Hogyan tanulnak az idegsejtek a Petri csészében?

Az idegrendszeri folyamatok megértésében nagy segítségünkre vannak a valóságot egyszerűsítő modellrendszerek, amelyeket nem csak számítógépekkel, hanem a laborban is létrehozhatunk. A Petri csészébe kiültetett, az agyszövetből származó sejttenyészetekben fejlődő sejtek egymással funkcionális hálózatot alakítanak ki, amelyeket heteken vagy akár hónapokon keresztül is vizsgálni tudunk. Így az idegrendszerben zajló sejtszintű változások jelentős részét az élő állati agyban végzett kísérletek helyett jóval egyszerűbben és könnyebben tudjuk nyomon követni, és az egyes betegségek során lejátszódó eseményeket is modellezni tudjuk.
A neuropszichiátriai és idegrendszeri betegségek (pl. Alzheimer kór, Parkinson kór, epilepszia, demencia, agyi érkatasztrófa [stroke]) kezelésére a fejlett országokban igen nagy összegeket fordítanak, de sok esetben még mindig hiányzik a hatékony terápia. A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) is egyike azon betegségeknek, ahol a kórkép hátterében álló molekuláris változásokat csak részleteiben ismerjük és a gyógyszeres terápia csak a betegek kis százalékában hatékony. Előadásomban egy kísérletsorozat segítségével szemléltetem, hogy a Petri csészében nevelt idegsejtek hogyan tanulnak és miként lehetnek alkalmasak arra, hogy a PTSD kialakulásában szerepet játszó új molekuláris útvonalakra fényt derítsünk.

Helyszín: ELTE Lágymányosi Kampusz Déli Tömb (Pázmány Péter sétány 1/C), 0-805 Fejér Lipót terem
Időpont: 2019. szeptember 18. szerda 17.15

Forrás és további információk: eloadas.elte.hu