A TBC evolúciója - új fényben

A TBC evolúciója, kórokozójának legkorábbi, emberi maradványban igazolt előfordulása

2023.12.12.

Az elmúlt évtizedekben a történeti kori Kárpát-medence a tuberkulózis (TBC) fertőzés szempontjából a világ legjobban kutatott régiójává vált. Az eddig ismert eredmények alapján a legkorábbi közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábbra helyeződik a fertőzés emberi népességekben történő megjelenése. Magyar kutatók részvételével egy nemzetközi kutatócsoport közös kötetben foglalta össze a világszinten egyedülálló ismeretanyagot.

Az elmúlt évtizedekben a történeti kori Kárpát-medence - jelentős részben az SZTE TTIK Embertani Tanszék, az ELTE TTK Embertani Tanszék és az MTM Embertani Tár kutatói munkája eredményeként - a TBC fertőzés szempontjából túlzás nélkül a világ legjobban kutatott régiójává vált. A kötetben két olyan tanulmány is megjelent, amely a TBC kórokozójának jelenleg ismert legkorábbi, emberi maradványban igazolt előfordulását írja le paleopatológiai és molekuláris megfigyelések alapján. Pálfi György, Pap Ildikó és munkatársainak elemzései alapján a subalyuki neandervölgyi ember is TBC fertőzésben szenvedhetett. Ezzel az eddig ismert legkorábbi közel-keleti eseteknél több tízezer évvel korábbra helyeződik a fertőzés emberi népességekben történő megjelenése.

A kötetben helyet kapott két olyan, az ELTE TTK Embertani Tanszékének doktoranduszai által vezetett publikáció, amely áttekinti az eddig ismert hazai eseteket, és további új TBC fertőzött esetek azonosításával jelentősen megemeli az eddigi hazai csonttani bizonyítékok számát.

Gémes Anett és szerzőtársai 25 őskori TBC-s elváltozást mutatnak be, közülük 7 új esetet. A hétből három olyan időszakból, a bronzkorból (Kr.e. 2600/2500-800) származik, amelyből eddig egyetlen csonttani tüneteket mutató tuberkulózisos esetet sem ismertünk.

Kiss Krisztián és munkatársai nagyszabású vállalkozásukkal áttekintették a történeti korú Kárpát-medence eddig publikált összes TBC-s esetét (114), és az ezekre vonatkozó alapvető csonttani tüneteket is összefoglalták egy adatbázisban. Ehhez a nagy mennyiségű esethez az ELTE TTK és az SZTE TTIK Embertani Tanszékeinek szoros együttműködésében, számos további intézmény, antropológus és régész kutató támogatásával sikerült további 39 új esetet összegyűjteni és a tanulmányban részletesen bemutatni. Ez a régió méretéhez viszonyítva különösen kiemelkedő, nemzetközi szinten is unikálisnak számító esetszám mutatja, hogy az utóbbi évtizedekben a hazai antropológiai kutatás mekkora erőfeszítéseket tett a TBC fertőzés nyomainak kimutatására és a kórokozó evolúciójának jobb megértésére.

A kórokozó jelenléte a csontszövetben litikus léziók megjelenéséhez vezet, melyek apró kerek gödrökként ismerhetünk fel a csont szivacsos állományában.

A fenti tanulmányok hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban megismerjük a tuberkulózis kórokozója hazai megjelenének helyét és idejét, elterjedését, valamint a csonttani manifesztációban bekövetkezett időbeli változásait. Emellett, mivel az adatbázisban minden esethez a csonttani tünetek részletes fotódokumentációja és leírása is megtalálható, az elvégzett kutatások a diagnosztika pontosításával az orvosi és paleopatológiai kutatásokat is jelentősen segítik.

A kötet első része a 2021-ben elhunyt David Ernest Minnikin professzor emléke előtt tiszteleg, aki a TBC evolúciójának kiemelkedő tudósa és a Mycobacteriumok kutatásának ismert úttörője volt.

A szegedi ICEPT 3 konferencia sikeres lebonyolítása, a Tuberculosis c. rangos lapban megjelent kötet és az abban található, hazai szerzők vezetésével elkészült, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű publikációk rávilágítanak arra, hogy egy adott tudományterületen megvalósuló széles hazai összefogás, megtámogatva egy nemzetközi kutatói hálózattal, milyen, nemzetközileg is kiemelkedő eredményt érhet el.

