Növényélettani ... T.

2019.01.15.
NÉT

Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék

tanszékvezető:
cím:
 
telefon:
fax:
honlap:
Fodor Ferenc habilitált docens
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.,
       4. emelet
(+36-1) 381-2163;   (+36-1) 372-2500 /8063
(+36-1) 381-2164
www.novenyelettan.elte.hu
Tudományterület leírása

A klasszikus és molekuláris növényélettan a növények életműködéseit, molekuláris biológiáját, ökofiziológiáját, valamint más élőlényekkel, így gombákkal történő élettani kölcsönhatását vizsgálja. Munkamódszere a terepi, individuum és szimbiont szintektől kiindulva a laboratóriumi biofizikai, fotobiológiai, metabolit- és proteom-szintű kutatásokon át egészen a növényi molekuláris biológiáig, a növénynemesítésig és az agrár-biotechnológiáig terjed. A tanszék kutatási területei emellett szoros kapcsolatban állnak a műszeres analitikai és atomfizikai tudományokkal (agrokémia, talajtan, növényi ionomika).
 

Oktatás

A növénybiológiai tudományterületen belül a tanszék oktatási profilja elsősorban a növényi anyagcsere- és fejlődés-élettani, fotobiológiai, növényi molekuláris biológiai tudományterületekre fókuszál, kiegészülve mikológiai (gomba-anyagcsere), illetve növényi ökofiziológiai témájú kurzusokkal. Az ELTE oktatási profiljában Mágocsy-Dietz Sándor munkássága nyomán jelent meg a növényélettan, mint önálló tudományág oktatása a 19.-20. század fordulóján, majd Paál Árpád vezetésével alakult meg 1929-ben de facto, majd 1943 de jure a mai tanszék jogelődje az intézményen belül. Az oktatási profilban a növénybiológia aktuális kérdéseihez igazodva napjainkra jelentős hangsúllyal jelennek meg a növényi molekuláris biológiai kurzusok.

A tanszék oktatói a modern növényélettan, és molekuláris növénybiológia szinte minden területére betekintést nyújtanak az érdeklődő diákok számára. Így hallgathatnak a kurzusainkon klasszikus anyagcsere- és fejlődésélettant, növényi fotobiológiát, gombaélettant, valamint gyakorlatainkon elsajátíthatják a klasszikus kísérletes és a modern molekuláris növénybiológiai technikákat. Folyamatosan fejlődő műszer- és eszközparkunkkal, a kutatásban is felhasznált eszközökön tanítjuk hallgatóinkat.
 

Kutatás

A 21. század egyik legnagyobb várható kihívása a növekedő emberi népesség, valamint a változó, és szélsőségeiben fokozódó klíma, melyek mind a természetes flórát, mind a növénytermesztést jelentősen befolyásolják. E folyamatok megértését és kezelését tűzik maguk elé célul a klasszikus növényélettani, növényi stresszélettani, molekuláris növénybiológiai és mikológiai kutatások. A tanszék kutatási témái között terepi ökofiziológiai és gomba-növény interakciós kutatások (hazai, illetve külföldi, pl. bulgáriai helyszíneken), illetve a laboratóriumi élettani, molekuláris biológiai kutatási témák egyaránt megtalálhatók:

  • A növényi vasfelvételi rendszer és vas-homeosztázis vizsgálata: vaskomplexek és vastartalmú nanoanyagok felvételének és beépülésének vizsgálata
  • Energianövények fémfelvétele és -akkumulációja, stressztoleranciája. Rekultiváció, fitoremediáció, szennyvíziszapok hasznosítása
  • A növényi kiszáradástűrés élettani és molekuláris biológiai háttere
  • Természetes eredetű stresszvédő anyagok metabolikus és molekuláris biológiai védőmechanizmusának a vizsgálata
  • Búza tartalékfehérjék vizsgálata modell rendszerben
  • Ehető vakcina előállítása GM növényekben.
  • Markermentes, vizuálisan is megkülönböztethető transzgénikus növények előállítása
  • Ektomikorrhizák biológiája és erdészeti alkalmazásuk
  • Arbuszkuláris mikorrhizák biológiája és mezőgazdasági felhasználásuk
  • Földalatti gombák, szarvasgombafélék, élőhelyeik talajtani és cönológiai jellemzése, ültetvényes termesztésük megalapozása
  • Rovarpatogén gombák biotechnológiai célú vizsgálata

A fenti témakörökben számos más tudományterület kutatói működnek közre, és a szorosan kapcsolódó növényi anatómiától kezdve az optikán és biofizikán, a műszeres elemanalitikán át az agrártechnológiai tudományterületekig.

A tanszéken jelenleg kilenc teljes állású oktató és kutató dolgozik, a kutatócsoportokat azonban a kutatási témák határozzák meg, így személyekben átfednek. A folyamatban lévő kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja. Az aktív kutatómunka eredményeként a tanszék munkatársai rendszeresen publikálnak a növénybiológiai és agrárbiológiai tudományterület D1 szintű folyóirataiban.
 

Tanszéki élet

A tanszéken folyó kutatásba nem csak biológusok, hanem vegyészek, fizikusok, és agrármérnökök is bekapcsolódnak. Minden évben számos európai és európán kívüli országból érkeznek hozzánk hallgatók tanulmányaikat, valamint szakmai gyakorlatukat nálunk végezni, illetve, hogy részt vegyenek valamelyik kutatási programunkban.

A tanszéken egy kutatócsoportban folyamatosan, míg más csoportokban időszakosan angol a hivatali nyelv, így magyar anyanyelvű hallgatóink is nemzetközi közegben kapcsolódhatnak be kutatásainkba. Tanszékünk nemzetközi kapcsolatrendszere kiterjedt, így jelenleg is több EU, illetve EU-n kívüli ország kutatócsoportjával állunk szoros szakmai kapcsolatban.
 

Karrierlehetőségek

A klasszikus és molekuláris növényélettani, illetve terepi mikológiai ismeretek lehetővé teszik az alkalmazott agrár-biotechnológiai kutatási területeken, gyógyszeriparban, de a környezet- és természetvédelmi szervezeteknél, nemzeti parkoknál történő elhelyezkedést is. Volt hallgatóink sikerrel pályáztak doktori ösztöndíjakat számos európai egyetemen (pl. Ludwig-Maximilian Universität, München, University College of Dublin), vagy helyezkedtek el hazai kutatóintézeteknél (MTA-ATK, NAIK-MBK), más hazai, illetve külföldi egyetemeken (Semmelweis Egyetem, Szent István Egyetem, Állatorvostudományi Egyetem, valamint Harvard University), hazai, kutató-fejlesztő cégeknél (Tata, Richter), illetve a természetvédelem és a tudomány-adminisztráció területén.
 

Miként lehetek növénybiológus?

A legegyszerűbb megoldás, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapképzés (BSc) szakra jelentkezik. Egyetemi hallgatóként lehetőség lesz egyre több növénybiológiai témájú tárgy felvételére, és a tanszéken folyó kutatómunkával való megismerkedésre. A következő lépés a Növénybiológia MSc specializáció választása, ahol még több ismeret sajátítható el a növényélettan, növényanatómia, molekuláris növénybiológia, farmakobotanika és mikológia szakterületéről.

A növénybiológus kutatók képzése a Biológia Doktori Iskola keretében további 4 éves program elvégzésével fejeződik be. Ennek előfeltétele a sikeres BSc és MSc diploma, a kiváló kutatómunka, a megfelelő angolnyelv-tudás, valamint személyes kvalitások, például a kitartás, motiváció, kreativitás.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését: 
E-mail címek itt.

Az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék kutatásairól, nyilvános programjairól a következő oldalakon tájékozódhat: