Az Intézet munkatársai a Kutatók Éjszakája rendezvényen
2021.09.22.
Az elmúlt több mint tíz évben megszokhattuk, hogy szeptember végén Európa-szerte érdeklődők százezrei népesítik be a kutatóintézeteket, egyetemeket, könyvtárakat és múzeumokat, hogy a kutatók munkájával, a tudományos kutatás titokzatosnak tűnő világával ismerkedjenek. A hazánkban is egyre népszerűbb eseményt minden évben egyre nagyobb számú látogató élvezi, és egyre több intézmény nyitja meg kapuit.
A rendezvények orrot és szájat elfedő maszkban, oltási igazolvány bemutatása esetén látogathatók!
Az egyes programokra a kutatokejszakaja.hu oldalon lehet regisztrálni.
A BIOLÓGIAI INTÉZET AZ ALÁBBI PROGRAMOKKAL KÉSZÜL
| Előadó neve | A program címe | A program rövid ismertetése |
| Dr. Solymosi Katalin | Állatok, növények és kristályok a mikroszkópban - virtuális fotókiállítás, tárlatvezetéssel | Szeretne szembenézni egy ugrópókkal? Belenézni egy növény sejtjeibe? Megcsodálni a kristályok hihetetlen mikroszkópos formagazdagságát és szépségét? Az ELTE Növényszervezettani Tanszéke oktatóinak (Bóka Károly, Kristóf Zoltán és Solymosi Katalin) növényekről, állatokról és kristályokról, különböző mikroszkópos technikákkal (főleg pásztázó elektronmikroszkóppal illetve polarizációs mikroszkóppal) készített felvételeinek kiállításán a tárlatvezetés során bepótolhatja lemaradását. |
| Dr. Solymosi Katalin | Barangolás a mikrovilágban - Tárlatvezetés állatokról, növényekről és kristályokról készült mikroszkópos fotók között, gyerekeknek | Ezúttal kifejezetten gyerekeket szeretnék elkalauzolni a mikroszkóp segítségével feltáruló világba, ahol megszámolhatjuk együtt a muslica szeme körül található rengeteg szőrszálat, felfedezhetjük a növényi sejtek titkait, és rácsodálkozhatunk a C vitamin kristályok csodálatos formagazdagságára. A virtuális tárlatvezetés során az ELTE Növényszervezettani Tanszék oktatóinak (Bóka Károly, Kristóf Zoltán, Solymosi Katalin) növényekről, állatokról és kristályokról, különböző mikroszkópos technikákkal (főleg pásztázó elektronmikroszkóppal illetve polarizációs mikroszkóppal) készített felvételeiből válogatunk. |
| Dr. Solymosi Katalin | Discovering the micro-world of animals, plants and crystals - guided tour at our virtual microscopic photo exhibition | During this guided virtual tour leading through the selected microscopic photos of animals, plants and crystals of three colleagues of the Department of Plant Anatomy, ELTE (Károly Bóka, Zoltán Kristóf and Katalin Solymosi), I'll try to give insight into the unbelievable beauty and complexity of the microscopic world. |
| Zsákai Annamária | Amiről a csontok mesélnek | Röviden bemutatjuk az emberi csontvázat, majd a módszereket, amit az antropológusok, igazságügyi szakértők, helyszínelők munkájuk során alkalmaznak a csontmaradványok alapján történő elhalálozási életkor és nem becsléséhez. Gyermekeknek is követhető lesz a bemutató. |
| Scheuring István | Együttműködés, előrelátás, életmódváltás: út a klímaválság leküzdéséhez | Klímaválság van. Annak ellenére, hogy a leküzdéséhez ismert technológiai megoldásokkal rendelkezünk, a megoldás mégis hatalmas kihívást jelent. Az előadásban meg fogom mutatni, hogy a sikerhez nélkülözhetetlen a probléma mélyebb megértése mellett, egy új gazdasági felfogás és mindenek előtt a globális együttműködés. És egyik esetben sem tudunk biztos receptet, az idő viszont sürget! |
