Az őrültség fontos a tudományban - Miklósi Ádám székfoglalója

2023.04.24.
Az őrültség fontos a tudományban - Miklósi Ádám székfoglalója
Miklósi Ádámot a Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése tavaly rendes taggá választotta. Április 11-én ez alkalomból tartotta meg székfoglaló előadását, melyben az etológiai kutatások fejlődéséről, új irányairól, a csapatmunkáról és a jövőről beszélt. Előadásából többek között az is kiderült, hogy miért van szükség a tudományos karrier és kutatás során olykor egy kis őrültségre is. Az előadás visszanézhető.

Az Etológia Tanszék munkatársai immár több mint 30 éve kutatják intenzíven a kutya-ember kapcsolatot mint egyfajta hipotetikus funkciót. Evolúciós szempontból egy meglehetősen jelenkori esemény (15-30 ezer évvel ezelőtt), hogy a két faj szorosabb kapcsolatba került, aminek egyik biztosan igazolható eredménye, hogy a kutya nemcsak új fajként jelent meg, hanem – elterjedtségét és populációméretét is figyelembe véve – jelen evolúciós sikere meghaladja a farkasét.

Ebben a folyamatban feltehetően jelentős volt az ember szerepe, és feltételezhető, hogy e kölcsönhatás eredményeképpen a kutya az ember kulturális (niche-konstrukciós, illetve technológiai) evolúciójának része lett. Kutatásaik célja, hogy feltárják az ember-kutya kapcsolat mozgatórugóit, többek között a farkas és a kutya viselkedésének összehasonlításával, azt vizsgálva, hogy miképp jött létre, és milyen kognitív, emocionális és viselkedésbeli változások teszik lehetővé a kutya sikeres beilleszkedését a mai ember szociális környezetébe, a családba.

Az utóbbi 20 év egyik jelentősebb változása, hogy egyre nagyobb mértékben jelennek meg olyan gépek (robotok), amelyek képesek az emberrel való hatékony, néha akár szociális interakcióra. Az ilyen gépek első generációját a mobiltelefonok képezik, de belátható időn belül megjelenhetnek a hétköznapokban az ún. szociális robotok is. Gyakori elvárás és cél, hogy ezek a robotok az élet számtalan területén kiváltsák az emberi munkát, illetve együttműködjenek a dolgozókkal. Ez a helyzet egyben új lehetőséget is kínál az etológiai kutatások számára is, hiszen az élő ágensek viselkedése mellett a mesterséges ágensek viselkedésének tanulmányozására is lehetőség nyílik. Sőt az etológus nemcsak megfigyelheti e mesterséges ágensek viselkedését, hanem maga is aktív részese lehet a tervezési folyamatnak.

Eljöhet az az idő, amikor az etológiai kutatások során felismert és leírt viselkedési modellek az ilyen robotok révén a gyakorlatban is kipróbálhatóvá válnak, azaz az etológia is beléphet a szintetikus tudományok sorába. Az előadó elsősorban azt mutatja be, hogy az alapkutatásokat jelentő ember-kutya interakció elemzése hogyan köthető össze a szociális robotok építésének kihívásaival, és ez az új megközelítés, az etorobotika végül miképp eredményezheti a szintetikus etológia megszületését.


Miklósi Ádám a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja