Különbségek a kutyák szaglásért felelős agyi hálózataiban

Az emberek régóta támaszkodnak a kutyák szaglására, de meglepően keveset tudunk arról, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel a szaglási információkat.“Számos viselkedési tanulmány kimutatta, hogy az egyéni különbségek befolyásolják, mennyire jó szimatúak a kutyák” - mondja  Asami Nakaimuki, az ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének PhD-hallgatója – “de azt nem tudjuk, hogy az egyéni különbségek az agyi hálózatban is tükröződnek-e”.

A kutatók először a szaglásban részt vevő agyi régiók funkcionális kapcsolathálózatát írták le egy speciális technikával, az úgynevezett nyugalmi fMRI-vel, amelyben a kutyák nem csináltak semmit, csak mozdulatlanul feküdtek 8 percig. A vizsgálatot megnehezíti, hogy a kutyáknak változatos formájú agya van, az orrhosszuktól, fejformájuktól függően hosszúkásabb vagy gömbölyűbb az agyuk. A hálózat részben megfelelt a korábban ismertetett anatómiai konnektivitásnak. Viszont az eredmények azt mutatták, hogy a fiatalabb és a hosszúkásabb agyú kutyáknak erősebb funkcionális kapcsolatai voltak a szagló régiókban, mint az idősebb és a gömbölyűbb agyú, tehát rövidebb orrú kutyáknak. A két ivar között nem voltak különbségek.

“Ez egyezik a viselkedéskutatás korábbi eredményeivel” - magyarázza Andics Attila, az MTA Nemzeti Agykutatási Program kutyák szaglásával foglalkozó csoportjának egyik vezetője. “Az emberekhez hasonlóan a kutyák szaglásérzékenysége is csökken az életkor előrehaladtával. Eredményeink alátámasztják azt is, hogy  a rövidebb fejű kutyák rosszabbul teljesítenek a szaglóteszteken.”

Érdekes módon a kutatócsoport különösen erős kommunikációt talált a két agyfélteke szaglási agyi régiói között.  Ez rágcsálókra és még a szaglás nélkül született emberekre is jellemző. “Ez lehet az emlősök agyának alapbeállítása” - mondja Nakaimuki.

“A kutyák híresek a jó orrukról, és most már azt is tudjuk, hogy nem mindegy, mennyire hosszú ez az orr. Nem csak a szaglóhám méretére, hanem az agy formájára és így a szaglással kapcsolatos agyi régiók közötti kommunikációra is hat” - összegzi Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője. “A következő lépés az, hogy megnézzük, mi történik ezekkel a hálózatokkal, ha a kutyaorr feladatot kap, vagyis valamilyen szaggal találkozik.”
 

Eredeti közlemény: Nakaimuki, A., Paska, B, Cuaya, L. V., Hernández-Pérez, R., Czeibert, K., Szabó, D., Kubinyi, E., Andics, A. (2025) Dogs' olfactory resting-state functional connectivity is modulated by age and brain shape. Scientific Reports https://doi.org/10.1038/s41598-025-95123-6

A kutatást az MTA Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0), az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja keretében az Európai Kutatási Tanács (ERC), az MTA-ELTE „Lendület/Momentum” Társállat utatócsoport, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram, az Osztrák Tudományos Alap (ETKA) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem támogatta. A sajtóközlemény megjelenését az NKFIH Mecenatúra programja támogatta.

Borítókép: Grzegorz Eliasiewicz