| Molnár Kinga | A kétoldali szimmetria rejtelmei | Az állatvilágban a szimmetriaviszonyok az életmód függvényében alakulnak: a gömb- vagy sugaras szimmetria akkor ideális, ha a környezeti hatások a tér majd minden irányából egyenlő eséllyel érkeznek. Az aljzaton mozgó állatok testében testtengelyek és testvégek, valamint oldalak alakulnak ki, s ezek különbözővé válnak: például a feji végen koncentrálódnak az érzékszervek és az idegrendszer. A test hossztengelyének két oldalán a bal és a jobb oldalunk alakul ki. Vajon hogyan és milyen előnyökkel járhat az, ha e két oldal nem egyforma? Az előadás során e kérdésekre keresünk közös választ. |
| Balog Luca Eszter | A fonálférgek ezer arca | A fonálférgek (Ecdysozoa: Nematoda) az élővilág egyik legnépesebb csoportja, a bioszféra minden szegletében megtalálhatóak, felbecsülhetetlen hatást gyakorolnak az ökoszisztémára és az emberre. A fonálférgek a legtömegesebb élőlénycsoportok egyike, becslések szerint valamennyi állategyed 80%-a fonálféreg. Több mint 28000 leírt fajjal jelenleg az állatvilág harmadik legnagyobb fajszámú törzsét alkotják, ám feltételezések szerint a még többségében leíratlan rovarparazita fonálféreg fajok miatt diverzitásuk felülmúlhatja a rovarokét is! Becsült tényleges fajszámuk akár 40,8 millió is lehet! Számos fonálféreg evolvált parazita életmódra. A gerinces paraziták fajszáma ugyan elenyésző más stratégiájú nematoda csoportokéval szemben, ám állatgyógyászati és humán egészségügyi vonatkozásuk miatt mégis nagy jelentőségük van. Számos humán genetikai betegség kutatásában is fontos segítséget nyújt az eredetileg talajban, szabadon élő Caenorhabditis elegans, a genetikai vizsgálatok egyik leggyakrabban alkalmazott modell állata, amelynek modell szervezetként történő alkalmazásáért Nobel-díj járt. A növényi parazita, valamint rovar parazita fonálférgek mezőgazdasági jelentősége kiemelkedő. Rovar patogén fonálférgek biokontroll alkalmazása viszont megoldást kínál a növényi kártevő rovarokkal szembeni biológiai védekezésben. Ám a rovar parazita fonálférgekről, ökológiai kapcsolataikról és diverzitásáról még elenyészően kevés az ismeretünk. |
| Becz Álmos | Minden van mindenütt? Egysejtűek elterjedése, ritka csillósok | Ma már jól tudjuk, hogy vannak olyan élőlények, amik csak bizonyos kontinenseken fordulnak elő. De mi van az egysejtűekkel? Vannak olyan parányi élőlények, amik esetleg csak szűkebb elterjedési területtel rendelkeznek? Az előadás során hasonló kérdéskörökkel ismerkedhet meg a hallgatóság, valamint egy olyan csillóssal, ami eddig csak Európából került elő. |
| Török Júlia | Időutazás a zoológia hőskorába – az elte természetrajzi múzeum biológiai és őslénytani kiállítása | Az állatvilág megismerése a 19. század második felében: miként jutottak el a kutatókhoz a világ távoli pontjain élő állatok, kik és milyen módon mutatták be az egzotikus állatfajokat a művelt nagyközönségnek, milyen volt egy színvonalas iskolai, egyetemi állattani gyűjtemény? Magyar vendégkutatók tevékenysége az európai tengerkutató-állomásokon. Ezeket a témákat járja körül az előadás, bemutatva egyúttal az ELTE Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállítás állatpreparátumainak eredetét. |
| Scheuring István, Varga Máté, Mokos Judit | A homoszexualitás biológiai háttere: mit tudunk és mit nem? | Scheuring István és Varga Máté kutatóbiológusok színes kutatási hátterében a homoszexualitás biológiája is szerepel. István az evolúciós hátterével, Máté a genetikai vonatkozásával foglalkozott részletesebben. Most egy beszélgetés keretében megtudhatjuk tőlük, mit mond a biológia a homoszexualitás örökléséről, evolúciós hátteréről és mit láthatunk az állatvilágban. A beszélgetés során Mokos Judit biológus alakítja az álnaív kérdező szerepét. |
| Kozák Eszter, Kun Ádám, Mokos Judit, Rózsa Lajos | Járvány útikalauz, nem csak stopposoknak. | Járványtani útikalauz, nem csak stopposoknak. Kalauzaink lesznek a könyv szerzői, akik segítenek eligazodni a kórokozók, járványok, rakoncátlan adatok, és az immunitás veszélyes vadvízein. Meg amit akartok. |
