A specializáció kiemelt témái közé tartoznak a növényasszociált gombák, a növény–mikroba interakciók, a patogén folyamatok, a növények környezeti stressztűrése, valamint a bioaktív növényi és gombavegyületek kutatása. A témák szorosan kapcsolódnak az analitikai kémia, az erdészet, a kertészet és a mezőgazdaság tudományterületeihez is. A képzésben a hallgatók széles módszertani alapokra tesznek szert: a genom-, transzkriptom- és proteom-szintű elemzésektől kezdve a modern mikroszkópos és műszeres élettani technikákig, egészen a terepi felmérésekig.

Főbb kurzusai bemutatják a növények és gombák molekuláris sajátosságait, a bioaktív anyagok izolálását és vizsgálatát, valamint a növényi stresszélettan fő folyamatait, különös tekintettel a mezőgazdaságot és természetes ökoszisztémákat érintő környezeti kihívásokra.

A kutatások középpontjában a 21. század kiemelt problémái – a klímaváltozás, a szélsőséges környezeti hatások és a növekvő élelmiszerigény – állnak. E kihívások megértésében terepi vizsgálatok és laboratóriumi módszerek egyaránt szerepet kapnak. A növényi sejtbiológia kutatásai az esszenciális elemek (pl. vas, mangán) szerepét, felvételét és szabályozását vizsgálják, valamint ezek kapcsolatát a növényi szervezet túléléséhez szükséges anyagcsere-folyamatokkal. A stresszbiológiai kutatások a só-, szárazság- és fémstressz mechanizmusait elemzik, megmutatva, hogyan változnak a növények védekezési reakciói és génexpressziós mintázatai. Emellett fontos kutatási irány a gombák sokféleségének, funkcióinak vizsgálata, az endofiton gombák és mikorrhizák szerepének feltárása, valamint a növényi és gombaszármazék bioaktív metabolitok gyógyászati potenciáljának vizsgálata.

A specializáció oktatói szakterületük elismert kutatói: a növényasszociált gombák sokféleségétől a növényi ionomikán át a stresszélettani és ultrastrukturális alkalmazkodás vizsgálatáig, vagy a makrogombák taxonómiájáig terjed a munkásságuk. Kutatásaikat modern molekuláris, mikroszkópos, fizikai-kémiai és bioinformatikai módszerekkel végzik, és aktívan bevonják a hallgatókat a folyamatokba.

Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék

Fodor Ferenc a növényi vas- és nehézfém-háztartás és a fitoremediáció kérdéseit tanulmányozza.

Solti Ádám érdeklődésének középpontjában a kloroplasztiszok átmenetifém-felvétele, továbbá az autofágia és a nitrogén-monoxid jelátvitel található.

Parádi István érdeklődési területei a növények és mikrobiális szervezetek szimbiózisai, a biostimulánsok, valamint ezek mezőgazdasági célú alkalmazása.

Növényszervezettani Tanszék

Boldizsár Imre növényi és gombaeredetű bioaktív vegyületek analitikájára összpontosító kutatásokat végez.

Dima Bálint makrogombák diverzitását, taxonómiáját és rendszertanát kutatja.

Kovács M. Gábor kutatásainak fókuszában a növényasszociált gombák diverzitása, funkciói és anyagcseretermékei állnak.

Solymosi Katalin a só- és szárazságstresszt, valamint az fotoszintetikus rendszerek ultrastrukturális alkalmazkodását tanulmányozza.

A végzett biológusok széles körben helyezkedhetnek el: sejtbiológiai és agrár-biotechnológiai kutatóhelyeken, gyógyszeripari és K+F laborokban, környezet- és természetvédelmi szervezeteknél, nemzeti parkoknál, vagy doktori képzésekben itthon és külföldön. Többen hazai és európai kutatóintézetekben folytatják pályájukat, illetve biotechnológiai és metabolitokkal foglalkozó cégeknél találtak szakmai lehetőséget.