ELTE-s kutatók az MTA vezetőségében

2020.07.08.
ELTE-s kutatók az MTA vezetőségében
Megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia új vezetőit: az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorai közül Erdei Anna főtitkárhelyettes, Hudecz Ferenc alelnök lett. Lovász László, az MTA leköszönő elnöke a magyar tudomány egységének fontosságára hívta fel a figyelmet éves beszámolójában.

A Magyar Tudományos Akadémia 193., tisztújító közgyűlésén július 7-én Freund Tamás akadémikust választották meg az MTA új elnökévé. A neurobiológus az ELTE hat év után leköszönő matematikusát, Lovász Lászlót váltja a Magyar Tudományos Akadémia élén. Erdei Anna, az ELTE immunológus professzora a főtitkárhelyettesi posztot, Hudecz Ferenc, az ELTE Szerves Kémia Tanszék egyetemi tanára az egyik alelnöki posztot tölti majd be a következő hároméves ciklusban.

Lovász László, az MTA 2014-ben megválasztott, idén leköszönő elnöke 6-i beszámolójában összefoglalta a Magyar Tudományos Akadémiát 2019–2020-ban ért kihívásokat és a megoldásuk érdekében kifejtett erőfeszítéseket.

A legfőbb szempont továbbra is a magyar tudomány működésének megőrzése minden területen,

illetve az akadémiai közösség, a tagság és a köztestület egységének megőrzése, a politikai megosztottság elkerülése – mondta.

Az MTA küldetéséről szóló, 2019. decemberében elfogadott dokumentum kimondja: az Akadémia jeleníti meg a magyar tudomány egységét. Köztestületi tagjainak felbecsülhetetlen értékű szellemi potenciáljára támaszkodva az MTA továbbra is készen áll arra, hogy rendszeresen felmérje és elemezze a hazai tudományos kutatás helyzetét, részt vegyen a legfontosabb kutatási területek azonosításában és a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs stratégia megújításában.

Az Akadémia saját kutatóhálózat nélkül is képes az egyetemi, kutatóintézeti és vállalati kutatások közötti együttműködés elősegítésére, és hatékonyan tudja támogatni egy stabil kutatói életpályamodell kialakítását és működtetését.

Napjaink nagy társadalmi kihívásainak megoldásában a tudomány nélkülözhetetlen.

Együttműködésre van szükség az egyetemi, intézeti és ipari kutatóhelyek között, a humán és a természettudományok között, a hazai és a határon túli tudományos műhelyek között, továbbá a kutatók nemzedékei között is – mondta Lovász László.

Erdei Annát, az ELTE Immunológiai Tanszék egyetemi tanárát, az MTA-ELTE Immunológiai Kutatócsoport vezetőjét a közgyűlés a szavazatok döntő többségével (69,63%-ával) választotta meg. A Széchenyi- és Ipolyi Andor-díjas kutató az immunválasz kialakulásával, az immunfolyamatok szabályozásával, a veleszületett immunrendszer elemeinek szerepével, az adaptív immunrendszerhez való kapcsolódással, a limfociták aktiválásával foglalkozik.

Főtitkárhelyettesként a tudomány és a társadalom kapcsolatának erősítését, valamint a tényeken alapuló tudományos gondolkodás erősítését és az áltudományok elleni küzdelmet tartja egyik fő céljának. Ennek érdekében tervei szerint a hagyományosan minden év novemberében megrendezett Magyar Tudomány Ünnepe mellett az egész esztendőben lennének tudományos ismeretterjesztő programok az Akadémián.

Természettudományi alelnöknek Hudecz Ferencet, az ELTE Szerves Kémia Tanszék egyetemi tanárát a szavazatok 57,28%-ával választották meg. A Pro European Peptide Society Award és az Akadémiai Díj birtokosának kutatási területe a peptid- és fehérjekémia, a biomolekuláris kémia és az immunkémia.

Az új alelnök rendkívül fontosnak tartja, hogy Magyarországon a tudományos teljesítményt ösztönző és értékelő környezet, valamint olyan közgondolkodás alakuljon ki, amely értéknek tekinti a tudást, a műveltséget és a tájékozottságot.

Az MTA főtitkári posztját Kollár László Péter építőmérnök tölti majd be, a társadalomtudományi alelnök Lamm Vanda jogtudós lett. Az élettudományi szekció alelnökéről még nem döntöttek, Kosztolányi György orvos-genetikus mellett a másik jelölt Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az ELTE Biológiai Intézet professzora.

Az Akadémia vezetői megbízatásuk lejárta után egyszer újraválaszthatók.

Forrás: MTA itt és itt