A törpemalacok nem kötődnek a gazdájukhoz, csak a kutyák

2024.07.09.
A törpemalacok nem kötődnek a gazdájukhoz, csak a kutyák
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói emberi környezetben intenzíven szocializált malacoknál vizsgálták, hogy a kutyákhoz hasonlóan kialakul-e náluk  olyan kötődés a gazda felé, mint amilyen a gyerek-anya kapcsolatokra jellemző. Bár a kedvencként tartott törpemalacok is biztosan szeretik a gazdájukat, azok a kutyával ellentétben nem kötődnek hozzá. Úgy tűnik az a fajta viselkedésmintázat, ami az anya-gyermek közti kötődést jellemzi, a családi törpemalac-ember viszonyban nem, csak a családi kutya-ember kapcsolatban jelenik meg. 

A családi kutyák gazdához való kötődését régóta különlegesnek és egyedülállónak tartjuk. Etológiai szempontból a kutyák és gazdáik függőségen alapuló szociális kapcsolata funkcióját tekintve hasonló az anya és kisgyermeke közötti kapcsolathoz. 

“Azt már sok tanulmány igazolta, hogy a kutyák kötődnek a gazdájukhoz, az viszont nem világos, hogy más fajok esetében is megfigyelhető-e ez a jelenség” - magyarázza Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa. “A kutyákhoz hasonlóan a törpemalacok is csoportosan élő és rendkívül szociális állatok, és ha társállatként tartják őket, a kutyákhoz hasonló szerepet töltenek be az emberi családokban. Ezért jó modellfajok a családi kutyákkal való közvetlen összehasonlításhoz.”

Ahhoz, hogy egy társas kapcsolatot „kötődésnek” nevezhessünk, meg kell felelnie néhány objektív kritériumnak, például új környezet felfedezésekor vagy veszély esetén a kötődő egyednek a gondozót kell „biztonságos menedékként” használnia.

A kötődés nem az egyedek közti szeretetet jelenti, hanem egy biztonságot adó, függési kapcsolatot foglal magában.

A kutatók az úgynevezett „Idegen Helyzet Teszt” segítségével hasonlították össze a fiatal családi törpemalacok és kutyák viselkedését a gazdájuk és egy idegen jelenlétében, illetve szeparációban. Számos előző kutatás eredményét megerősítve, a kutyák ebben a vizsgálatban is kötődési kritériumoknak megfelelően viselkedtek, míg a törpemalacok az ismeretlen helyen nem a gazdánál keresték a biztonságot. 

“Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a háziasítás és az emberrel való korai érintkezés önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a társállatokban megjelenjen a humán-analóg kötődési rendszer” - magyarázza Gábor Anna, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoport munkatársa, a tanulmány első szerzője.

“Épp a kutyák háziasítási folyamatának egyedi jellege, az együttműködésre és az embertől való függőségre irányuló szelekció lehet a kulcstulajdonság az emberhez való kötődés kialakulásában.”


A tanulmány 2024 júliusában jelent meg a Scientific Reports-ban „Domestication and exposure to human social stimuli are not sufficient to trigger attachment to humans: a companion pig-dog comparative study” címmel, Gábor Anna, Paula Pérez Fraga, Gácsi Márta, Gerencsér Linda és Andics Attila szerzőségével. A projektet a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a Magyar Tudományos Akadémia (Lendület Program), az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, az Európai Unió Horizont 2020 kutatási programja keretében az Európai Kutatási Tanács (ERC) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) támogatta. 

Borítókép: Paula Pérez Fraga tulajdona