| Kun Ádám, Meszéna Géza, Müller Viktor, Vásárhelyi Zsóka | Evolúcióbiológiai Kerekasztal, kérdezz-felelek | Nem hiszel az evolúcióban? Egyáltalán, ez most csak egy hipotézis vagy egy megalapozott elmélet? Hogyan alakult ki az élet és mi lesz egymillió év múlva? Van más evolúcióbiológiával kapcsolatos kérdésed, amire senki nem tudott kielégítő választ adni? Programunkon kérdezhetsz bármit, a szakértők pedig válaszolnak. |
| Szeniczey Tamás | Csontokkal-fogakkal a múlt nyomában | Miképpen ismerhető meg a múlt az emberi csontok vizsgálatából? Mi mindent állapítanak meg a kutatók csupán az emberi fogak vizsgálatából? Ezekről a kérdésekről és számos más antropológiával kapcsolatos érdekességről lesz szó előadásunkban |
| Füzesi Dóra | Hogyan néznek ki és működnek a vírusok? Makettezz velünk! | Az elmúlt két évben a koronavírus járvány kapcsán sokat hallhatunk a vírusokról, ámde tudod hogy pontosan miből is épülnek fel? Tisztában vagy vele, hogy milyen alkotóelemeik vannak és hogyan képesek ekkora gondot okozni apró méretük ellenére a sejtekben? Ha érdekel ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása, látogass el hozzánk, ahol vírusokkal és fehérjékkel foglalkozó biológusok segítenek neked makettek és különböző ismeretterjesztő anyagok segítségével abban, hogy megértsd a vírusok működését. |
| Füzesi Dóra | DNS alkotók szerep a rákban és az antibiotikum rezisztenciában | Sokat hallani arról, hogy a DNS-ünkben kódolt az egész életünk. Annak a ténynek azonban, hogy ezt a DNS-t egy enzimrendszernek elő is kell állítani és fenntartani, az utóbbi évekig nem tulajdonítottunk nagy jelentősséget. A DNS négy alkotóeleme (dATP, dGTP, dCTP, dTTP) szigorúan szabályozott koncentrációban van jelen a sejtben, ha pedig ezeknek az alkotóelemknek az anyagcseréjébe hiba csúszik, az könnyen rákos elváltozásokhoz, anyagcsere betegségekhez, baktériumok esetében újfajta rezisztenciához kialakulásához vezethet. Kutatócsoportunk a DNS alkotók anyagcseréjével és annak következményeivel foglalkozik. Az előadás során a DNS mögött húzódó anyagcserefolyamatokba nyerhetnek betekintést. |
| Konok Veronika, Liszkai-Peres Krisztina, Korom Ágnes, Szőke Rebeka, Fábián Kamilla, Jurányi Zsolt | Kütyük a gyerekekért vagy ellen? - a korai digitális eszközhasználat hatásai | A 2010 után született gyerekeket, vagyis az alfa generációt születésüktől fogva körülveszik az okos eszközök (pl. okostelefon, tablet). Vajon hogyan hat a digitalizáció a gyerekek fejlődésére? Milyen pozitív és negatív hatásai lehetnek a kütyüzésnek például a figyelemre vagy a társas készségekre? Előadásunkban erre próbálunk választ adni a nemzetközi kutatások és saját eredményeink összefoglalásán keresztül. Végül bemutatjuk kutatócsoportunk pszichológusai, biológusai és informatikusai által fejlesztett, gyerek-barát alkalmazáscsomagot, Alfit is, aminek néhány játékát ki is próbálhatják az érdeklődők. |
| Scheuring István | Kockáztatsz vagy veszítesz? | Olyan közösségi játékokat fogunk játszani, melyek segítségével a résztvevők átélhetik, hogy milyen nehéz olyan problémákat megoldani, ahol a sikerhez mindenkinek a folymatos lemondására szükség van, a nyeremény azonban közös. Megbeszéljük, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem is éppen egy ilyen csapdahelyzet, ami a siker esélyét jelentősen csökkenti. |
| Dr. Faragó Tamás | Kutyabeszéd? | A program során játékos, interaktív kvízek segítségével ismerkedünk meg a kutyák hangadásaival. Kipróbáljuk, hogy mennyire értik az emberek a különféle kutyahangokat, azok milyen információt hordozhatnak és hogy mégis hogyan teszik ezt. |