A kutyák felismerik az ismerős embereket a hangjuk alapján

2024.12.17.
A kutyák felismerik az ismerős embereket a hangjuk alapján
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói által tervezett kísérletben a kutyáknak felvételek alapján kellett eldönteniük, melyik családtagjuk hangját hallják. A eredmények elsőként igazolták, hogy a kutyák képesek az emberek hangalapú egyedfelismerésére. A kutatás az Animal Behaviour  c. folyóiratban jelent meg. 

„Korábbi kutatások kimutatták, hogy a kutyák érzékenyen reagálnak az emberi hang bizonyos akusztikus jellemzőire, felismerik a beszélő nemét, és meg tudják különböztetni egymástól ismerős és ismeretlen emberek hangjait. Azt azonban, hogy képesek-e az emberek hangalapú egyedfelismerésére is,  korábban nem sikerült bizonyítani.” – mondja Surányi Kinga, az ELTE TTK Etológia Tanszék doktorandusza.

Az egyedszintű felismerés révén az állatok még ugyanazon a szociális kategórián belül (pl. testvérek) is azonosítani tudnak konkrét egyedeket, ami kulcsfontosságú szerepet játszhat a kommunikációjukban. Az egyformán ismerős hangok megkülönböztetése azonban bonyolult feladat. Ennek a képességnek a kimutatása az állatvilágban nagy kihívást jelent, különösen, ha más fajok (pl. emberek) egyedeinek hangjairól van szó. Bizonyítani kell, hogy az állat képes megkülönböztetni egyedi hangokat, úgy, hogy a hangadók egyformán ismerősek a  neki. Habár ez a képesség előnyösnek tűnik a vokális fajok számára, az emberi hangok egyedszintű felismerésének képességét eddig csak rézuszmajmok és lovak esetében igazolták.

Annak kiderítésére, hogy a kutyák képesek-e az emberek hangalapú egyedfelismerésére,  az ELTE Etológia Tanszék kutatói három-három személyt hívtak be kutyatartó családokból egy speciális kísérletre. A kísérletben minden kutya a három számára hasonlóan ismerős emberrel vett részt. A gazdák hangját felvették, majd egymás mellé ültették őket, mögöttük pedig hangszórókat helyeztek el. A kutatók lejátszották a három hang egyikét, és a család kutyájának oda kellett mennie ahhoz az emberhez, aki a felvételen beszélt. Mind a 31 résztvevő kutyának 18 alkalommal kellett választania. A hang lejátszása közben a gazdák nem beszéltek és nem gesztikuláltak, a kutyának kizárólag a hallott hang alapján kellett döntenie. A kísérlethez tartozó kérdőív és a gazdák hangjának akusztikai elemzése segítségével a kutatók azt is vizsgálták, hogy milyen demográfiai és akusztikai tényezők játszhatnak szerepet a kutyák hangfelismerő képességében.

A kísérletben a kutyák sikeresen teljesítettek: gyakrabban választották és nézték azt a személyt, akihez a hang tartozott. „A kutyák mindhárom gazdájukat felismerték a hang alapján, hiszen mindannyiuk esetében a véletlennél többször választottak helyesen. Különösen jól teljesítettek akkor, amikor az elsődleges gazdájukat kellett felismerniük. Ennek oka az lehet, hogy a kutyák ezzel a gazdával kerülnek legtöbbször vokális interakcióba, az ő hangjára kell legtöbbször reagálniuk.” - teszi hozzá Gábor Anna, az  ELTE Neuroetológiai Kutatócsoport posztdoktori kutatója.

A kísérlettel elsőként sikerült bizonyítani, hogy a kutyák képesek az emberek egyedszintű azonosítására hang alapján.

„A kutyák több ismerős ember hangját is meg tudják különböztetni, és a hangokat párosítani tudják a megfelelő személyhez.

Ez a képesség előnyös lehet az eltérő fajok közötti kommunikációban is.”- mondja Surányi Kinga. „A kísérletnek köszönhetően még közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük, a kutyák milyen jól ismerik az emberi hangot: nemcsak azt tudják, hogy hallották-e már valaha, hanem azt is, hogy kihez tartozik. Az eredmények további kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy ez a képesség mennyire általános az állatvilágban, vagy bizonyos evolúciós változások következményeként csupán egyes fajokra jellemző.” - foglalja össze Gábor Anna.


A tanulmányt az Animal Behaviour c. folyóirat közölte, “Individual level recognition of familiar human speakers in dogs” címmel. Szerzők: Surányi Kinga, Gábor Anna, Somogyi Rita, Gyenes Botond, Morvai Boglárka, Boros Marianna, Faragó Tamás és Andics Attila. A kutatás támogatói:Magyar Tudományos Akadémia: MTA-ELTE Lendület Összehasonlító Neuroetológiai Kutatócsoport (LP2017-13/2017), Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI KH125527), az Európai Kutatási Tanács (ERC) az Európai Unió Horizon 2020 programja keretében (950159), Kulturális és Innovációs Minisztérium, Nemzeti Kutatási,Fejlesztési és Innovációs Alap, Új Nemzeti Kiválóság Programja (ÚNKP-22-3 ÚNKP-23-4),a Nemzeti agykutatási Program 3.0 (NAP2022-I-3/2022), és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE). 

Borítókép: Surányi Kinga