Kriska György akadémiai doktori értekezésének központi témája a vízirovarok polarizációérzékelése és a poláros ökológiai csapdák kérdésköre. A szerző kutatási eredményei igazolták, hogy a repülő polarotaktikus vízirovarok távérzékelésük során felhasználják az optikai környezetük fénypolarizációs mintázatából eredő információkat, amelyek meghatározó jelentőségűek lehetnek a szaporodási, megtelepedési és táplálkozási viselkedésükben. Kutatásai egyrészt új adatokat eredményeztek a kérészek, szitakötők, árvaszúnyogok és böglyök polarizációérzékelésével és ennek biológiai szerepével kapcsolatban, másrészt kimutatták különböző mesterséges poláros fényforrások és polarizációs mintázatok vízirovarokra kifejtett hatásait. A polarotaktikus vízirovarok peterakásra a vízfelszínnel szemben gyakorta előnyben részesíthetnek olyan mesterséges felületeket, amelyek erősen és vízszintesen poláros fényt vernek vissza. A jelenség okainak feltárása vezetett el az ökológiai fényszennyezés egy új válfajának, a poláros fényszennyezésnek a felismeréséhez és meghatározásához. A kutatási eredmények gyakorlati felhasználásaként kollégáival kifejlesztette a poláros fényszennyezés és az összetett foto- és polarotaktikus ökológiai csapda hatását csökkentő/megszüntető eljárásokat, eszközöket, valamint a közegészségügyi és gazdasági szempontból kártékony böglyöket fénypolarizációs módszerrel befogó csapdákat.
Kubinyi Enikő akadémiai doktori értekezésében sokrétűen vizsgálta a családban élő kutyák öregedését és annak hatásait a kutyák viselkedésére, tanulási képességére és memóriateljesítményére. Az öregedés etológiai és élettani változásait az izomtömeg, a fehérjeszintézis, az anyagcsere, az érzékszervek működésének megtartottsága és az alvás összefüggéseiben tárta fel. Ehhez többféle megközelítést használt. Kérdőíves lekérdezési módszerrel nagy mintán vizsgálta a kutyák alapvető viselkedési elemeit a gazdák bevonásával. Új viselkedési teszteket dolgozott ki, melyekkel különböző korú és életmódú kutyákat külön képzés nélkül össze lehet hasonlítani, valamint élettani teszteket állított össze a kutyák alvási agyi elektromos tevékenységének vizsgálatára. Létrehozott egy kutyaagy- és -szövetbankot, mely későbbi molekuláris biológiai vizsgálatokat tesz lehetővé, és kombinálható lesz a viselkedési, élettani és genetikai adatokkal. A tesztek lehetővé tették a kutyák értelmi képességeinek vizsgálatát, valamint a korral járó személyiségváltozás kimutatását. Megállapította, hogy a kutyáknál a kognitív képességek hanyatlása, a pozitív érzelmi tartalmak erősebb érzékelése, az alvási orsók és a személyiség változása az öregedés folyamán hasonlítanak az emberéhez, és így a kutya öregedése az emberi öregedés jó modellje lehet, valamint az eredmények javíthatják az emberekkel együtt élő kutyák életminőségét is.