2019.01.15.
NRT

Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék

tanszékvezető:
cím:
 
telefon:
fax:
honlap:
Standovár Tibor habilitált docens
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.,
       4. emelet
(+36-1) 381-2187;   (+36-1) 372-2500 /8087
(+36-1) 381-2188
plantsys.elte.hu
Tudományterület leírása

A tanszék hagyományosan sokszínű tudományos közösségnek ad otthont, amelynek tevékenysége több tudományterületet fog át. Az ökológia elméleti oldala az élőlények közösségeit szervező elveket és kölcsönhatásokat kutatja, gyakorlati alkalmazásai pedig konkrét életközösségek, élőhelyek szerveződését, állapotát és időbeli változásait vizsgálják, egyre erősödő hangsúllyal az emberi beavatkozások hatásain, illetve a természetvédelem lehetőségein.

Az elméleti biológia helyét a biológián belül egyedülálló módon nem a vizsgálat tárgya, hanem a módszere határozza meg. Bármely élő rendszer vizsgálatában megjelenhet, ahol a rendszer komplexitása indokolttá teszi a specializált elméleti (konceptuális vagy modellező) megközelítéseket. Végül a rendszertan az élőlények osztályozásának elvi alapjaival és gyakorlati lehetőségeivel foglalkozik, ma már túlnyomórészt az evolúciós eredet és folyamatok figyelembe vételével.
 

Oktatás

A kötelező (biológia, biológus, illetve környezettanos) képzések keretén belül a tanszék felelős a magyarországi flóra, illetve a növényvilág általános rendszerének oktatásáért, valamint az ökológia, a biogeográfia, a természetvédelmi biológia és a biostatisztika alapozó tárgyaiért. Az elméleti képzés mellett terepi, illetve számítógépes gyakorlatokon szerezhetnek gyakorlati tudást a hallgatók. A kötelező oktatás mellett a tanszék oktatói kis csoportos, interaktívan oktatott választható tárgyak széles palettáját kínálják, az elméleti és gyakorlati ökológia szakterületein túl az evolúcióbiológia és a biológiai témájú matematikai és számítógépes modellezés területén. A tanszék a kutatásmódszertani tárgyak oktatásában is jelentős szerepet vállal.
 

Kutatás

A 21. század legnagyobb kihívásai közé tartozik az ember számára is élhető természeti környezet megőrzése az egyre növekvő emberi népesség és természetkárosító tevékenység mellett. A tanszék kutatói monitorozásos vizsgálatokkal követik a hazai természeti környezet változásait, kísérletes ökológiai vizsgálatokkal próbálják előre jelezni a globális felmelegedés, a Kárpát-medencében várható szárazodás és gyakoribbá váló erdőtüzek hatásait a hazai növénytársulásokra. Erdészeti szakemberekkel is együttműködve dolgoznak az erdők természetes állapotát minél jobban megőrző erdőkezelési módszerek kifejlesztésén. Az ökológiai kutatások nemzetközi projektekhez kapcsolódva hazánkon túlmutató európai jelentőségűek.

A tanszékhez kötődő elméleti munkacsoport az evolúció legnagyobb kérdéseit kutatja: az élet eredetét és korai evolúcióját (RNS világ, eukarióták kialakulása), a törzsfejlődés általános törvényszerűségeit és nagy átmeneteit, az együttműködés és az emberi viselkedésformák evolúcióját, a nyelvkészség kialakulását, a betegségek és az ellenük ható védekezőrendszerek evolúciós hátterét, illetve a komplex kognitív működések hátterében feltételezett evolúciós alapú agyi folyamatokat. A kutatásokhoz az elméleti és a számítógépes biológia teljes eszköztárát alkalmazzák: matematikai és számítógépes szimulációt, komplex adatelemzést, irodalmi adatok szintézisére építő hipotézisalkotást. A kutatócsoport a szakterület világviszonylatban elismert tudományos műhelye; főbb eredményeiket a természettudományok legrangosabb folyóirataiban publikálják. A két csoport között hidat teremt az ökológiai folyamatok modellező vizsgálata, illetve az evolúciós ökológia határterületének kutatása.

A tanszéken folyó kutatásokat az Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Európai Unió, valamint a Svájci-Magyar Együttműködési Program is támogatja.
 

Tanszéki élet

A tanszék – mind kutatói, mind oktatói – tevékenységét jelentősen segíti a tanszéken működő két akadémiai kutatócsoport, amelyek tagjaival az aktív oktatók/kutatók száma több mint kétszeresére bővült. A jelentősen különböző témákon dolgozó kutatók és kutatócsoportok közötti rendszeres kommunikáció fóruma a havonta megrendezett „tanszéki információcsere” (TICS), amelynek alkalmain a folyamatban lévő kutatásokról hangzanak el kötetlen beszámolók. A tanszék életében a kiterjedt nemzetközi kapcsolatok mellett szoros hazai együttműködések (pl. az MTA Ökológiai Kutatóközpont szervezeti egységeivel) is fontos szerepet játszanak. A tanszék munkatársai aktívan részt vesznek a Biológiai Intézet népszerűsítő és tehetséggondozó programjainak („Élő adás” előadássorozat, Ökológus Tea, Biológus TDK, Liftbeszéd Fesztivál, Kutatók Éjszakája) szervezésében.
 

Karrierlehetőségek

Ökológus kutatók számára Magyarországon belül az egyetemek mellett a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózata kínál karrierlehetőségeket: az MTA Ökológiai Kutatóközpont országszerte több telephellyel rendelkezik, és változatos témájú kutatásoknak ad otthont. Az akadémiai szférán kívül a végzett hallgatók elhelyezkedhetnek a természetvédelemmel foglalkozó állami (minisztériumok, szabályozó hatóságok, nemzeti parkok) és civil szervezeteknél is. Az elméleti biológia szintén hangsúlyosan jelen van az MTA kutatóhálózatában, emellett a tanszéki csoport nemzetközi elismertsége és kapcsolatrendszere a külföldi elhelyezkedésre is jó esélyeket kínálnak. A komplex számítógépes elemzések módszertana pedig egyre fontosabb szerepet kap a biológiában, alkalmazásai a biotechnológiában is egyre nagyobb teret nyernek.
 

Miként lehetek ökológus vagy elméleti biológus?

A szakterületi tudás megszerzésére kiváló lehetőséget biztosít az ELTE biológus MSc képzés Ökológia, Evolúció és Konzervációbiológia specializációja. Az ide bekerüléshez a legegyszerűbb megoldás, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapképzés (BSc) szakra jelentkezik. A BSc és az MSc képzés modern, szervesen egymásra épülő oktatást nyújt, emellett előnyös, ha a hallgatók már a BSc képzés ideje alatt személyes tapasztalatok alapján tájékozódhatnak arról, milyen témákban, illetve milyen témavezetőkkel kezdhetik meg az MSc képzés elvégzéséhez szükséges kutatási projektjüket. Végül a tényleges kutatói pályához elengedhetetlen a PhD fokozat megszerzése, amire kiváló lehetőséget ad, hogy az ELTE Biológia Doktori Iskolájában külön program képviseli az „Ökológia, konzervációbiológia és szisztematika”, valamint az „Elméleti és evolúcióbiológia” szakterületeit.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését (e-mail címek itt), illetve a Biológiai Intézetben és más kutatóhelyeken elérhető témák egy része az ELTE Biológus TDK honlapján is megtekinthető.