állatmodelleket tárgyalja, különös tekintettel a rágcsáló modellekre.

A program további részleteit ITT érheti el. 

A rövid előadássorozat során az ELTE Genetikai Tanszékének dolgozói fognak beszélni a modellállatok alkalmazásának tudományos és etikai megfontolásairól, valamint bemutatják a fonálféreg, az ecetmuslica és a zebradánió modellszervezeteket.

Részletek és regisztráció ITT elérhető.

Az ELTE Genetikai Tanszékének lelkes hallgatói választott modellállataikat mutatják be az érdeklődőknek. Érdekes mutáns és transzgénikus törzsekkel és betegség modellekkel lehet megismerkedni, valamint bepillantást nyerni a fejlődésgenetikusok mindennapjaiba.

A teljes program ITT elérhető. 

A főemlősök viselkedése, sok minden megmagyaráz a mi viselkedésünkben, a nemi szerepek egy részét is.

Provokálni szeretnék! A férfiak és a nők nem azonosak, egyetlen főemlősnél sem, az embernél sem. A társadalmi nemek, a nemi szerepek és elvárások egy része társadalmi konvenció, mások viszont évmilliók óta velünk levő viselkedési mintázatok. A közeli rokonaink megismerése segíthet az emberi viselkedés megértésében és annak szétszálazásában, hogy mely konvenciókért felelős a kultúránk és melyekért pár évmillió evolúciója.

Kun Ádám előadásáról többet ITT tudhat meg. 

A különböző humán idegi kórképek betegségmechanizmusának megértésében, az esetleges terápiás megközelítések tesztelésében új távlatot nyit a humán indukált pluripotens őssejtekből kialakított szervszerű képletek (mini agyak, organoidok) vizsgálata, melyek a korábbi, állatmodellekre alapozott megközelítésekkel szemben nagyobb valószínűséggel segítik a gyógyszerfejlesztés preklinikai fázisát. Az előadás az őssejtek és a belőlük képzett agyi organoidok bemutatásán keresztül nyújt bepillantást az emberi idegrendszer fejlődésének, valamint a betegségmodellezés új aspektusainak területére.

További részletek ITT érhetők el.

Többet akarsz tudni a gyerekkori mobilozás hatásáról? Szeretnél felkészült digitális szülő lenni? Van dilemmád, megosztandó tapasztalatod a témával kapcsolatban? Gyere el az Alfa Generáció Labor „fogadóórájára”, ahol választ kaphatsz kérdéseidre, megismerheted a labor tevékenységét és tapasztalataid megosztásával munkánkat is segítheted.

A tprogramról ITT tudhat meg többet. 

Alternatív összművészeti tudományos műhelyt indított az ELTE Természettudományi Kara és a METU Művészeti és Kreatívipari Kara, ahol a természettudományok és a vizuális művészetek összefonódtak. Tíz tudományos téma került kibontásra a képzőművészet segítségével! A két egyetem mesterszakos hallgatói álltak össze, hogy az aggyal kapcsolatos tudományos ismeretekről beszéljenek a művészet nyelvén. A kiállítás az ő munkáikat mutatja be.

További információk ITT érhetőek el.

A nautilusztól a kacsacsőrű emlősig: barangolás az evolúció ösvényein! Járjuk végig az állatvilág legnagyobb csoportjait fejlődéstörténeti rendben bemutató zoológiai kiállítást! Száraz és nedves preparátumokon mutatkozik be az állatok tíznél is több törzse. Látványos tengeri állatok, sok gerinces csontváz, számos nevezetes madár és egzotikus emlős látható tárlatunkon. A ma élő állatok mellett megfigyelhetjük számos kihalt faj képviselőjét is. Önálló séta tájékoztató lapokkal.

További információk ITT. 

Hogyan fest egy csont belső szerkezete? Milyen a vér vagy az idegszövet a mikroszkóp alatt? Az ELTE Természetrajzi Múzeum gyűjteményében az állati szervekből készített, festett szövettani metszetek látványán keresztül rácsodálkozhatunk a különböző szöveteket felépítő változatos sejttípusokra. Kiállításunkon a látogatók a mikroszkópba tekintve fedezhetik fel az állati test finomszerkezetét.

Fókuszban az anatómia – A 2023. évi Kutatók Éjszakája programjának központi témaválasztásával az ELTE Természetrajzi Múzeum újraalapítójára, Dr. Zboray Gézára emlékezünk

További információk és regisztráció ITT. 

Lehetséges a ronda, barnás festékkeverékből visszanyerni a zöldet, a sárgát, a kéket, a pirosat? Megbízhatóan elválasztani egymástól két hasonló anyagot nem egyszerű feladat, szükséges hozzá azok tulajdonságainak pontos ismerete és egy módszer, ami kiemeli a különbségeket. Az egyik fehér por lehet aszpirin, a másik pedig keményítő. Az is lehet, hogy a két anyag ízre, szagra, tömegre, vagy akár kémiai képletre megegyezik, a hatásuk viszont élesen eltér. Előadásomon megkülönböztetjük őket!

Tavaly végeztem az ELTE-n mint biológus, jelenleg ugyanitt folytatom tanulmányaimat növénybiológia specializáción, mellette biológiatanárnak is tanulok. Idén különdíjjal tértem haza az Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról, ahol növényélettani kutatásomat mutattam be. Hosszú évek óta önkénteskedek a Természetrajzi Múzeumban, néha előadásokat is tartok a mostanihoz hasonló jeles alkalmakkor. Fő érdeklődésem a növények és a mezőgazdaság világa.

További információk ITT.

Az új kutatásunk szerint az agyban található egy idegpálya, amely fontos szerepet játszik a rágcsálók közötti érintkezésben és társas viselkedésben. Ezt a neurális útvonalat a hátsó talamusz és az elülső hipotalamusz közötti összeköttetés alkotja. Kimutattuk, hogy az ezeken a területeken található neuronok módon aktívak, amikor a nőstény patkányok érintkeznek egymással. Megfigyeltük, hogy ezeknek a neuronoknak az aktiválása fokozza a kurkászó viselkedéseket. Az elülső hipotalamuszba tartó neuronok a parathormon 2 nevű neuropeptidet fejezik ki, és kiderült, hogy ennek a neuropeptidnek a gátlása a neuronok gátlásához hasonlóan csökkenti az állatok direkt érintkezését. Emellett azt is megállapítottuk, hogy a pálya elemei az emberi agyban is jelen vannak. Az eredményeink alapján úgy gondoljuk, hogy ez a felfedezett útvonal segítheti a rágcsálókat, és akár az embereket is a társaikkal történő fizikai érintkezésben.

Fókuszban az anatómia – A 2023. évi Kutatók Éjszakája előadások programjának központi témaválasztásával az ELTE Természetrajzi Múzeum újraalapítójára, Dr. Zboray Gézára emlékezünk

További információk ITT. 

A látogatók feladata egy gyilkossági rejtély megoldása, az elkövető beazonosítása különböző biológiai és kémiai módszerek megismerésével és felhasználásával

További részletek és regisztráció ITT.

Kiállításunk régi bonctani készítményei bepillantást nyújtanak a 19. század második felétől  alkalmazott technikákba, amelyekkel az anatómusok láthatóvá tették az állati test belső felépítését. A nedves készítmények között a ma is élénk színekben pompázó injiciált preparátumok szemléletesen mutatják be a különböző gerincesek keringési rendszerét, mint például Wilhelm Haferlandt cégének készítményei. A Ziegler-féle embriólógiai modellek a mikroszkópban látott struktúrákat ábrázolják viaszfigurák formájában. A Leuckart- és Pfurtscheller-féle falitáblák az állatvilág változatos csoportjainak belső felépítését szemléltetik művészi igényű és tudományos pontosságú ábrázolásokon. A „robbantott” koponyák a Gerrard és fiai cégtől, vagy a párizsi Tramond-féle  műhelyből a koponyacsontok kapcsolódását mutatják be.

Fókuszban az anatómia – A 2023. évi Kutatók Éjszakája előadások programjának központi témaválasztásával az ELTE Természetrajzi Múzeum újraalapítójára, Dr. Zboray Gézára emlékezünk

További információk ITT 

Mammutfog, tobzoska, tőrfarkú és bordásmedúza…  Bejárjuk a Piramist: megtekintjük a változatos zoológiai és anatómiai preparátumokat, valamint a kiállított fosszíliákat. Ötszáz millió év keresztmetszetét láthatjuk az ELTE üvegpiramisában! A Dinó-sarokban bepillantunk az iharkúti ásatások  munkálataiba és leleteibe, majd végigtekintünk a biológiai kutatások módszereit reprezentáló régi műszereken.

További információk ITT.