A tanulmánykötet valamennyi cikke ingyenesen elérhető 2024 január 14-ig az alábbi linken (5 tanulmány Open Access, amelyek később is letölthetők maradnak): https://www.sciencedirect.com/journal/tuberculosis/vol/143/suppl/S

A konferencia története és résztvevői

Negyed évszázaddal a tuberkulózis evolúciójával és paleoepidemiológiájával foglalkozó első nemzetközi konferencia (International Conference on the Evolution and Paleoepidemiology of Tuberculosis - 'ICEPT', 1997, Szeged) és tíz évvel az ICEPT-2 után, 2022. júliusában ismét a Szegedi Tudományegyetem Biológiai Intézet Embertani tanszéke adott otthont a konferenciasorozat rendezvényének (ICEPT 3), amely „A tuberkulózis paleopatológiája és evolúciója” címet viselte. A konferencia szorosan kapcsolódott egy nemrég záruló, Pálfi György (SZTE TTIK Embertani Tanszék) vezette, a tuberkulózis evolúcióját kutató NKFI alapkutatási projekthez.

Az ICEPT konferenciasorozat fő kérdései (Pálfi et al. 2023):

Melyek a TBC fertőzés legrégebbi bizonyítékai az emberi és állati maradványokon, és ezek a leletek honnan származnak?
Mikor keletkeztek a modern törzsek specifikus mutációi?
Mi volt a Mycobacterium nem különböző patogén fajainak relatív jelentősége a korábbi emberi populációkban?
Különbözik-e az Amerika felfedezése előtti újvilági TBC az óvilági fertőzéstől?
Hogyan tárhatjuk fel a gazda-kórokozó koevolúció dinamikáját TBC-fertőzés esetén?
Rekonstruálhatjuk-e a Mycobacterium nem evolúciós törzsfáját?
Mit tudunk az emberi populációk érzékenységének/rezisztenciájának alakulásáról?
Hogyan járulhat hozzá a paleopatológia és a paleomikrobiológia a TBC evolúciójának kutatásához?
Melyek a fő stratégiák a tuberkulózis újbóli megjelenésének megállítására vagy mérséklésére?
Hogyan járulhat hozzá a molekuláris filogenetika a tuberkulózis elleni globális küzdelemhez?

A hibrid lebonyolítású konferencián a világ minden részéről érkező kutatók mutatták be legújabb eredményeiket és foglalták össze a kórokozó evolúciójára vonatkozó eddigi orvosi, genetikai és paleopatológiai adatokat. A konferencián az ELTE TTK Embertani Tanszékének oktatói és hallgatói több előadással vettek részt.

A Pott-féle púp egy tipikus jele a gerincet érintő Mycobacterium fertőzésnek. A kórokozó jelenléte a csigolyák testének roncsolása következtében azok összeroskadását eredményezi.

Az előadások teljes szakmai anyaga 2023 decemberében jelent meg a Tuberculosis c. rangos folyóiratban. A kötet szerkesztése nemzetközi együttműködésben valósult meg, Pálfi György (SZTE TTIK Embertani Tanszék), Olivier Dutour (Ecole Pratique des Hautes Etudes - PSL University Paris; CNRS, Université Bordeaux Montaigne), Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék), Christophe Sola (Université Paris-Saclay, Université Paris-Cité, IAME, UMR 1137, INSERM, 91190, Gif-sur-Yvette, Paris, France) és Albert Zink (Institute for Mummy Studies, EURAC Research, Bolzano, Italy) vendégszerkesztői munkájának köszönhetően. A kötet 22 tanulmányt tartalmaz, amelyek közül 10 cikk részben, vagy teljes egészében magyar kutatók munkájának eredményeiről számol be.

Magyarországi kutatóhelyekhez, kutatókhoz az alábbi tanulmányok kapcsolódnak (amelyek 2024 január 14-ig ingyenesen letölthetők):

Editorial:

https://authors.elsevier.com/a/1i8-15EwgpMJYr

David E. Minnikin munkássága:

https://doi.org/10.1016/j.tube.2023.102415

https://doi.org/10.1016/j.tube.2023.102364

Subalyuk – neandervölgyi TBC:

https://authors.elsevier.com/c/1i8-15EwgpMJXQ

https://doi.org/10.1016/j.tube.2023.102420

Őskőkori TBC előfordulása Franciaországban:

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1472979223000719?dgcid=coauthor

Patogén DNS-tartalom variabilitása TBC-s csontokban: