Emlékkonferencia Ádám György születésének 100. évfordulójára

2022.08.24.
Emlékkonferencia Ádám György születésének 100. évfordulójára

Ádám 100 – Emlékkonferencia Ádám György születésének 100. évfordulójára

2022. szeptember 1., 10:00 – 13:00
ELTE Lágymányosi campus, Déli tömb, földszint, 0-803 Szabó József előadó

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának Élettani és Neurobiológiai Tanszéke, valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete 2022. szeptember 1-én emlékülést szervez Ádám György akadémikus, az ELTE volt Rektora születésének 100. évfordulójának tiszteletére. Az előadások keretében volt tanítványai emlékeznek munkásságára és mutatják be az általa inspirált kutatási irányokat. A rendezvényen mindenkit szeretettel várunk! 

Ádám György akadémikus, professzor, az ELTE volt Rektora úttörő munkásságának tiszteletére és születésének 100. évfordulójának alkalmából volt tanítványai és kollégái részvételével 2022. szeptember 1-én a TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszéke, valamint a PPK Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézete egy emlékülést szervez. A nyilvános szakmai előadásokat követően sor kerül az Élettani és Neurobiológia Tanszék Élettani gyakorlójának “Ádám György Élettani gyakorló” névre történő ünnepélyes átnevezésére, illetve az Ádám György tiszteletére kialakított emlékhely megkoszorúzására is. 

Ádám György a Semmelweis Egyetemen, 1949-ben szerzett általános orvosi diplomát. Rövid kórházi gyógyító munka után az egyetem Élettani Intézetébe került, és ettől kezdve egész életét a kutatásnak és az oktatásnak szentelte. Pályájára sorsdöntő hatással volt, hogy 1952-1955 között aspiránsként Leningrád közelében, Puscsinoban, a világhírű Pavlov Intézetben dolgozott Pavlov egykori tanítványaival. Az itt szerzett tapasztalatok hatására elkötelezte magát a tudattalan, zsigeri ingerek és a magasabb agyműködési folyamatok kölcsönhatásának vizsgálata mellett. Ennek a területnek, a pszichofiziológiának élete során nemzetközi és hazai téren is vezető szakértőjévé vált. Több pszichofiziológiai témájú könyvet írt magyar és angol nyelven, utóbbiakat számos neves egyetemen ma is tankönyvként használják. 

A Pavlov Intézetből hazatérve az Eötvös Loránd Tudományegyetemre hívták oktatni és kutatni, ahol 1967-ben megalapította, és 25 éven át vezette az első magyar Összehasonlító Élettani (mai nevén Élettani és Neurobiológiai) Tanszéket. A Tanszék vezetése mellett, 1972-1978 között hat éven át az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektoraként is szolgált. Mindig szívügyének tekintette a biológusképzést, rektorként két új biológus tanszéket is létrehozott. Részben az ő aktivitásának köszönhetően, a biológusképzés ma Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a legsokrétűbb: 12 tanszék oktatja a hallgatókat. Az 1990-es években, amikor az egyetemek kizárólagos felhatalmazást kaptak a tudományos fokozat, a PhD odaítélésére, az elsők között alapította meg „A Viselkedés Neurobiológiája” doktori iskolát. Emeritus professzorként is aktívan részt vett a doktorandusz hallgatók oktatásában. Számos, az idegtudomány területén később jelentős sikereket elérő kutató ebben az iskolában, illetve jogutódjában, az „Idegtudomány és Humánbiológia” programban nyerte el doktori fokozatát. 

Ádám György professzor igen fontos szerepet töltött be a magyar tudományos közéletben is. Az idegtudományok növekvő jelentőségét felismerve, egyik kezdeményezője volt az önálló Magyar Idegtudományi Társaság létrehozásának 1992-ben. Igazgatója volt az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének 1970 és 1972 között, és 1994-től választott, majd tiszteletbeli elnöke volt a Magyar Pedagógiai Társaságnak. Számos további bizottságban is tagként vagy elnökként szolgált. 

Karrierje során számos elismerésben részesült. A Magyar Tudományos Akadémia 1970-ben levelező, 1979-ben rendes tagjává választotta. Akadémiai Díjat kapott 1961-ben, Állami Díjat 1988-ban, Eötvös József Díjat 2002-ben, Széchenyi Díjat 2007-ben, sok egyéb kitüntetés és elismerés mellett. 


Az emlékülés programja:

10:00     Megnyitó
10:05     Juhász Gábor: Memóriakutatás: Ádám György munkásságának "nagy korszaka"
10:25     Madarász Emília: Szakmai szabadság és nyitottság: Szinaptoszóma és idegi sejttenyésztés
10:45     Világi Ildikó: Az idegi plaszticitási folyamatok vizsgálatára alkalmas agyszelet technika meghonosításának története
11.05     Dobolyi Árpád: Viselkedéskutatás az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékén, Ádám György Professzor Úr nyomdokain
11:25     Bányai Éva: Szabad út egy tiltott témának: a „humán elektrofiziológiai labor” hipnózis kutatásai
11:45     Bárdos György: Pszichovegetatív kölcsönhatások - Kelet és Nyugat találkozása Ádám-módra
12:05     Köteles Ferenc: Interocepció kutatás a XXI. században
12:25     Bárdos György, Schlett Katalin: Zárszó

Meghívó