Kis molekulák, nagy szerep: snoRNS-ek a génszabályozásban

2025.03.16.
Kis molekulák, nagy szerep: snoRNS-ek a génszabályozásban
A kis sejtmagvacskai RNS-ek (snoRNS-ek) olyan nem-kódoló RNS molekulák, amelyek szerepe a génszabályozásban és bizonyos betegségekhez, például gyulladásos bélbetegséghez (IBD) vagy vastagbélrákhoz való kapcsolódásuk csak nemrég vált ismertté. Az ELTE Genetikai Tanszék Halgenetikai csoportja alaposan megvizsgálta a zebrahal – egy fontos genetikai modellorganizmus – genomjában található snoRNS-ek időbeli kifejeződését, és egy online adatbázist (snoDanio) is létrehozott ezek interaktív megjelenítésére.

Az ELTE Genetikai Tanszékén, Dr. Varga Máté vezetésével működő kutatócsoport a közelmúltban hozta létre az első olyan adatbázist, amely részletesen elemzi a kis nukleoláris RNS-ek (snoRNS-ek) kifejeződését zebrahalakban, a napjainkban zajló orvosbiológiai kutatások egyik igen kedvelt modelljében.

A snoRNS-ek működése elengedhetetlen ahhoz, hogy bizonyos, a működés számára kulcsfontosságú módosítások megtörténjenek a fehérjéink szintéziséért felelős riboszómákat alkotó molekulákban. Ezért kifejeződésbeli különbségeik alátámasztják azt az elméletet, hogy egyes szöveteinkben akár el is térhet ezeknek a „fehérjegyáraknak” a funkciója. Ez azért is érdemel külön figyemet, mert az elmúlt években számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy olyan súlyos rendellenességek, mint a gyulladásos bélbetegség, vagy a vastagbélrák együtt járnak bizonyos snoRNS-ek kifejeződésének a megváltozásával.

A NAR Genomics and Bioinformatics című lapban közzétett tanulmány a korábban már leírt, zebrahal-specifikus snoRNS-ek jellemzése mellett 67, eddig ismeretlen snoRNS-t is azonosított, és egy átfogó elemzést készített a snoRNS molekulák kifejeződéséről a fejlődés során, valamint felnőtt állatok szöveteiben.

„Ez az első alkalom, hogy valaki szisztematikusan feltérképezte a teljes snoRNSomot zebrahalakban és a munkánk eredményképpen létrehozott adatbázis mindössze a harmadik ilyen, egyetlen fajra-specifikus gyűjtemény a világon” - mondta Hamar Renáta, doktorandusz, a tanulmány vezető szerzője. „Eredményeink jelentősen bővítik ezen fontos szabályozó molekulákról alkotott ismereteinket egy olyan kulcsfontosságú modellorganizmusban, amelyet több ezer csoport használ világszerte az emberi betegségek tanulmányozására.”

A kutatócsoport egyedi bioinformatikai elemzési algoritmust használt és eredményeik megosztásához létrehozták a „snoDanio” interaktív adatbázist is, amely lehetővé teszi más kutatók számára is, hogy gyorsan elemezzék saját kísérleteikben is a snoRNS-expressziót.

A zebrahal az emberi betegségek tanulmányozásának hatékony modellorganizmusa, és ezekben a betegégekben fontos gének több mint 80%-a megfeleltehető a zebrahalak genomjában levő géneknek. Az ELTE Halgenetikai kutatócsoport új eredményei és a snoDanio adatbázis elősegíthetik egyes komplexebb emberi betegségek hatékonyabb modellezését és megértését.

A borítóképet készítette: Czimer Dávid