2019.01.14.
ASF

Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék

tanszékvezető:
cím:
 
telefon:
fax:
honlap:
Lőw Péter habilitált docens
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.,
       6. emelet 512.
(+36-1) 372-2895;   (+36-1) 372-2500 /8692

anatomia.elte.hu
Tudományterület leírása

A sejtbiológia fő célkitűzése, hogy az állati és emberi sejtek működését genetikai, biokémiai és morfológiai módszerekkel vizsgálja. A sejtbiológus azt kutatja, hogy hogyan működik egy egészséges sejt, és hogy a sejtek életfolyamatait mi és hogyan szabályozza, valamint pontosan mi romlik el, mi nem működik ezek közül a betegségek esetén.
 

Oktatás

A biológia BSc hallgatóknak az előadásokon bemutatjuk az állati sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek felépítését, a fény- és elektronmikroszkópos szerkezet összefüggéseit az életmóddal és a szabályozási rendszerekkel. A gyakorlatokon egyrészt a sejtek működésének vizsgálati módszereibe nyújtunk betekintést, fény- és elektronmikroszkópos felvételek elemzésével bemutatjuk a képalkotó technikák lehetőségeit. Másrészt egyedülálló lehetőséget biztosítunk a legfőbb modellállatok testfelépítésének megismerésére egyéni hallgatói vizsgálatok segítségével.

A tanszék oktatói betekintést nyújtanak a modern sejt- és fejlődésbiológia szinte minden területére az érdeklődő az MSc hallgatók számára. Így megismerkedhetnek a sejtek működésének molekuláris genetikai és biokémiai alapjaival, tanulhatnak a legfontosabb modellállatok embrionális fejlődéséről, és mindezek legújabb vizsgálati módszereiről is.
 

Kutatás

A molekuláris sejtbiológia tárgykörén belül a sejtpusztulással és az autofágia (a sejtes önemésztés) molekuláris mechanizmusával és szabályozásával foglalkozunk. Vizsgáljuk az autofágia hormonális és genetikai szabályozását, az autofágia szerepét a sejtpusztulásban, a makromolekulák degradációjában, a neuronvesztéssel járó betegségekben, és a tumorigenezisben. Modellrendszerként ecetmuslicát és emlős sejtvonalakat alkalmazunk. A tanszék oktató-kutatóinak érdeklődési területe a kutatási témák igen széles spektrumát öleli fel: génszabályozástól és RNS interferenciától, az autofágián, endocitózison át a krinofágia folyamatát szabályozó molekulák jellemzéséig. Íme, néhány aktuális kutatási téma:

  • Az autofágia mechanizmusának és szabályozásának részletes vizsgálata molekuláris genetikai, sejtbiológiai és biokémiai módszerekkel Drosophilán és emberi ráksejteken.
  • Autofágia fehérjék rekombináns előállítása és tisztítása affinitás-kromatográfiával különböző fúziós fehérjékkel. Az autofágia fehérjék és feltételezhető partner molekuláik kölcsönhatási profiljainak feltérképezése kölcsönhatási (Pull-down, FP, SPR) és membrán-fúziós módszerekkel (lipid-, ill. contain-mixing esszék).
  • Az endocitózisban és az autofágiában résztvevő autofagoszómák és lizoszómák fúziójának vizsgálata Drosophila kiválasztó sejteken (Garland-sejtek) fény- és elektronmikroszkópos módszerekkel.
  • A mirigysejtekben zajló szekréciós granulum degradáció (krinofágia) molekuláris mechanizmusának és genetikai szabályozásának feltárása Drosophila nyálmirigyen.
  • Kis GTPázok (Rab5 és Rab7) és kölcsönható partnereik szerepe a lizoszomális lebontó útvonalak (endocitózis és autofágia) szabályozásában. 
  • Pányvázó faktorok szerepének vizsgálata korai endoszómák fúziójában humán sejtvonalakon.

A tanszéki kutatócsoportokat a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is támogatja. Az aktív kutatómunkának köszönhetően a tanszéken évente 15-20 tudományos publikáció születik, melyek a szakterület neves folyóirataiban jelennek meg. A tanszék világviszonylatban is az autofágia egyik legrangosabb kutatóhelyének számít.
 

Tanszéki élet

A tanszéken a laborbeszámolók, és sok esetben az oktatás nyelve is angol, így a hallgatók inspiráló nemzetközi környezetben kapcsolódhatnak be a kutatásba. Az endoszóma klubbon hétről-hétre egy új, érdekes tudományos cikket mutat be egy-egy kutató az endocitózis téma művelőinek.
 

Karrierlehetőségek

Az Anatómia, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszéken elsősorban olyan kutatókat képezünk, akik a PhD fokozat megszerzése után sejtbiológiai problémák megoldásával szeretnének foglalkozni. Ilyen szakemberekre az egyetemi oktatás mellett számos nagyobb kutatási projektben is szükség lehet a világ számos országában. Egyes kutatóintézetekben, gyógyszergyárakban, magáncégeknél is szükség van sejtbiológus végzettségű szakemberekre, és további karrierlehetőség adódhat azok számára, akik az állattenyésztéssel, asszisztált reprodukcióval vagy őssejtkutatással szeretnének foglalkozni.
 

Miként lehetek sejtbiológus?

A legjobb, ha az érdeklődő az ELTE biológia alapszakra (BSc) jelentkezik. Egyetemi hallgatóként lehetősége lesz egyre több sejtbiológiai témájú tárgy hallgatására, és a tanszéken folyó kutatómunkába való bekapcsolódásra. A következő lépés a Molekuláris Genetika, Sejt- és Fejlődésbiológia MSc specializáció választása, ahol még több ismeret sajátítható el az sejtbiológia, illetve a hozzá szorosan kapcsolódó fejlődésbiológia szakismereteiből.

A sejtbiológus kutatók képzése a Biológia Doktori Iskolában további 4 éves program elvégzésével fejeződik be. A Tanszék a molekuláris sejt- és neurobiológia tárgykörében oktat és fogad doktorandusz hallgatókat, akik elsősorban a tanszéki kutatási munkákba kapcsolódnak be és részt vesznek az alapképzésben szereplő tantárgyak oktatásában is.
 

Hol jelentkezhetek tudományos diákköri munkára vagy szakdolgozónak?

Keresse meg e-mailben azt a kutatót, akinek a kutatási témája felkeltette érdeklődését: 
E-mail címekről és a Tanszék nyilvános programjairól a következő oldalakon tájékozódhat: