Cikksorozat a felelős kutyatartásról (Telex)
A kutyák orrlenyomata épp olyan egyedi, mint az emberi ujjlenyomat – de mit kezdhetünk vele?
A kutyaorr mintázata és lenyomata az emberi ujjlenyomathoz hasonlóan egyedi, ezért nagy eséllyel használható lesz az egyes állatok beazonosításában. Zajlanak kutatások olyan algoritmusok fejlesztésére, amelyek kellően érzékenyek a felismerésre, így a jövőben meg lehet majd különböztetni egymástól a kutyák orrlenyomatát. Jelenleg még nincs tökéletes megoldás, de elég nagy az esély arra, hogy lesz. Na de mit kezdünk majd vele? Tovább a cikkre
Tervezni lehet, de csak menet közben derül ki, luxus-e a városi kutyatartás
Magyarországon a legfrissebb adatok szerint 3 milliónál is több kutya él, jelentős részük városokban, és minden harmadik otthon kutyás. A felnőtt lakosságnak községekben 39, városokban pedig 26 százaléka él olyan háztartásban, amelyben tartanak kedvtelési célból legalább egy ebet – derül ki a Tárki friss, áprilisi reprezentatív felméréséből, amely az MTA–ELTE Lendület „Társállat” Kutatócsoportnak és az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék PhD-hallgatójának, Varga Györgynek a megbízásából készült. Tovább a cikkre
Kubinyi Enikő vezeti az MTA–ELTE Lendület „Társállat” Kutatócsoportot, amely azzal foglalkozik, hogy a kutya családtagként tartása hogyan hat a társadalomra, beleértve az egyének társas kapcsolatait, illetve hogyan hat ez az attitűd magára a kutyára. A kutatás még kezdeti szakaszban jár (a kutatók munkáját ennek a kérdőívnek a kitöltésével lehet segíteni), de abból a megfigyelésből indul ki, hogy az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribb, hogy a gazdák családtagként tekintenek a kutyáikra.
Mindenki a kutyája falkavezére akar lenni, csak a kutya nem érti, mi az
„Sose engedd előre a kutyád az ajtóban!”, „Te egyél először!”, „Ne engedd fel a kanapéra, mert azzal a saját szintedre emeled!”, „Ha a kutya rád morog, nyomd le a földre, hogy ledomináld!” – egy átlagos kutyatartó úton-útfélen ilyen tanácsokat kap, amik azzal kecsegtetnek, hogy ezeket betartva a gazdi lesz a falkavezér. Pedig a tudomány már rég megcáfolta, hogy az ember legjobb barátja falkában élne a gazdáival. Mitől tarthatja még mindig magát ezt a mítosz? Tovább a cikkre
Ami az emberben megjelenik, az előbb-utóbb megjelenhet a kutyában is
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszéke nemcsak azért izgalmas hely, mert a kutyaviselkedéssel foglalkozó csoportjuk a terület legjelesebb kutatóhelyének számít a világban. A kísérleti alanyok farkcsóválva közlekednek a folyosón, a nemzetközi szinten is egyedülálló Kutya Agy- és Szövetbank Csehországtól az Egyesült Államokig gyűjt és küld mintákat a kutatóknak. Az etológusok, genetikusok, biomérnökök saját állataikat is behozzák a munkahelyükre, sőt a házi kedvencek néha még az értekezleteken is részt vesznek. Hogyan segíthetnek a kutyák az Alzheimer-kór és a demencia megismerésében és gyógyításában? Miért válik egyre több eb ADHD-ssá? Mi kellett ahhoz, hogy a kutatóműhely világszínvonalúvá váljon? Egy napot töltöttünk a tanszéken, és néhány kutató munkájába is beleláttunk. Tovább a cikkre
Borítókép: Fotó: Huszti István / Telex