A malacok a kutyákhoz hasonlóan viszonyulnak az emberhez mindaddig, amíg nincs jobb dolguk

2020.07.17.
A malacok a kutyákhoz hasonlóan viszonyulnak az emberhez mindaddig, amíg nincs jobb dolguk
Semleges helyzetben a malacok közel azonos gyakorisággal kezdeményeznek interakciót az emberrel, mint a kutyák, problémamegoldás közben azonban a kutyákkal ellentétben önállóan próbálkoznak elvégezni a feladatot, és nem fordulnak annyiszor az ember felé. A többi között erre mutatott rá az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék kutatóinak vizsgálata, melyben családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze.

A kutyákról tudjuk, hogy problémamegoldó helyzetben már fiatal korban is az emberre néznek, hogy kapcsolatot teremtsenek és kommunikációs interakciót kezdeményezzenek. Vajon ez a kutyák sajátossága, vagy más társállatok is ezt csinálnák?

„Hasonlóan szocializált farkasok és macskák ugyanabban a problémamegoldó helyzetben a kutyáknál kevesebbet kommunikálnak az emberrel, de lehet, hogy ez azért van így, mert a farkasok nincsenek háziasítva, a macska meg nem csoportban élő állatfaj. Egy olyan kutatást terveztünk, amiben egy másik háziasított, szociális faj, a sertés viselkedését tudjuk a kutyáéhoz hasonlítani” – magyarázza Paula Pérez, az ELTE TTK Etológia Tanszék doktorandusza. 

A házi sertés törpe változata egyre népszerűbb társállat, és a kutyához hasonló szerepet tölt be az emberi családban.

Ez az első kutatás, ami családi kutyákat és törpemalacokat hasonlít össze egy problémamegoldó helyzetben.

„A Családi Törpemalac Programot 2017-ben indítottuk az ELTE TTK Etológia Tanszékén. Az állatok családi kutyákhoz hasonló környezetben nevelkednek, ami egyedülálló összehasonlító vizsgálatokhoz teremt alapot e két faj között” – mondja Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

„A kísérletünkben az úgynevezett megoldhatatlan feladat paradigmát alkalmaztuk, ahol az állat először egy könnyen megoldható feladatot kap. Ez a mi esetünkben egy élelmet tartalmazó doboz kinyitása volt. Aztán néhány próba után a probléma megoldhatatlanná válik, mert a dobozra rázárjuk a tetejét” – foglalta össze a vizsgálat lényegét Pérez.

Gerencsér Linda, a kutatócsoport munkatársa arról beszélt, hogy amikor az állatok a dobozzal először üresen, élelem nélkül találkoztak, a malacok és a kutyák hasonló mértékben mutattak ember felé irányuló viselkedéseket.

„A különbségek akkor lettek szembetűnőek, amikor jutalomfalatot tettünk a dobozba, és izgalmas kihívás lett kinyitni azt. A malacok ezt kezdettől fogva gyorsabban oldották meg, talán a jobb manipulációs képességüknek köszönhetően. Majd amikor megoldhatatlanná vált a feladat, a kutyák a korábbihoz képest többet fordultak az ember felé. Ezzel szemben a malacok kevesebb ember felé irányuló viselkedést mutattak, viszont a kutyáknál kitartóbban próbálkoztak a doboz kinyitásával, ami az önálló problémamegoldásra való hajlamukat tükrözheti” – magyarázta a kutató.


Tesztkörnyezet

„A két faj között talált hasonlóságok azt mutatják, hogy az emberrel való kommunikálásra való képesség mindkét fajban hasonlóan jelen van – foglalta össze az eredményeket Pérez. „A viselkedésbeli különbségek hátterében a fajspecifikus sajátosságok állhatnak.

A kutyák természetes módon jobban függnek és együttműködőbbek az emberrel,

ami megmagyarázza, miért sikeresebbek más fajokhoz képest a velünk való kommunikációs interakciók létesítésében.”

A tanulmányt az Animal Cognition c. folyóirat közli, “Who turns to the human? Companion pigs’ and dogs’ behaviour in the unsolvable task paradigm” címmel. Szerzők: Paula Pérez Fraga, Gerencsér Linda, Lovas Melinda, Újváry Dóra és Andics Attila. A kutatás támogatói: NKFIH, MTA Lendület Program, ELTE.