A sejtbiológia fő célkitűzése, hogy az állati és emberi sejtek működését genetikai, biokémiai és morfológiai módszerekkel vizsgálja. A sejtbiológus azt kutatja, hogy hogyan működik egy egészséges sejt, és hogy a sejtek életfolyamatait mi és hogyan szabályozza, valamint pontosan mi romlik el, mi nem működik ezek közül a betegségek esetén.
 

Oktatás

A biológia BSc hallgatóknak az előadásokon bemutatjuk az állati sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek felépítését, a fény- és elektronmikroszkópos szerkezet összefüggéseit az életmóddal és a szabályozási rendszerekkel. A gyakorlatokon egyrészt a sejtek működésének vizsgálati módszereibe nyújtunk betekintést, fény- és elektronmikroszkópos felvételek elemzésével bemutatjuk a képalkotó technikák lehetőségeit. Másrészt egyedülálló lehetőséget biztosítunk a legfőbb modellállatok testfelépítésének megismerésére egyéni hallgatói vizsgálatok segítségével.

A tanszék oktatói betekintést nyújtanak a modern sejt- és fejlődésbiológia szinte minden területére az érdeklődő az MSc hallgatók számára. Így megismerkedhetnek a sejtek működésének molekuláris genetikai és biokémiai alapjaival, tanulhatnak a legfontosabb modellállatok embrionális fejlődéséről, és mindezek legújabb vizsgálati módszereiről is.
 

Kutatás

A molekuláris sejtbiológia tárgykörén belül a sejtpusztulással és az autofágia (a sejtes önemésztés) molekuláris mechanizmusával és szabályozásával foglalkozunk. Vizsgáljuk az autofágia hormonális és genetikai szabályozását, az autofágia szerepét a sejtpusztulásban, a makromolekulák degradációjában, a neuronvesztéssel járó betegségekben, és a tumorigenezisben. Modellrendszerként ecetmuslicát és emlős sejtvonalakat alkalmazunk. A tanszék oktató-kutatóinak érdeklődési területe a kutatási témák igen széles spektrumát öleli fel: génszabályozástól és RNS interferenciától, az autofágián, endocitózison át a krinofágia folyamatát szabályozó molekulák jellemzéséig. Íme, néhány aktuális kutatási téma:

• Az autofágia mechanizmusának és szabályozásának részletes vizsgálata molekuláris genetikai, sejtbiológiai és biokémiai módszerekkel Drosophilán és emberi ráksejteken.
• Autofágia fehérjék rekombináns előállítása és tisztítása affinitás-kromatográfiával különböző fúziós fehérjékkel. Az autofágia fehérjék és feltételezhető partner molekuláik kölcsönhatási profiljainak feltérképezése kölcsönhatási (Pull-down, FP, SPR) és membrán-fúziós módszerekkel (lipid-, ill. contain-mixing esszék).
• Az endocitózisban és az autofágiában résztvevő autofagoszómák és lizoszómák fúziójának vizsgálata Drosophila kiválasztó sejteken (Garland-sejtek) fény- és elektronmikroszkópos módszerekkel.
• A mirigysejtekben zajló szekréciós granulum degradáció (krinofágia) molekuláris mechanizmusának és genetikai szabályozásának feltárása Drosophila nyálmirigyen.
• Kis GTPázok (Rab5 és Rab7) és kölcsönható partnereik szerepe a lizoszomális lebontó útvonalak (endocitózis és autofágia) szabályozásában. 
• Pányvázó faktorok szerepének vizsgálata korai endoszómák fúziójában humán sejtvonalakon.

A tanszéki kutatócsoportokat a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is támogatja. Az aktív kutatómunkának köszönhetően a tanszéken évente 15-20 tudományos publikáció születik, melyek a szakterület neves folyóirataiban jelennek meg. A tanszék világviszonylatban is az autofágia egyik legrangosabb kutatóhelyének számít.
 

Tanszéki élet

A tanszéken a laborbeszámolók, és sok esetben az oktatás nyelve is angol, így a hallgatók inspiráló nemzetközi környezetben kapcsolódhatnak be a kutatásba. Az endoszóma klubbon hétről-hétre egy új, érdekes tudományos cikket mutat be egy-egy kutató az endocitózis téma művelőinek.
 

Karrierlehetőségek

Az Anatómia, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszéken elsősorban olyan kutatókat képezünk, akik a PhD fokozat megszerzése után sejtbiológiai problémák megoldásával szeretnének foglalkozni. Ilyen szakemberekre az egyetemi oktatás mellett számos nagyobb kutatási projektben is szükség lehet a világ számos országában. Egyes kutatóintézetekben, gyógyszergyárakban, magáncégeknél is szükség van sejtbiológus végzettségű szakemberekre, és további karrierlehetőség adódhat azok számára, akik az állattenyésztéssel, asszisztált reprodukcióval vagy őssejtkutatással szeretnének foglalkozni.
 

Miként lehetek sejtbiológus?

A legjobb, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapszakra (BSc) jelentkezik. Egyetemi hallgatóként lehetősége lesz egyre több sejtbiológiai témájú tárgy hallgatására, és a tanszéken folyó kutatómunkába való bekapcsolódásra. A következő lépés a Molekuláris Genetika, Sejt- és Fejlődésbiológia MSc specializáció választása, ahol még több ismeret sajátítható el az sejtbiológia, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó fejlődésbiológia szakismereteiből.

A sejtbiológus kutatók képzése a Biológia Doktori Iskolában további 4 éves program elvégzésével fejeződik be. A Tanszék a molekuláris sejt- és neurobiológia tárgykörében oktat és fogad doktorandusz hallgatókat, akik elsősorban a tanszéki kutatási munkákba kapcsolódnak be és részt vesznek az alapképzésben szereplő tantárgyak oktatásában is.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését: 
E-mail címekről és a Tanszék nyilvános programjairól a következő oldalakon tájékozódhat:

• ELTE Anatómia, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék honlapja
• Juhász Gábor laborjának honlapja

A tanszék oktatási és kutatási profilja széles skálán mozog, ugyanakkor elmondható, hogy a biológiai sokféleség megismerése összekapcsolja a szerteágazó tematikát. A tanszékhez kapcsolódó diszciplínák szinte mindegyike a szupraindivíduális biológiához (egyed feletti szerveződési szintek biológiája) sorolható. Oktatásunk és kutatásunk egyaránt kiterjed a (zoo)taxonómia, szisztematika, ökológia, viselkedésökológia, hidrobiológia, biogeográfia, evolúcióbiológia valamint a természet- és környezetvédelem területére.

A kutatásainkban alkalmazott megközelítések a terepi megfigyelésektől a szabadföldi és laboratóriumi kísérleteken át egészen a molekuláris eszköztárig nyúlnak. A terepi vizsgálatokat szárazföldi, vízi és barlangi élőhelyeken egyaránt végezzük.
 

Oktatás

Tanszékünk alapítása (1934) óta folyamatos az állatrendszertan oktatása, amely jelenleg integrált formában, az élővilág sokféleségét bemutató kurzusban kap helyet előadás.  A 60-as évektől az ökológia és biogeográfia is külön kurzusokat kapott. A következő évtizedekben kurzuskínálatunk fokozatosan bővült a többi egyed feletti szinten vizsgálódó tudományterület megjelenésével pl. viselkedésökológia, hidrobiológia, természetvédelem. Az érdeklődő hallgatók további részterületekben is elmélyedhetnek, mint például a tengerbiológia, a barlangbiológia vagy a protisztológia.
 

Kutatás

Kutatásaink közös tulajdonsága, hogy az egyed feletti szerveződési szintekre (populációk, fajok, magasabb taxonok) koncentrál, bár a vizsgált kérdések megválaszolásához gyakran nyúl az egyed alatti szerveződési szintek (fiziológia, genetika, molekuláris biológia) vizsgálatában bevett módszerekhez. A modellfajok rendkívül széles skálán mozognak az amőbáktól a televényférgeken és ízeltlábúakon át a gerincesekig. Az ökológiai vizsgálatainkat túlnyomó részt természetes élőhelyeken végezzük, pl. a Pilis-Visegrádi hegységben működő (ELTE Pilis Projekt) kutatóállomásunkon több mint 30 éve folyamatosan kutatjuk az odúköltő énekesmadarakat.

Főbb aktuális kutatási témáink a következők:

• Endobionta prokarióták karakterizálása amőbákban
• A Duna eddig ismeretlen Cercozoa házas amőbáinak feltárása
• Az Arcella genus házas amőbáinak filogenezise és morfológiája
• A Kárpát-Pannon régió és a Nyugat-Balkán egyenesszárnyú rovarainak sokfélesége és természetvédelme
• Az egyedek közötti viselkedési változatosság (állati személyiség) ontogenezise és evolúciója
• A környezeti változatossághoz való alkalmazkodás módjai (adaptív evolúció, adaptív fenotípusos plaszticitás)
• Barlangi evolúció és biogeográfia
• A madarak színezetének nano- és makroszerkezeti háttere, a színezet gyors változásai
• A madárének kulturális evolúciója
• Szexuális szelekció mechanizmusai madaraknál
• Klímaváltozás hatása a madarak életmenetére
• Oxidatív stressz és a rátermettség (madaraknál, gyíkoknál)
• Rátermettséget befolyásoló tényezők a madaraknál
• A gerincesek szaporodását (udvarlását, utódszámát, utódok ivarát, utódgondozását) befolyásoló ökológiai és szociális tényezők, és az e mögött álló élettani folyamatok
• Védett, fokozottan védett emlősfajok vizsgálata
• Konzervációbiológiai kutatások
• Útökológiai vizsgálatok
• Antropogén hatások kutatása
   

Tanszéki élet

A tanszéken nagyszámú hallgató (BSc, TDK, MSc és PhD ) dolgozik a posztdoktor kutatók és a tanszék állandó munkatársai mellett rendkívül változatos kutatási témákon. Ez önmagában garantálja a pezsgő és inspiráló szellemi közeget. A tanszéken gyakran megfordulnak vendégkutatók, illetve a tanszék munkatársai, diákjai gyakran vesznek rész külföldi kutatásokban, így a nemzetköziség mindennapjainkban is jelen van.
 

Karrierlehetőségek

Tanszékünkön diplomázott hallgatóink kutatói életpályára készülve a Doktori Iskolákban (saját programunk is van) folytathatják tovább tanulmányaikat. A PhD-fokozat megszerzése után egyetemi tanszékekhez vagy egyetemi, ill. akadémiai kutatócsoportokhoz csatlakozhatnak itthon és külföldön egyaránt.  Mester diplomával elhelyezkedhetnek a természetvédelemhez kapcsolódó területeken: nemzeti parkoknál vagy állami hivatalokban. Taxonómusként az ország természettudományi múzeumai jelentenek lehetőséget a szakmai munkára.

Tanszékünkön diplomázott hallgatóink kutatói életpályára készülve a Doktori Iskolákban (saját programunk is van) folytathatják tovább tanulmányaikat. A PhD-fokozat megszerzése után egyetemi tanszékekhez vagy egyetemi, ill. akadémiai kutatócsoportokhoz csatlakozhatnak itthon és külföldön egyaránt.  A mester diplomával elhelyezkedhetnek a természetvédelemhez kapcsolódó területeken: nemzeti parkoknál vagy állami hivatalokban.
 

Hogyan válhatok kutatóvá a fenti tudományterületeken?

Aki például viselkedésökológus, hidrobiológus, zootaxonómus szeretne lenni, annak javasoljuk a biológia alapszak elvégzését, ahol alapszintű bevezetést nyer az érintett tudományterületekbe. Ezután a biológus mesterképzésben (Ökológia, Evolúció és Konzervációbiológia specializáció) már önálló kutatási téma megvalósítása következik egy kutatócsoport részeként, ami mellett nagyobb elmélyedésre nyílik mód a szűkebb tudományterületen belül is.

Végül a Biológia Doktori Iskola Zootaxonómia, állatökológia, hidrobiológia programjához csatlakozva lehet kiteljesíteni képzésüket a doktori (PhD) cím megszerzésével.

A biokémia, bár a biológia és a kémia határterületi tudományaként született meg, ma már sokkal szorosabban kötődik az élettudományokhoz, azon belül az életfolyamatok molekuláris szintű megértésének legfontosabb diszciplínája. A klasszikus értelemben vett biokémia az élő rendszerek molekuláris összetevőinek, az anyagcserének és az utóbbi alapját jelentő bioenergetikának a leírásával foglalkozott, ezzel szemben ma már minden biokémiai tanszék/intézet/kutatóhely molekuláris biológiát művel. Ez utóbbi kifejezés nem szűkíthető le az információs makromolekulák szintézisére és a biológiai információáramlás folyamataira, hanem azt a szemléletet tükrözi, hogy az ún. „infraindividuális biológia” szinte összes diszciplínáját és több vonatkozásban a „szuprainduvidálus biológiát” is (taxonómia, evolúcióbiológia) a molekuláris biológiai kérdésfelvetésekkel és módszerekkel lehet művelni.
 

Oktatás

A Biokémia tanszék a fent megfogalmazott definíció alapján a biokémia és molekuláris biológia alap- és mesterképzés szintű oktatási feladatait látja el, mind elméleti, mind gyakorlati szinten. Kezdeményezésünkre, több tanszékkel együtt oktatjuk a „Bevezetés a laboratóriumi gyakorlatba és biológiai számítások” című gyakorlati tárgyat. A tanszék oktatási portfóliójának része a biológus képzésen belül a (bio)fizikai alapok és a molekuláris biológia fő módszertanának, a géntechnológiának elsajátíttatása. Ezenkívül – mivel a tanszék fő kutatási profilja ide tartozik – a fehérjetudomány területére eső elméleti és gyakorlati képzést végzünk. Végül részt veszünk az újonnan induló mesterszintű biotechnológus és bionformatikus képzésekben is.
 

Kutatás

Az 50 éves Biokémiai Tanszéket Bíró Endre, Szent-Györgyi Albert tanítványa alapította, s ennek megfelelően büszkék vagyunk rá, hogy a legnagyobb magyar biokémikus, a Nobel-díjas kutatóelődünk nyomdokain járhatunk. Ebből az időből datálódik a tanszék történetét végigkísérő kutatási téma, az izombiokémia, amit ma a motorfehérjék kutatása címmel űzünk. A tanszék történetének másik nagy alakja, Gráf László a szerin-proteázok szerkezet-funkció vizsgálatát indította el a tanszéken a ’80-as évek közepén, amely azóta ia a kutatási témáink közé tartozik. Az elmúlt két évtizedben a kutatási portfóliónk jelentősen kiszélesedett és az fehérjetudományi alapkutatás kiegészült alkalmazott kutatásokkal, biomarker- és gyógyszerfejlesztési projektekkel.

A tanszéken jelenleg 6 kutatócsoport működik, kiegészülve 3 pályázatnyertes junior kutatónkkal, akik részben önálló témákon dolgoznak. A kutatásainkat elsősorban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia támogatja. A tanszéken működött az Európai Kutatási Tanács első, a Biológiai Intézethez kötődő kutatócsoportja. A kutatási projektjeink kiterjedt hazai és nemzetközi együttműködésben valósulnak meg. Ipari együttműködési partnereink között van a Richter gyógyszergyár.

A jelenleg futó fő kutatási témáink:

• Lineáris fehérjemotívumok bioinformatikai analízise
• A sejtosztódás és a genomjavítás motorfehérjéinek működése
• Motorenzimek, mint új farmakológiai célpontok
• Fehérjék irányított evolúciója – alapkutatás és gyógyszerfejlesztés
• Fehérjék másodlagos szerkezetének vizsgálata CD spektroszkópiával
• Amiloid fehérjeaggregáció sokoldalú tanulmányozása
• Fehérje-fehérje kölcsönhatások a jelátvitelben: szerkezet-funkció vizsgálatok

 
Tanszéki élet

A tanszéken biológia szakosak mellett vegyész, biofizikus, biomérnök hallgatók is dolgoznak. Szinte minden hallgatónk indul TDK konferenciákon, s szinte minden évben vannak díjnyertesink. A doktoranduszaink kapnak oktatási feladatokat, a tanszékhez köthető doktori program keretében évente beszámolnak szakmai előrehaladásunkról. Dolgoznak a tanszéken külföldi hallgatók, munkatársak, tehát lehetőség van az angol nyelv napi szintű gyakorlására.

Rendszeresen és nagy számban veszünk részt a szakterületünk hazai és nemzetközi konferenciáin. Támogatjuk hallgatóink és fiatal munkatársaink jelentkezését nemzetközi (EMBO, FEBS) workshopok-ra, rövid távú külföldi laboratóriumi munkára, kutatócsoporti együttműködésben vagy pályázati úton. A tanszéki kikapcsolódás része, hogy sok éve a Biokémiai Tanszék nyeri az ELTE Legsportosabb Tanszéke kupát.
 

Miként lehetek biokémikus, fehérjekutató?

A tanszékre elsősorban olyan elkötelezett, a biokémia tárgyakat alapszinten jól teljesítő hallgatókat várunk, akik a kutatói pályát élethivatásuknak szeretnék választani. A biológia (vegyész, biomérnök, biofizikus) szak elvégzése után jelentkezz az ELTE biológus vagy biotechnológus szakára. Az előbbi szakon válaszd a molekuláris, immun- és mikrobiológia specializációt.

A mesterszakos diploma megszerzéséig „dolgozd be magad” egy kutatócsoportba (szerezz TDK díjakat, vegyél részt konferenciákon), s ezzel a háttérrel jó eséllyel pályázhatsz a Biológia Doktori iskolán belül működő Szerkezeti biokémia programban az állami ösztöndíjas helyek egyikére. A kutatócsoportjainkon belül végzett szorgalmas és sikeres munka eredményeként további támogatást is tudsz magadnak szerezni (vagy kaphatsz a témavezetődtől).
 

Karrierlehetőségek

A nálunk megszerzett MSc diploma (kiemelten a most induló biotechnológus képzésben) a belépést jelenthet a hazai biotechnológiai illetve egyre inkább a gyógyszeriparban meghirdetetett álláshelyekre (ld. a bioszimiláris gyógyszerek terjedése, amelyek fejlesztéséhez, előállításához biokémikus/biotechnológus végzettségű szakemberekre van szükség). Az ELTE-n megszerzett biokémikus PhD kitűnő ajánlólevél a világ szinte bármely egyetemére, kutatóintézetébe posztdoktori munkára. A peregrinációs évek után a legjobbakat visszavárjuk az alma mater-be kutatóként, oktatóként.

A hazatérés és a karrierépítés két lehetősége az önálló kutatócsoport kialakítása vagy munkatársként történő csatlakozás egy-egy sikeres kutatócsoporthoz akár az alapkutatásban, akár az alkalmazott kutatásban. A harmadik út az iparban való elhelyezkedés. A hazai biotechnológiai és egészségipar reményeink szerint jelentős fejlődés előtt áll, amely várja a sikeres szakembereket.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt az oktatót/kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését: 
E-mail címek itt: biokemia.elte.hu/munkatarsak/oktatok

A Biokémia Tanszékről további információt itt talál: biokemia.elte.hu/

A humánbiológia számos diszciplínát ölel fel (humángenetika, humán és primates evolúció, humán populációgenezis, humán morfológia, morfometria, auxológia). A humánbiológia foglalkozik az emberi test kialakulásával, morfológiájának időbeli (pl. ontogenezis, evolúció, szekuláris trend, régen élt népességek biológiai rekonstrukciói) és térbeli (populációs különbségek, földrajzi változatok, haplotípusok) variációival, ill. az emberi test struktúrájában és funkciójában megjelenő abnormalitásokkal (humángenetika, paleopatológia). A humánbiológiai képzésben bemutatjuk az egykor élt és mai népességek embertani jellegeinek vizsgáló módszereit, illetve részletesen tárgyaljuk a humángenetikai vizsgáló módszereket is.

Mivel a humánbiológia számos távolabbi tudományterülettel tart kapcsolatot, biológus és biológia tanár szakos hallgatókon kívül régész, földrajz-, és földtudományi szakos hallgatókat is oktatunk.
 

Oktatás

A humánbiológia oktatásában is a fent tárgyalt diverzitást kívánjuk érzékeltetni.
Az ember növekedése és érése során ismertetjük az emberi prenatális és posztnatális testi fejlődés legfontosabb folyamatait.
A paleopatológia területén a történeti korú emberi maradványokon leggyakrabban előforduló kóros elváltozásokkal foglalkozunk.
Az emberszármazástan keretein belül áttekintjük a mai főemlősök általános jellemzőit, klasszikus és genetikai eredményeket is alapul vevő rendszertanát, a megjelenésükre vonatkozó elméleteket, a primáták és az ember evolúcióját a fosszíliák és a legújabb archeogenetikai elemzések eredményei alapján.
A történeti embertani vizsgáló módszerek oktatása során áttekintjük az elhalálozási kor becslését, morfológiai nem meghatározását, osteometriával, kraniometriával, taxonómiával, és anatómiai variációk vizsgálatával is foglalkozunk.
 

Kutatás

Az Embertani Tanszék jelenlegi kutatási témái:

• A Kárpát-medencei történeti népességek embertani kutatása, különös tekintettel az őskori és népvándorlás kori populációk eredetének és esetleges továbbélésének kérdéseire.
• Életmód és betegségek a történeti korokban.
• Pajzsmirigy alulműködéses gyermekek növekedési mintázata.
• A D-vitamin ellátottság mértéke és a testszerkezet mutatói közötti kapcsolat elemzése gyermekeknél.
• Az alapanyagcsere életkori és nemi különbségei.
• Tumor szuppresszor és metasztázis inhibitor gének biológiai funkciójának vizsgálata genetikai modell, tumorsejtvonalak és humán szérum minták felhasználásával.
   

Tanszéki élet

A tanszéken folyó kutatásba nem csak biológusok, hanem orvosok, állatorvosok, fizikusok, informatikusok, és mérnökök is bekapcsolódnak. Számos belföldi és külföldi kollaborációban végezzük kutatásainkat.
 

Karrierlehetőségek

Számos diagnosztikával, fejlesztéssel foglalkozó kisebb cég is szívesen alkalmazza az általunk kínált tudással felvértezett végzős hallgatókat. A humánbiológiai képzésben résztvevő MSc-s hallgatóink mindezeken túl az embertani gyűjteményeket kezelő hazai és külföldi múzeumokban, igazságügyi, epidemiológiai és felsőoktatási intézetekben, intézményekben helyezkedhetnek el.
 

Miként lehetek antropológus/humánbiológus?

A legegyszerűbb megoldás, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapképzés (BSc) szakra jelentkezik. Egyetemi hallgatóként lehetőség lesz egyre több humánbiológiai témájú tárgy felvételére, és a tanszéken folyó kutatómunkával való megismerkedésre. A következő lépés az Idegtudomány és Humánbiológia MSc specializáció választása, ahol még több ismeret sajátítható el a humánbiológia, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó tudományterületek (pl. élettan, genetika, evolúcióbiológia) szakismereteiből.

Az antropológus kutatók képzése a Biológia Doktori Iskolában további 4 éves program elvégzésével fejeződik be. Ennek előfeltétele a sikeres BSc és MSc diploma, a kiváló kutatómunka, a megfelelő angolnyelv-tudás, valamint személyes kvalitások, például a kitartás, motiváció, kreativitás.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését: 
E-mail címek a Tanszék honlapján.

Az etológia fő célkitűzése, hogy az állatok (és az ember) viselkedését biológiai módszerekkel vizsgálja. Az etológus azt kutatja, hogy az állatok mit, miért tesznek, valamint hogy a viselkedésük milyen átalakulásokon megy keresztül az egyes egyedek fejlődése, valamint az evolúció során.

Az etológia abból a szempontból is különleges, hogy a számos biológiai megközelítési forma közül ez az egyetlen, amely kifejezetten az egyed szintjén vizsgálódik. Napjaink etológusai azonban a viselkedés kutatásakor felhasználják az egyeden belüli szerveződési szintekkel (idegtudomány, élettan és genetika), illetve a sok egyedből, fajokból összeálló társulásokkal foglalkozó tudományterületek (ökológia) eszköztárát és eredményeit is. Így az etológia integratív (összefogó) tudománynak tekinthető.
 

Oktatás 

Az etológia és a viselkedés kutatásának részletesebb, önálló oktatása sem magyarországi, sem külföldi egyetemeken nem számít gyakorinak, így az ELTE Etológia Tanszékén működő oktatói-kutatói közösség a régióban szinte egyedülálló lehetőséget biztosít a biológia iránt érdeklődő, elkötelezett hallgatók számára az etológiai vizsgálatok megismerésére, illetve a viselkedéskutatóvá váláshoz.

A tanszék oktatói a modern etológia szinte minden területére betekintést nyújtanak az érdeklődő diákok számára. Így a hallgatók megismerkedhetnek a viselkedés genetikai és élettani (idegi-) alapjaival, tanulhatnak az emberi viselkedésről, az állatok elmebeli (kognitív) képességeiről is. A gyakorlati szempontból is fontos állatjólét és állatvédelem legfontosabb kérdései is napirendre kerülnek.
 

Kutatás 

A kutatási munka a viselkedéskutatás és azzal összefüggő biológiai területek (genetika, ökológia, élettan) széles skáláját öleli fel. A korábbi években a tanszéki kutatások döntően a kutyák elmebeli képességeinek vizsgálatával foglalkoztak, de mára más fajokkal is bővült az elmeműködésre és agyműködésre irányuló kutatási paletta. Íme, néhány aktuális kutatási téma:

• A kutyák öregedésének elmebeli és viselkedési következményei
• Kutyák és macskák összehasonlító etológiai kutatása
• Kutyák és törpemalacok összehasonlító etológiai kutatása
• Kommunikációs képességek neurális hátterének vizsgálata kutyákon
• Kutyák vokális kommunikációja
• Gyermekek mobiltelefonhasználata és ennek hatása a fejlődésükre
• A szülői nemi szerepek tanulása zebrapintyeknél
• Az állat/ember-robot interakció etológiája

A fenti témakörökben számos más tudományterület kutatói működnek közre, és a viselkedés megfigyelésén alapuló etológiai módszerek mellett különböző genetikai eljárásokat (pl. kandidáns gén-elemzés) és nem invazív neurobiológiai technikákat (pl. mágneses rezonancián alapuló képalkotás, elektroenkefalográfia) is alkalmazunk.

A tanszéken jelenleg négy kutatócsoport működik, amelyeket az Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, valamint az Európai Unió is támogat. Az aktív kutatómunkának köszönhetően a tanszéken évente 25-30 tudományos publikáció születik, melyek a szakterület neves folyóirataiban jelennek meg. A tanszék a szakterület világviszonylatban is egyik legrangosabb kutatóközösségének számít.
 

Tanszéki élet

A tanszéken folyó kutatásba nem csak biológusok, hanem orvosok, állatorvosok, fizikusok, informatikusok, és mérnökök is bekapcsolódnak. Minden évben Európa számos országából, illetve az Egyesült Államokból is érkeznek hallgatók, hogy részt vegyenek valamelyik kutatásban.

A tanszéken a beszámolók, és számos esetben az oktatás nyelve is angol, így a hallgatók inspiráló nemzetközi környezetben kapcsolódhatnak be a kutatásba. A ’Fruits of Ethology’ előadássorozat keretében minden hónapban egy olyan prominens kutató látogat el a tanszékre, akinek gondolatai, eredményei, tudományos pályája példamutató lehet.
 

Karrierlehetőségek 

Az Etológia Tanszéken elsősorban olyan kutatókat képezünk, akik a PhD fokozat megszerzése után viselkedéskutatással szeretnének foglalkozni. Ilyen szakemberekre az egyetemi oktatás mellett számos nagyobb kutatási projektben is szükség lehet a világ számos országában. Egyes gyógyszergyárakban is szükség van etológus végzettségű szakemberekre, és további karrierlehetőség adódhat azok számára, akik az állattenyésztéssel, állatvédelemmel vagy állatjóléttel szeretnének foglalkozni. Állatnevelési, állatkiképző valamint az állat-asszisztált terápia szakterületeken is előny az etológiai szakismeret. Új lehetőséget jelenthet az etológiai tudás alkalmazása az ún. szociális robotok tervezésében. Mivel az Etológia Tanszék aktív az ismeretterjesztésben és jó kapcsolatot ápol a médiával, több korábbi hallgatónk tudományos újságíróként (is) tevékenykedik.
 

Miként lehetek etológus?

A legegyszerűbb megoldás, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapképzés (BSc) szakra jelentkezik. Egyetemi hallgatóként lehetőség lesz egyre több etológiai témájú tárgy felvételére, és a tanszéken folyó kutatómunkával való megismerkedésre. A következő lépés az Ökológia, Evolúció és Konzervációbiológia MSc specializáció választása, ahol még több ismeret sajátítható el az etológia, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó tudományterületek (pl. ökológia, evolúcióbiológia) szakismereteiből.

Az etológus kutatók képzése a Biológia Doktori Iskolában további 3 éves program elvégzésével fejeződik be. Ennek előfeltétele a sikeres BSc és MSc diploma, a kiváló kutatómunka, a megfelelő angolnyelv-tudás, valamint személyes kvalitások, például a kitartás, motiváció, kreativitás.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését!
E-mail címek itt.

Az ELTE Etológia Tanszék nyilvános programjairól a következő oldalakon tájékozódhat:

• ELTE Etológia Tanszék honlapja
• Családi Kutya Program honlapja
• Kutyaetológia Konferencia (évente, november egyik szombatján)
• Családi Kutya Program facebook oldal
• Family Dog Project facebookoldal (angolul)
• Kutyaetológiafacebookcsoport (nyílt)
• Family Dog Project youtubecsatorna

Magyarországon az idegrendszeri kutatásoknak kimagaslóan nagy a hagyománya, sok neves kutató kapcsolódott be már a korai idegtudományi vizsgálatokba. A kutatás széles területet fed le, rendkívül izgalmas kérdések várnak még megoldásra a memória molekuláris formáinak megismerésétől kezdődően a mesterséges intelligencia kutatásának kérdésig, érintve különböző idegrendszeri betegségek gyógyítási lehetőségét. A tanszékünkön folyó kutatások is az idegtudomány, a neurobiológia különböző területén valósulnak meg, a sejtszintű folyamatok szövettani, membránbiofizikai elemzésétől kezdődően az állatok viselkedésének vizsgálatáig terjed a kutatási érdeklődés. Az alapkutatási elméleti kérdések mellett fontos gyakorlati hasznosítású kutatások is folynak a tanszéken.
 

Oktatás

Az Élettan mint önálló tantárgy oktatása mintegy 50 éve kezdődött meg a tanárokat ill. biológus kutatókat képző egyetemeken. Az ELTE Természettudományi Karán elsők között alakult ezen tudományterület oktatására önálló tanszék. Jelenleg oktatási tevékenységünk alap szinten az állatélettan teljes területét felöleli, tárgyalásra kerül pl. a keringési-, légzési-, kiválasztó rendszer, a tápcsatorna működése. Különösen nagy hangsúlyt kap az emberi szabályozó működések oktatása. A tanszék oktatói fontosnak tartják, hogy az elméleti ismeretek mellett a leendő kutató- ill. tanár szakos hallgatók megismerkedjenek a modern kísérletes eszközök gyakorlati alkalmazásával is. Emelt szinten az idegtudományok különböző területeivel ismerkedhetnek meg a hallgatók, alapvető ismereteket szerezhetnek az idegrendszer szerkezetére és működésére vonatkozóan. Oktatóink jelentős munkát fektetnek abba, hogy a hallgatók számára elérhető legyen megfelelő, modern oktatási demonstrációs anyag mind a gyakorlati mind az elméleti órák vonatkozásában.
 

Kutatás

Az idegrendszer felépítésének és működésének megismerése az utóbbi évtizedekben rendkívüli fejlődést mutatott. Az emberi életkor meghosszabbodása, az életvitel felgyorsulása következtében azonban megfigyelhető az idegi működést érintő betegségek megjelenésének növekedése is. Ez az egyéni problémák mellett jelentős társadalmi-gazdasági terheket is jelent. A normál idegrendszeri működés, viselkedés és az ennek hátterében álló sejtszintű folyamatok feltárása ad lehetőséget számos, még nyitott kérdés megoldásra. Tanszékünkön különböző vizsgálati módszerek felhasználásával ezen kutatásoknak nagy hagyománya van.  Jelenleg négy kutatócsoportba szerveződve folyik a kísérletes munka:

• Az Idegi Sejtbiológiai Kutatócsoportban a memória-problémák és a poszttraumás stressz rendellenesség hátterében álló molekuláris folyamatokat elemzik.
• fajtársak közötti szociális viselkedések molekuláris és ideghálózati hátterének vizsgálata a fő kutatási terület.
• A Mikroelektrofiziológiai Kutatócsoportban élő állaton illetve túlélő agyszelet preparátumokon normál illetve patológiás szinkronizált ritmikus idegi aktivitások alapműködéseit vizsgálják. Elsősorban alvási- és görcsaktivitási mintázatok kerülnek elemzésre.
• A Neurokémiai Kutatócsoportban a neurodegeneratív és pszichiátriai betegségek molekuláris mechanizmusainak vizsgálata folyik alap- és transzlációs kutatási szinten.
• A tanszéken jelentős Neurotoxikológiai vizsgálatok is folynak az összes kutatócsoport részvételével.

A kutatási munkák megvalósítását a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól, a Magyar Tudományos Akadémiától, valamint az Európai Uniótól elnyert források biztosítják. Az egyes laboratóriumok között jelentős együttműködések is kialakultak, de több tanszéken kívüli hazai és külföldi kooperáció is megvalósul. A tanszéken évente 15-20 tudományos publikáció születik, melyek a szakterület neves folyóirataiban jelennek meg.
 

Tanszéki élet

A kutatási munkákba biológus hallgatók mellett más szakterületről is bekapcsolódnak hallgatók, környezettudósok, bioinformatikusok, biofizikusok, orvosok számára is kínálunk megfelelő kutatási témákat. Az ERASMUS ill. más ösztöndíjlehetőségeket kihasználva Európa több országából, de a világ más részeiről is rendszeresen jönnek hallgatók, akik részt vesznek a tanszéken folyó kutatásokban, itt készítik szakdolgozatukat.

Tanszékünkön alap élettani előadások, ill. gyakorlatok is kerülnek meghirdetésre angolul, a mesterképzésben résztvevők számára pedig választhatóan magyar vagy angol nyelven folyik az oktatás. Ezzel lehetőséget biztosítunk arra, hogy végzős hallgatóink nehézségek nélkül be tudjanak kapcsolódni a nemzetközi tudományos életbe. A tanszék oktatói a tehetséggondozást, a tudományos ismeretterjesztést is fontosnak gondolják, több ilyen jellegű programban is rendszeresen részt veszünk.
 

Karrierlehetőségek

Azok a hallgatók, akik az Élettani és Neurobiológiai Tanszéken szereznek MSc diplomát vagy PhD fokozatot, elsősorban az idegtudományok területén kapcsolódnak be a tudományos életbe. Az idegrendszeri kutatások nemzetközileg is, de hazánkban is nagy támogatottságot kapnak, az agy felépítésével, az idegrendszer normál- és kóros működésével foglalkozó kutatások mind elméleti, mind gyakorlati szinten jelentősek. Ennek megfelelően hallgatóink leginkább az akadémiai szférában, hazai vagy külföldi kutatóintézetekben kapcsolódnak be alapkutatási munkákba, de sokan gyógyszerkutatással vagy egyéb egészségügyi kutatással foglakozó cégeknél kezdenek karriert.
 

Miként legyek neurobiológus?

A természettudományok iránt érdeklődő diáknak célszerű az ELTE biológia alapképzés (BSc) szakra jelentkeznie. A kötelező élettani ismeretek megszerzése mellett a hallgatónak már az alapképzés során speciális neurobiológiai tárgyak felvételére nyílik lehetősége, ahol elméleti idegtudományi problémákkal, vizsgálati lehetőségekkel ismerkedhet meg. Az érdeklődő, elkötelezett hallgató a tanszéken folyó kutatómunkákba is bekapcsolódhat, vagy egy tanszéki konzulens közreműködésével csatlakozhat számos más kutatóintézetek neurobiológiai vizsgálatokat végző munkacsoportjához. A kutatólaboratóriumi kísérletekbe bekapcsolódva érdekes tudományos diákköri (TDK) munkák végezhetők. Mester (MSc) szinten ajánlott az Idegtudomány-humánbiológia specializáció választása, ahol a tanszéki oktatók és külsős szakemberek segítségével nyerhető mélyebb tudás a neurobiológia különböző szakterületein.

A Biológia Doktori Iskola képzési keretében, a Neurobiológia és Humánbiológia alprogramban további 4 éves képzéssel válik teljessé a kutatóképzés, és nyer PhD (doktori) fokozatot az idegtudomány valamelyik területe iránt érdeklődő hallgató. Az egyetemi évek alatt kitartással, lelkesedéssel, önállósággal végzett kiváló kutatómunka, társulva megfelelő angol nyelv-tudással, biztosítéka a további sikeres és eredményes munkavégzésnek a választott szűkebb tudományterületen.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a laborvezetőt, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését; az e-mail címek a tanszék saját honlapján megtalálhatók! 

A genetika az élőlények tulajdonságainak öröklődésével foglalkozó tudományterület. A genetikai megközelítés elsősorban in vivo (élő) rendszerekben próbálja feltárni a sejtekben található gének és géntermékek (elsősorban fehérjék) biológiai funkcióját. Ezt elsősorban a vizsgált gének gátlásával vagy hiperaktiválásával (mutáns allélek izolálása vagy géncsendesítés) valósítja meg. A genetika mára a biológiai tudományterületek meghatározó, integráló diszciplínájává vált. Ezt érzékelteti kiválóan Sydney Brenner provokatív megjegyzése, amit a 2002-es orvosbiológiai Nobel díj átvételekor mondott: „I almost forgot to say that genetics will disappear as a separate science since, in the 21^th century, everything in biology will become gene-based, and every biologist will be a geneticist.” („Majd elfelejtettem mondani, hogy a genetika, mint önálló tudományterület meg fog szűnni, mert a 21. században minden alapvető kérdés a biológiában gén-alapú megközelítést igényel majd, és ezért minden biológus genetikus lesz.”)

A genetika nem csak a 21. század biológiai kutatásainak egyik meghatározó területe, hanem láthatóan vagy észrevétlenül ott lapul mindennapi életünk szinte minden szegletében. Nincs olyan nap, hogy a médiából ne hallanánk genetikai vonatkozású hírekről. A modern orvoslás és gyógyszeripar, mezőgazdasági és kozmetikai termékeink jelentős része, a DNS-alapú bűnüldözés, a sport, és még számos „civil” terület a modern genetikai kutatások eredményeire támaszkodik. A genetika tehát alapvető szerepet játszik modern ipari társadalmunkban. Elméleti és gyakorlati alapot nyújt a technológia, az orvosbiológia és a környezetvédelem számára, befolyásolja mindennapi életünket.
 

Oktatás

Az ELTE Genetikai Tanszékének oktatási aktivitása elsősorban a Genetika című főkurzus és az ahhoz kapcsolódó Genetikai gyakorlatok ismeretanyagára épül. A Tanszék oktatói közössége a klasszikus és modern (molekuláris) genetikai kutatások szinte minden területére betekintést nyújtanak a hallgatók számára. Kötelezően választható és speciális kurzusok keretein belül oktatják a molekuláris genetika, genomika, epigenetika, génszabályozás, genetikai kölcsönhatások, bioinformatika (elsősorban DNS és fehérje szekvenciák elemzése), fejlődésgenetika, mikrobiális genetika és evolúcióbiológia területeinek törvényszerűségeit és ismeretanyagát. Oktatásukban kiemelt hangsúlyt kap a genetikai alkalmazások területe (pl. igazságügyi genetika, tumorgenetika, genetikai betegségek, humán eredet-genetika). Oktatási hitvallásunk, hogy nem száraz módon, tankönyvekből extrahálva állítjuk össze a kurzusok anyagait, hanem friss kutatási tapasztalatokkal edződve (a frontvonalról érkezve) adjuk át genetikai vonatkozású ismeretünket diákjainknak. A genetika egy adott területének kutatásában nemzetközi eredményeket felmutató munkatársunk oktatja tehát az adott témakört.

A Tanszék doktori programjában (Biológiai Doktori Iskola, Genetika program) évente 3-9 új hallgató kezdi meg kutatási tevékenységét. PhD hallgatóink jelentős része a képzést követően doktori fokozatot szerez, majd ezt követően egy neves külföldi laboratóriumban kezd posztdoktori kutatásokba.
 

Kutatás

A Genetikai Tanszék jelenlegi kutatási aktivitását elsősorban fejlődésgenetikai irányú programok képviselik. Ezek keretében az alábbi genetikai modellszervezetek vizsgálata zajlik: a fonalféreg Caenorhabditis elegans, a gyümölcslégy (muslica) Drosophila melanogaster, a zebrahal (Danio rerio) és a gímszarvas (Cervus ephalus). E rendszerek használatával az alábbi aktuális tudományos projektek futnak a Tanszéken:

• az öregedési folyamat szabályozása és mechanizmusa
• neuronális öregedés biológiai alapjai
• az autofágia (sejtes önemésztés) egyedfejlődési és sejtes (pl. szöveti regenerációban betöltött) funkciói
• az autofágia szabályozása miotubularin foszfatázok által
• az autofágia szerepe a szöveti regenerációban
• autofágia indukáló gyógyszerjelöltek fejlesztése (neurodegeneratív betegségek kezelése)
• antitumor hatású gyógyszerjelöltek fejlesztése (rákterápia)
• a sejtes stresszválasz koordinált szabályozása
• a szex-determinációs génkaszkád célgénjeinek meghatározása C. elegans-ban
• az adenin-metiláció biológiai funkciója
• korai egyefejlődés zebrahalban
• genetikai betegség gének funkcionális jellemzése zebrahalban
• RecQ helikázok elemzése zebrahalban és fonalféregben
• a csontanyagcsere szabályozása
• a szarvas genom meghatározása és géntérképének elkészítése

A fejlődésgenetikai kutatások mellett számos bioinformatikai (jelátviteli útvonalak kapcsolódási pontjai; adatbázisok) és humán genetikai (őskori csontleletek eredet meghatározása, egyénazonosítás genetikai polimorfizmusok alapján) támájú kutatási programot vezetnek tanszéki munkatársaink.

A tanszéki kutatásokat jelenleg 2 OTKA, 1 MTA kutatócsoport, 1 VEKOP (egyetemi kiválósági), és 1 MedInProt pályázat támogatja.
 

Tanszéki élet

A Genetikai Tanszék ajtaja minden kutatás iránt fogékony ember számára nyitva áll. Kutatási programjaink megvalósítása keretében számos gyümölcsöző (közös cikkekben realizálódó) együttműködést alakítottunk ki az elmúlt években a Biológiai Intézet más tanszékein dolgozó csoportokkal, illetve más intézetek kutatóival. Szoros együttműködés alakult ki az MTA TTK Enzimológiai Intézetével, az ELTE Kémiai Intézetének Szerves Kémiai Tanszékével, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetével, a gödöllői MBK-NAIK Kutatóközponttal és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetével. A Tanszéken számos kutatási programot több csoport közösen valósít meg. Minden héten egy „progress report” keretében mutatjuk be egymásnak az elért eredményeket és a felmerült problémákat. Havonta egyszer egy külső előadót hívunk meg témájának bemutatására. Számos szociális tevékenységet (pl. sportnapok, kutatók éjszakája előadások, karácsonyi összejövetel) a tanszék munkatársai közösen hajtanjak végre.
 

TDK munka, szakdolgozat

Az ELTE Genetikai Tanszékének programjairól és kutatócsoportjairól az érdeklődő a tanszéki honlapon szerezhet információt. A hallgató emailben vagy személyesen keresse meg azt a személyt, akinek témája felkeltette az érdeklődését. Csoportvezetők és elérhetőségük:

• Prof. Orosz László akadémikus, professor emeritus (szarvas genom): 8686; orosz.laszlo@abc.naik.hu
• Prof. Vida Gábor akadémikus, professor emeritus: 8685
• Prof. Vellai Tibor egyetemi tanár (C. elegans genetika): 8684; vellai@falco.elte.hu
• Dr. Pásztor Erzsébet adjunktus (populációgenetika, ökológia): 8682; lizp@falco.elte.hu
• Dr. Varga Máté adjunktus (zebrahal genetika): 8701; mvarga@ttk.elte.hu
• Dr. Egyed Balázs adjunktus (humán genetika): 8211; begyed@caesar.elte.hu
• Dr. Ari Eszter tanársegéd (bioinformatika): 8691; arieszter@gmail.com
• Kovácsné Dr. Sigmond Tímea tanársegés (C. elegans genetika): 8690; sigmond.timea@ttk.elte.hu
• Dr. Kovács Tibor tud,. smunkatárs – egyetemi alkalmazás (Drosophila genetika): 8694; tiborkovacs@caesar.elte,hu
• Hotzi Benadette tud. smunkatárs – egyetemi alkalmazás (C. elegans genetika): 8349; hoben87@gmail.com
• Dr. Billes Viktor tud. smunkatárs – pályázati alkalmazás (Drosophila genetika): 8699; billesviktor@gmail.com
• Dr. Barna János tud. smunkatárs – pályázati alkalmazás (C. elegans genetika): 8349; juankukac@yahoo.com
• Sturm Ádám tud. smunkatárs – pályázati alkalmazás (C. elegans genetika): 8685; stapaat@gmail.com

 
Karrier

A genetika tudományterület ismereteinek elsajátítása és alkalmazása lehetőséget biztosít alapkutatási és ipari elhelyezkedésre egyaránt. Alapkutatás: PhD képzés, egyetemi tanszékek (kutató és orvosi egyetemek), kutatóintézetek (MTA TTK Enzimológiai Intézet, Budapest; Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont-NAIK, Gödöllő; Szegedi Biológiai Kutatóközpont, Szeged; Nemzeti Sakértői és Kutató Intlzet, Budapest). Ipar: gyógyszergyárak, klinikák, ipari fejlesztéssel foglalkozó magáncégek.
 

Hogyan legyek genetikus?

Motiváció genetikai ismeretek elsajátításában és a genetikai kísérletek elvégzésében. Sikeres BSc (ELTE biológus szak) és MSc (Genetika, Sejt- és Fejlődésbiológia szakirány) képzés. Sikeres PhD képzés és fokozatszerzés (Biológia Doktori Iskola, genetika program).

Az immunológia a biológiának a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozó ága. Az immunrendszer alapfunkciója, hogy különbséget tud tenni a saját és nem saját, illetve veszélyes struktúrák között, és azokra eltérő módon reagál. Ebben az értelemben az immunrendszer felismerő, információkat továbbító és effektor (végrehajtó, pusztító) funkciókat ellátó rendszer.

A sajátként felismert struktúrákat az immunrendszer „megtűri”, azokra toleranciával válaszol. A nem sajátként felismert struktúrák immunválaszt váltanak ki, ami az azt előidéző antigén semlegesítéséhez, elpusztításához, a szervezetből való eltávolításához vezet. A környezetből folyamatosan a szervezetbe kerülő nem saját és a szervezetben rendszeresen képződő megváltozott saját struktúrák felismerése és a velük szemben kialakult immunreakció képezi a szervezet immunhomeosztázisának az alapját.
 

Oktatás

Az ELTE Immunológiai Tanszéke hazánkban elsőként létrehozott és mindmáig egyedüliként, kizárólag immunológiával foglalkozó tanszéke. Oktató és kutató közössége az immunológia számos területét, az immunhomeosztázis fenntartását biztosító veleszületett immunitástól a szerzett (adaptív) immunitás területéig lefedi. Az alap- vagy felfedező kutatások mellett jelentős szerepet kapnak az alkalmazott kutatások is.

Az egyes kutató-oktatók mindezt hatékonyan jelenítik meg az oktatás valamennyi szintjén, a BSc képzéstől, az MSc képzésen keresztül a PhD képzésig. Kutatásaink egy része a gyógyszeriparral, ill. kórházakkal történő együttműködés révén valósul meg, így hallgatóink az immunológiai kutatásaik közvetlen hasznosulását is megélhetik. A kutatások iránt jelentős a hallgatói érdeklődés, így Tanszékünkön nagyszámú BSc, MSc és PhD hallgatót oktatunk, ill. velük együtt kutatunk.
 

Kutatás

Az Immunológiai Tanszéken az immunhomeosztázis fenntartását biztosító veleszületett (natív), valamint a szerzett („tanult”, adaptív) immunitás különböző területeivel, ill. ezek integrált működésével foglalkozunk. A vizsgálatok gyakran közvetlenül kapcsolódnak az emberi immunrendszer különféle betegségeihez, azok pontosabb megértése, korai diagnosztikája, ill. hatékonyabb kezelése érdekében.

Példaként néhány aktuális kutatási téma:

• az emberi veleszületett (komplement rendszer) és adaptív immunitás kapcsolatának tanulmányozása
• az emberi komplement H-faktor funkciójának, a H-faktor mutációk és autoantitestek egyes vesebetegségekben játszott szerepének tanulmányozása
• a rheumatoid arthritis (RA) esetén a betegség kialakításában és fenntartásában kulcsszerepet játszó B limfociták különböző típusainak, számának és funkcióinak vizsgálata
• a rheumatoid arthritis és a mielóma multiplex esetén a B limfociták sokféleségének, diverzitásának vizsgálata az ún. újgenerációs szekvenálás (NGS) és bioinformatikai adatelemzés segítségével
• immunbiotechnológiai kutatás-fejlesztéseink kapcsán új típusú sejtes assay-ket fejlesztünk a gyógyszeripar részére

A fenti témakörökben az immunológia hagyományos immunkémiai, sejtes- és molekuláris biológiai módszereket is felvonultató legkorszerűbb metodikai „arzenálját” használjuk. Kutatásainkat számos hazai és nemzetközi együttműködésben végezzük. Az együttműködők között az egyetemi, akadémiai partnerek mellett, gyógyszeripari kutatók és kórházi, klinikai kutatók találhatók.

A tanszéken jelenleg négy kutatócsoport működik, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is támogat. Az aktív kutatómunkának köszönhetően a tanszéken évente 15-20 tudományos publikáció születik, melyek a szakterület neves folyóirataiban jelennek meg.
 

Tanszéki élet

A tanszéken folyó kutatásokba nem csak biológusok, hanem orvosok, állatorvosok, fizikusok, és bioinformatikusok is bekapcsolódnak.
Az ELTE Immunológiai Tanszéke változatlanul népszerű a tehetséges fiatalok körében, jelenleg 10 doktoranduszt és 13 diplomadolgozatot készítő mesterszakos hallgatót tanítunk kutatásaink kapcsán. (Jelentős számú a Tanszékünkön szakdolgozatot készítő BSc hallgatók száma is.)
Tanszékünk minden évben megtartja sportnapi „csapatépítését”, ami jellemzően az ELTE vízisport telepén szervezett sárkányhajózással, kajakozással egybekötött bográcsgulyásos esemény.
 

Karrierlehetőségek

Az Immunológiai Tanszéken elsősorban olyan kutatókat képezünk, akik a PhD fokozat megszerzése után az immunológiával szeretnének foglalkozni. Ilyen szakemberekre az egyetemi oktatás mellett nagyobb kutatási projektekben is szükség van a világ számos országában. Az immunológiai tudás igen magasan értékelt, mivel a betegségek jelentős része immunológiai hátterű, ill. a legkorszerűbb gyógyszerek ellenanyagok (biologikumok). Éppen ezért mind a hazai, mind a külföldi kutatóintézetekben, kórházakban, gyógyszergyárakban, biotechnológiai cégekben nagy szükség van immunológus végzettségű szakemberekre, és további karrierlehetőség adódhat azok számára, akik az immunbiotechnológia (antitest alapú terápiás fejlesztés) különböző területeihez értenek.
 

Miként lehetek immunológus?

A legegyszerűbb megoldás, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapképzés (BSc) szakra jelentkezik. Egyetemi hallgatóként lehetőség lesz egyre több immunológiai témájú tárgy felvételére, és a tanszéken folyó kutatómunkával való megismerkedésre. A következő lépés a Molekuláris, immun- és mikrobiológia MSc specializáció választása, ahol még több ismeret sajátítható el az immunológia, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó tudományterületek elméleti és gyakorlati szakismereteiből. Szívesen fogadunk a kutatásba már korán (akár BSc képzés során) bekapcsolódó TDK hallgatókat is.

Az immunológus kutatók képzése a Biológia Doktori Iskolában további 4 éves program elvégzésével fejeződik be. Ennek előfeltétele a sikeres BSc és MSc diploma, a kiváló kutatómunka, a megfelelő angolnyelv-tudás, valamint személyes kvalitások, például a kitartás, motiváció, kreativitás.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését: 
E-mail címek itt.

A mikrobiológia számos kutatási területet ölel fel, közülük a Mikrobiológia Tanszék a környezeti bakteriológia területére fókuszál: kutatásaink talajok, természetes vizek mikrobiótájának, valamint állat- és növény-mikróba kapcsolatrendszerek működésének elemzésére egyaránt kiterjednek. A Mikrobiológiai Tanszék kutatási területe az utóbbi években kiegészült a mikrobiális környezeti biotechnológiai eljárások elemzésével, fejlesztésével, környezeti kármentesítéssel. Módszertani tekintetben hasznosan ötvözzük a tenyésztésen alapuló, klasszikus eljárásokat és a nemtenyésztéses, molekuláris technikákat. Eredményeinkkel hozzájárulunk a jövő nemzedékek számára is élhető környezet fenntartásához!
 

Oktatás

A Tanszék az érdeklődők számára az országban egyedülálló módon a mikrobiológiai képzés legteljesebb spektrumát kínálja, hiszen a hallgatók középiskolai, BSc vagy MSc tanulmányaik befejezését követően különböző szintű képzésekben vehetnek részt.

A tanszék alapvető oktatási feladatai közé a Biológia BSc, a Biológus MSc és Biológia tanár MA, továbbá a Környezettan BSc, valamint a Környezettudomány MSc és Környezettanár MA képzésben résztvevő hallgatók elméleti és gyakorlati  oktatása.

Az MSc diplomát szerzett legkiválóbb hallgatók számára a tanszék a Biológiai és a Környezettudományi Doktori Iskolában kínál lehetőséget a legmagasabb szintű szakmai ismeretek elsajátítására.

A tanszék szervezésében és szakmai felügyeletével folyó, önköltséges Mikrobiológus Szakirányú Továbbképzés célja önálló mikrobiológiai kutatómunka, továbbá ipari-biotechnológiai tervezői, kutatási-fejlesztési és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására is alkalmas, a mikrobiológia legszélesebb területén szerzett szakmai ismeretekkel rendelkező mikrobiológus szakemberek képzése.
 

Kutatás

Az ELTE Mikrobiológiai Tanszék érdeklődési területe a legtágabban értelmezett környezeti mikrobiológia. A klasszikus (ökológiai) kérdések megválaszolására vállalkozunk a mikrobiológia hagyományos (tenyésztésen alapuló) és legújabb molekuláris módszertanát segítségül hívva. Ezeket az ökológiai kérdéseket (milyen mikrobafajok találhatóak egy adott környezetben, azok milyen aktivitást fejtenek ki és hogyan szerveződnek közösséggé miközben betöltik az élőhelyet), amelyek a minket körülvevő világ teljesebb megismerésére irányulnak, kiegészítjük a lehetséges alkalmazásra, hasznosításra vonatkozó vizsgálatokkal is.

Kutatásaink sokféleségét módszertani koherencia, valamint az a tény korlátozza, hogy első sorban a baktériumok világára koncentrálunk.

• Természetes ökoszisztémák mikrobaközösségei: Vizes élőhelyek (folyók, tavak, holtágak, források) algológiai-bakteriológiai vizsgálata, szikes vizek mikrobaközösségeinek feltárása, sós tavak (Erdély, KNP, HNP) és egyéb különleges vizes élőhelyek (karsztvizek, extrém oligotróf vizek) baktériumnépességeinek elemzése, hipogén karsztosodási folyamatokban szerepet játszó mikroorganizmusok vizsgálata; terresztrikus élőhelyek mikrobaközösségeinek vizsgálata: sóstressz hatása szikes talajok mikrobaközösségeinek diverzitására és aktivitására, szennyezett városi talajok vizsgálata, talajbiom kutatás. Állat és növény mikroba rendszerek tanulmányozása.
• Mikrobiális taxonómiai és ökológiai vizsgáló módszerek fejlesztése, alkalmazása, új baktériumtaxonok polifázikus leírása.
• Alkalmazott mikrobiológiai kutatások: Xenobiotikumok mikrobiális átalakítása, speciális talaj oltókulturák fejlesztése, szennyvíztisztítás és komposztálás, ivóvizek és ipari vizek mikrobiológiája, fenntartható mezőgazdasági termelés és élelmiszerlánc mikrobiológiai kérdései

 
Tanszéki élet

A tanszéken folyó kutatásba kollégáink együtt dolgoznak mérnökökkel, orvosokkal, szükség esetén az iparból érkező kutatókkal. Kapcsolatot tartunk fenn az erdélyi Sapientia Egyetem Mikrobiológiai Tanszékével, akikkel nem csak közös kutatási témák fűznek össze, hanem rendszeres találkozások (pl. workshop) keretében megosztjuk ismereteinket. Minden második héten „Tanszéki tudásbázis” keretében előadás sorozatot tartunk, amelynek keretében számos közérdekű téma is megvitatásra kerül. Bővebb információ a tanszéki facebook oldalunkon található (https://www.facebook.com/ELTEmikrobiologiaTSZ/).
 

Karrierlehetőségek

A Mikrobiológia Tanszéken olyan kutatókat képezünk, akik bármely mikrobiológiai területen elhelyezkedhetnek az iparban (élelmiszer ipar, gyógyszer ipar, stb), a klinikumban (pl. kórházak), ellenőrző laboratóriumokban avagy bármely kutató állomáson. Hallgatóink sikeresen helyt állnak hazai és külföldi munkahelyeken egyaránt.
 

Miként lehetek mikrobiológus?

A legegyszerűbb megoldás, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapképzés (BSc) szakra jelentkezik, majd folytatja tanulmányait MSc MIM szakirányon. A képzés végén célszerű jelentkezni a doktori képzésre a Biológiai vagy a Környezettudományi Doktori Iskola valamelyikében.

Mikrobiológus Szakirányú Továbbképzési szakunkat is ajánlani tudjuk bármely, egy már biológiai jellegű diplomával rendelkező jelölt számára.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót/oktatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését, ezzel kapcsolatban bővebb információt a tanszéki honlapon talál (mikrobi.elte.hu).

A klasszikus és molekuláris növényélettan a növények életműködéseit, molekuláris biológiáját, ökofiziológiáját, valamint más élőlényekkel, így gombákkal történő élettani kölcsönhatását vizsgálja. Munkamódszere a terepi, individuum és szimbiont szintektől kiindulva a laboratóriumi biofizikai, fotobiológiai, metabolit- és proteom-szintű kutatásokon át egészen a növényi molekuláris biológiáig, a növénynemesítésig és az agrár-biotechnológiáig terjed. A tanszék kutatási területei emellett szoros kapcsolatban állnak a műszeres analitikai és atomfizikai tudományokkal (agrokémia, talajtan, növényi ionomika).
 

Oktatás

A növénybiológiai tudományterületen belül a tanszék oktatási profilja elsősorban a növényi anyagcsere- és fejlődés-élettani, fotobiológiai, növényi molekuláris biológiai tudományterületekre fókuszál, kiegészülve mikológiai (gomba-anyagcsere), illetve növényi ökofiziológiai témájú kurzusokkal. Az ELTE oktatási profiljában Mágocsy-Dietz Sándor munkássága nyomán jelent meg a növényélettan, mint önálló tudományág oktatása a 19.-20. század fordulóján, majd Paál Árpád vezetésével alakult meg 1929-ben de facto, majd 1943 de jure a mai tanszék jogelődje az intézményen belül. Az oktatási profilban a növénybiológia aktuális kérdéseihez igazodva napjainkra jelentős hangsúllyal jelennek meg a növényi molekuláris biológiai kurzusok.

A tanszék oktatói a modern növényélettan, és molekuláris növénybiológia szinte minden területére betekintést nyújtanak az érdeklődő diákok számára. Így hallgathatnak a kurzusainkon klasszikus anyagcsere- és fejlődésélettant, növényi fotobiológiát, gombaélettant, valamint gyakorlatainkon elsajátíthatják a klasszikus kísérletes és a modern molekuláris növénybiológiai technikákat. Folyamatosan fejlődő műszer- és eszközparkunkkal, a kutatásban is felhasznált eszközökön tanítjuk hallgatóinkat.
 

Kutatás

A 21. század egyik legnagyobb várható kihívása a növekedő emberi népesség, valamint a változó, és szélsőségeiben fokozódó klíma, melyek mind a természetes flórát, mind a növénytermesztést jelentősen befolyásolják. E folyamatok megértését és kezelését tűzik maguk elé célul a klasszikus növényélettani, növényi stresszélettani, molekuláris növénybiológiai és mikológiai kutatások. A tanszék kutatási témái között terepi ökofiziológiai és gomba-növény interakciós kutatások (hazai, illetve külföldi, pl. bulgáriai helyszíneken), illetve a laboratóriumi élettani, molekuláris biológiai kutatási témák egyaránt megtalálhatók:

• A növényi vasfelvételi rendszer és vas-homeosztázis vizsgálata: vaskomplexek és vastartalmú nanoanyagok felvételének és beépülésének vizsgálata
• Energianövények fémfelvétele és -akkumulációja, stressztoleranciája. Rekultiváció, fitoremediáció, szennyvíziszapok hasznosítása
• A növényi kiszáradástűrés élettani és molekuláris biológiai háttere
• Természetes eredetű stresszvédő anyagok metabolikus és molekuláris biológiai védőmechanizmusának a vizsgálata
• Búza tartalékfehérjék vizsgálata modell rendszerben
• Ehető vakcina előállítása GM növényekben.
• Markermentes, vizuálisan is megkülönböztethető transzgénikus növények előállítása
• Ektomikorrhizák biológiája és erdészeti alkalmazásuk
• Arbuszkuláris mikorrhizák biológiája és mezőgazdasági felhasználásuk
• Földalatti gombák, szarvasgombafélék, élőhelyeik talajtani és cönológiai jellemzése, ültetvényes termesztésük megalapozása
• Rovarpatogén gombák biotechnológiai célú vizsgálata

A fenti témakörökben számos más tudományterület kutatói működnek közre, és a szorosan kapcsolódó növényi anatómiától kezdve az optikán és biofizikán, a műszeres elemanalitikán át az agrártechnológiai tudományterületekig.

A tanszéken jelenleg kilenc teljes állású oktató és kutató dolgozik, a kutatócsoportokat azonban a kutatási témák határozzák meg, így személyekben átfednek. A folyamatban lévő kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja. Az aktív kutatómunka eredményeként a tanszék munkatársai rendszeresen publikálnak a növénybiológiai és agrárbiológiai tudományterület D1 szintű folyóirataiban.
 

Tanszéki élet

A tanszéken folyó kutatásba nem csak biológusok, hanem vegyészek, fizikusok, és agrármérnökök is bekapcsolódnak. Minden évben számos európai és európán kívüli országból érkeznek hozzánk hallgatók tanulmányaikat, valamint szakmai gyakorlatukat nálunk végezni, illetve, hogy részt vegyenek valamelyik kutatási programunkban.

A tanszéken egy kutatócsoportban folyamatosan, míg más csoportokban időszakosan angol a hivatali nyelv, így magyar anyanyelvű hallgatóink is nemzetközi közegben kapcsolódhatnak be kutatásainkba. Tanszékünk nemzetközi kapcsolatrendszere kiterjedt, így jelenleg is több EU, illetve EU-n kívüli ország kutatócsoportjával állunk szoros szakmai kapcsolatban.
 

Karrierlehetőségek

A klasszikus és molekuláris növényélettani, illetve terepi mikológiai ismeretek lehetővé teszik az alkalmazott agrár-biotechnológiai kutatási területeken, gyógyszeriparban, de a környezet- és természetvédelmi szervezeteknél, nemzeti parkoknál történő elhelyezkedést is. Volt hallgatóink sikerrel pályáztak doktori ösztöndíjakat számos európai egyetemen (pl. Ludwig-Maximilian Universität, München, University College of Dublin), vagy helyezkedtek el hazai kutatóintézeteknél (MTA-ATK, NAIK-MBK), más hazai, illetve külföldi egyetemeken (Semmelweis Egyetem, Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Egyetem, valamint Harvard University), hazai, kutató-fejlesztő cégeknél (Tata, Richter), illetve a természetvédelem és a tudomány-adminisztráció területén.
 

Miként lehetek növénybiológus?

A legegyszerűbb megoldás, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapképzés (BSc) szakra jelentkezik. Egyetemi hallgatóként lehetőség lesz egyre több növénybiológiai témájú tárgy felvételére, és a tanszéken folyó kutatómunkával való megismerkedésre. A következő lépés a Növénybiológia MSc specializáció választása, ahol még több ismeret sajátítható el a növényélettan, növényanatómia, molekuláris növénybiológia, farmakobotanika és mikológia szakterületéről.

A növénybiológus kutatók képzése a Biológia Doktori Iskola keretében további 4 éves program elvégzésével fejeződik be. Ennek előfeltétele a sikeres BSc és MSc diploma, a kiváló kutatómunka, a megfelelő angolnyelv-tudás, valamint személyes kvalitások, például a kitartás, motiváció, kreativitás.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését: 
E-mail címek itt.

Az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatásairól, nyilvános programjairól a következő oldalakon tájékozódhat:

• ELTE Növényélettani és molekuláris Növénybiológiai Tanszék honlapja
• Molekuláris növénybiológiai csoport honlapja
• Nanoanyag-növény interakció csoport honlapja
• A Növények Napja
• Magyar Növénybiológiai Társaság facebook oldala

A tanszék hagyományosan sokszínű tudományos közösségnek ad otthont, amelynek tevékenysége több tudományterületet fog át. Az ökológia elméleti oldala az élőlények közösségeit szervező elveket és kölcsönhatásokat kutatja, gyakorlati alkalmazásai pedig konkrét életközösségek, élőhelyek szerveződését, állapotát és időbeli változásait vizsgálják, egyre erősödő hangsúllyal az emberi beavatkozások hatásain, illetve a természetvédelem lehetőségein.

Az elméleti biológia helyét a biológián belül egyedülálló módon nem a vizsgálat tárgya, hanem a módszere határozza meg. Bármely élő rendszer vizsgálatában megjelenhet, ahol a rendszer komplexitása indokolttá teszi a specializált elméleti (konceptuális vagy modellező) megközelítéseket. Végül a rendszertan az élőlények osztályozásának elvi alapjaival és gyakorlati lehetőségeivel foglalkozik, ma már túlnyomórészt az evolúciós eredet és folyamatok figyelembe vételével.
 

Oktatás

A kötelező (biológia, biológus, illetve környezettanos) képzések keretén belül a tanszék felelős a magyarországi flóra, illetve a növényvilág általános rendszerének oktatásáért, valamint az ökológia, a biogeográfia, a természetvédelmi biológia és a biostatisztika alapozó tárgyaiért. Az elméleti képzés mellett terepi, illetve számítógépes gyakorlatokon szerezhetnek gyakorlati tudást a hallgatók. A kötelező oktatás mellett a tanszék oktatói kis csoportos, interaktívan oktatott választható tárgyak széles palettáját kínálják, az elméleti és gyakorlati ökológia szakterületein túl az evolúcióbiológia és a biológiai témájú matematikai és számítógépes modellezés területén. A tanszék a kutatásmódszertani tárgyak oktatásában is jelentős szerepet vállal.
 

Kutatás

A 21. század legnagyobb kihívásai közé tartozik az ember számára is élhető természeti környezet megőrzése az egyre növekvő emberi népesség és természetkárosító tevékenység mellett. A tanszék kutatói monitorozásos vizsgálatokkal követik a hazai természeti környezet változásait, kísérletes ökológiai vizsgálatokkal próbálják előre jelezni a globális felmelegedés, a Kárpát-medencében várható szárazodás és gyakoribbá váló erdőtüzek hatásait a hazai növénytársulásokra. Erdészeti szakemberekkel is együttműködve dolgoznak az erdők természetes állapotát minél jobban megőrző erdőkezelési módszerek kifejlesztésén. Az ökológiai kutatások nemzetközi projektekhez kapcsolódva hazánkon túlmutató európai jelentőségűek.

A tanszékhez kötődő elméleti munkacsoport az evolúció legnagyobb kérdéseit kutatja: az élet eredetét és korai evolúcióját (RNS világ, eukarióták kialakulása), a törzsfejlődés általános törvényszerűségeit és nagy átmeneteit, az együttműködés és az emberi viselkedésformák evolúcióját, a nyelvkészség kialakulását, a betegségek és az ellenük ható védekezőrendszerek evolúciós hátterét, illetve a komplex kognitív működések hátterében feltételezett evolúciós alapú agyi folyamatokat. A kutatásokhoz az elméleti és a számítógépes biológia teljes eszköztárát alkalmazzák: matematikai és számítógépes szimulációt, komplex adatelemzést, irodalmi adatok szintézisére építő hipotézisalkotást. A kutatócsoport a szakterület világviszonylatban elismert tudományos műhelye; főbb eredményeiket a természettudományok legrangosabb folyóirataiban publikálják. A két csoport között hidat teremt az ökológiai folyamatok modellező vizsgálata, illetve az evolúciós ökológia határterületének kutatása.

A tanszéken folyó kutatásokat az Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Európai Unió, valamint a Svájci-Magyar Együttműködési Program is támogatja.
 

Tanszéki élet

A tanszék – mind kutatói, mind oktatói – tevékenységét jelentősen segíti a tanszéken működő két akadémiai kutatócsoport, amelyek tagjaival az aktív oktatók/kutatók száma több mint kétszeresére bővült. A jelentősen különböző témákon dolgozó kutatók és kutatócsoportok közötti rendszeres kommunikáció fóruma a havonta megrendezett „tanszéki információcsere” (TICS), amelynek alkalmain a folyamatban lévő kutatásokról hangzanak el kötetlen beszámolók. A tanszék életében a kiterjedt nemzetközi kapcsolatok mellett szoros hazai együttműködések (pl. az MTA Ökológiai Kutatóközpont szervezeti egységeivel) is fontos szerepet játszanak. A tanszék munkatársai aktívan részt vesznek a Biológiai Intézet népszerűsítő és tehetséggondozó programjainak („Élő adás” előadássorozat, Ökológus Tea, Biológus TDK, Liftbeszéd Fesztivál, Kutatók Éjszakája) szervezésében.
 

Karrierlehetőségek

Ökológus kutatók számára Magyarországon belül az egyetemek mellett a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata kínál karrierlehetőségeket: az MTA Ökológiai Kutatóközpont országszerte több telephellyel rendelkezik, és változatos témájú kutatásoknak ad otthont. Az akadémiai szférán kívül a végzett hallgatók elhelyezkedhetnek a természetvédelemmel foglalkozó állami (minisztériumok, szabályozó hatóságok, nemzeti parkok) és civil szervezeteknél is. Az elméleti biológia szintén hangsúlyosan jelen van az MTA kutatóhálózatában, emellett a tanszéki csoport nemzetközi elismertsége és kapcsolatrendszere a külföldi elhelyezkedésre is jó esélyeket kínálnak. A komplex számítógépes elemzések módszertana pedig egyre fontosabb szerepet kap a biológiában, alkalmazásai a biotechnológiában is egyre nagyobb teret nyernek.
 

Miként lehetek ökológus vagy elméleti biológus?

A szakterületi tudás megszerzésére kiváló lehetőséget biztosít az ELTE biológus MSc képzés Ökológia, Evolúció és Konzervációbiológia specializációja. Az ide bekerüléshez a legegyszerűbb megoldás, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapképzés (BSc) szakra jelentkezik. A BSc és az MSc képzés modern, szervesen egymásra épülő oktatást nyújt, emellett előnyös, ha a hallgatók már a BSc képzés ideje alatt személyes tapasztalatok alapján tájékozódhatnak arról, milyen témákban, illetve milyen témavezetőkkel kezdhetik meg az MSc képzés elvégzéséhez szükséges kutatási projektjüket. Végül a tényleges kutatói pályához elengedhetetlen a PhD fokozat megszerzése, amire kiváló lehetőséget ad, hogy az ELTE Biológia Doktori Iskolájában külön program képviseli az „Ökológia, konzervációbiológia és szisztematika”, valamint az „Elméleti és evolúcióbiológia” szakterületeit.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését (e-mail címek itt), illetve a Biológiai Intézetben és más kutatóhelyeken elérhető témák egy része az ELTE Biológus TDK honlapján is megtekinthető.

A tanszéken növénybiológiai és mikológiai kutatások folynak: a növényi szerveződés vizsgálata elsősorban növényi sejtek, szövetek és szervek felépítésére fókuszál, míg a gombák, illetve a gomba–növény kölcsönhatások tanulmányozása során a funkcionális vizsgálatok mellett fontos szerepet kapnak a gombák diverzitásának vizsgálatai is. Kiemelt kutatási területet jelentenek a növényekre és a gombákra egyaránt jellemző, változatos másodlagos anyagcseretermékek.

Ezen kérdések vizsgálatakor elengedhetetlen az egyedfejlődési és evolúciós kontextus, az élő (biotikus) és élettelen (abiotikus) környezeti kölcsönhatások figyelembe vétele. Ezért a különböző mikroszkópos vizsgálómódszerek és hatóanyag-analitikai vizsgálatok kiegészülnek molekuláris biológiai, genomikai, élettani és ökológiai vizsgálatokkal, akár alkalmazott (mezőgazdasági, élelmiszeripari vagy gyógyászati) kérdésfeltevésekkel, összességében interdiszciplináris szemléletet eredményezve.
 

Oktatás

A tanszék szerteágazó oktatási feladatokat lát el. Oktatói részt vesznek az ELTE biológia, biológia tanár és biofizikus szakos hallgatóinak oktatásában, elsősorban a növények és gombák sejttani és szervezettani sajátosságaihoz kapcsolódó előadásokkal és gyakorlatokkal. A biológia alap- és mesterképzés, valamint a doktori képzés keretein belül a hallgatók megismerkedhetnek továbbá a modern növénybiológia, a mikológia és a természetes hatóanyagok kutatásának számos területével, ezek kutatási módszereivel és alkalmazott vonatkozásaival is. A tanszék részt vesz az ELTE posztgraduális mikrobiológus képzésében, valamint a Semmelweis Egyetem gyógyszerész hallgatóinak oktatásában is. Az oktatott kurzusok sokszínű palettája tükrözi a tanszék oktatóinak változatos kutatási területeit is.
 

Kutatás

Az oktatáshoz hasonlóan a tanszéki kutatások is szerteágazók, témáikban és alkalmazott módszereikben igen változatosak, sok esetben hazai, és nemzetközi együttműködésekben valósulnak meg. Négy fő kutatási irány emelhető ki: (i) A növényeket érő környezeti hatások által a plasztiszok szerkezetében és működésében (pl. fotoszintézis) kiváltott változások kutatásai. (ii) Különböző mikroszkópos technikák, ultrastruktúra-vizsgálatok alkalmazása növények és növény–mikroba kölcsönhatások funkcionális kérdéseinek tisztázására. (iii) természetes, növényi és gombaeredetű bioaktív anyagcseretermékek meghatározása és izolálása, elterjedésük és potenciális gyógyszerhatóanyagként való felhasználásuk vizsgálata. (iv) A növényeket segítő és kórokozó növényasszociált gombák változatosságára, ezek funkcióinak és jelentőségének megértésére irányuló kutatások.

A tanszéken meglévő sejttani, valamint növényi funkcionális anatómiai és mikológiai tudás számos ponton kapcsolódik más biológiai szakterületekhez, illetve az analitikai kémiához és gyógyszerészeti tudományokhoz is. Ennek megfelelően a különböző mikroszkópiai módszerek (elektronmikroszkópia, konfokális lézer pásztázó mikroszkópia, fénymikroszkópos eljárások) mellett több szakterület számos kutatási módszerét is alkalmazzuk, mint például különféle kromatográfiás (UPLC-MS/MS, HPLC és GC) és spektroszkópiai (CD, NMR és fluoreszcencia spektroszkópia) módszereket, PCR technikákat és molekuláris taxonómiai és összehasonlító genomikai módszereket, fluoreszcencia in situ hibridizációt, fotoszintetikus paraméterek vizsgálati módszereit, kisszögű neutronszórást.

A tanszékhez kapcsolódó kutatásokat az NKFIH több pályázata (OTKA, GINOP, VEKOP, NVKP stb.) és a Magyar Tudományos Akadémia is támogatja. A tanszéken évente 20–30, a szakterület rangos folyóirataiban megjelenő tudományos publikáció születik.
 

Tanszéki élet

A tanszék az itt működő különböző kutatócsoportok közötti, valamint az ELTÉ-n belüli, illetve más hazai és külföldi intézményekkel meglévő kooperációk révén igazi interdiszciplináris szakmai műhelyként működik, melyben biológusok, gyógyszerészek, mikrobiológusok, vegyészek, (bio)fizikusok, mezőgazdasági és növényvédelmi szakemberek dolgoznak együtt egy-egy tudományos kérdés megválaszolásán. A tanszék nemzetközi beágyazottságát erősítik az itt lévő külföldi hallgatók (Semmelweis Egyetem angol és német nyelvű képzésének hallgatói, doktoranduszai, Stipendium Hungaricum és ERASMUS ösztöndíjas hallgatók, valamint szakmai gyakornokok) és a tanszéket meglátogató külföldi vendégkutatók.
 

Karrierlehetőségek

A Növényszervezettani Tanszék a sokszínű kutatási irányoknak megfelelően, témáiban és módszereiben is diverz lehetőségeket biztosít arra, hogy egy leendő kutató megtalálja a számára leginkább izgalmas tudományos kérdést. A Tanszéken és egyetemen belüli, valamint más magyar, illetve külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel való együttműködések, továbbá az eltérő, viszont egymáshoz számos ponton kapcsolódó témák lehetővé teszik a gyors szakmai fejlődést, és lehetőséget biztosítanak komplex, interdiszciplináris szemlélet kialakítására.

A tanszéken elsősorban kutatókat és tanárokat képzünk, akiknek lehetővé válik számos hazai és külföldi egyetemen és kutatóintézetben az elhelyezkedés. Ezeken túl, hallgatóink sikeresen helyezkedtek el egyéb ipari és mezőgazdasági területeken is.
 

Miként kapcsolódhatok be az itt folyó kutatásokba?

A Növényszervezettani Tanszék kutatásaihoz legegyszerűbben az ELTE biológia alapképzés (BSc) vagy a Semmelweis Egyetem gyógyszerész képzés hallgatójaként lehet csatlakozni, de más képzések hallgatói felé is nyitott a tanszék. Ha valakit érdekelnek a fenti témák, vagy épp egy oktatott kurzus kelti fel az érdeklődését, a tanszék munkatársaival felveheti a kapcsolatot. A BSc képzés elvégzése után a Növénybiológia MSc specializáció választása során számos további, mélyebb, elméleti és gyakorlati ismeret egyaránt elsajátítható. Az ELTE Biológia Doktori Iskola Kísérletes Növénybiológia Programja lehetőséget biztosít további négy éven keresztül a PhD fokozat megszerzésére, melyhez szükséges a megfelelő elhivatottság, motiváció és kreativitás.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Ha valakit érdekelnek a Növényszervezettani Tanszéken folyó kutatási irányok, keresse meg e-mailben vagy akár személyesen azt az oktatót vagy kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését. A kutatásokról, a csoportokról és a kutatókról információ és elérhetőség a tanszék honlapján található.