Új Bolyai-ösztöndíjasaink
A Bolyai-ösztöndíj 1997-ben kifejezetten a fiatal (jelenleg a 45 év alatti), tehetséges kutatók anyagi támogatására, a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére létesült, és az MTA köztestületi keretei között létrehozott Kuratórium ítéli oda nyilvános pályázati rendszerben.
A Kuratórium a kollégiumok által összeállított rangsorok és az elnyerhető ösztöndíjak számának figyelembevételével hozza meg döntését a pályázatokról. Az ösztöndíj egy-, két- vagy hároméves időtartamra nyerhető el, amelyet az ösztöndíj zárójelentésének értékelése alapján kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutató ismételten megpályázhat és elnyerhet.
A posztdoktori kutatási ösztöndíjat 2021-ben 168-an nyerték el az ország kutatóhelyeiről, 19-en az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytathatják munkájukat. Közülük a legtöbben, 7-en a Bölcsészettudományi Karon, 6-an a Természettudományi Karon, 3-an a Pedagógiai és Pszichológiai Karon, 2-en az Informatikai Karon, 1 kutató pedig az Állam- és Jogtudományi Karon dolgozik.
INTÉZETÜNK ÚJ BOLYAI JÁNOS KUTATÁSI ÖSZTÖNDÍJASAI:
Az ösztöndíjat az „Ubiquitin függő szekréciós granulum degradáció vizsgálata Drosophila lárvális nyálmirigyében” című pályázatával nyerte el. A kutatásai során arra a kérdésre keresi a választ ecetmuslicák segítségével, hogy a mirigysejtekben a kiürítésre nem kerülő váladékszemcsék milyen módon jelölődnek ki a lebontásra. Úgy tűnik, a degradációra ítélt granulumok bizonyos membránfehérjéihez ubiquitin kapcsolódik, amely őket a lizoszómákkal való egyesülés (krinofágia), ezáltal pedig a lebontás útjára tereli. A cél a folyamatban szereplő molekuláris apparátus tagjainak az azonosítása. Munkájában Dósa Anna első éves biológus MSc-s hallgató segíti.Lőrincz Péter
Az autofágia és endocitózis minden eukarióta sejtben lezajló folyamatok, amelyek normális működése elengedhetetlen a sejt homeosztázisának fenntartásához. Mindkét folyamat végállomása a lizoszóma, amelyben a sejt saját anyagai (autofágia), vagy az exracelluláris térből felvett anyagok (endocitózis). Bár a két folyamat látszólag különbözik számos hasonlóság fedezhető fel bennük. A kutatásaink során a két útvonal kölcsönhatásait tárjuk fel és közös szereplőit fogjuk karakterizálni.
Vajna Balázs
Gomba-baktérium kapcsolatrendszerek jelentőségének vizsgálata különböző környezetekben
Az elmúlt években a gombák és baktériumok külön-külön tanulmányozása mellett egyre fontosabbá vált a két csoport és a közöttük kialakuló kapcsolatrendszerek együttes vizsgálata. Az elmúlt bő 10 évben ebbe a folyamatba kapcsolódtak bele a nagyüzemi csiperke- és laskagomba-termesztést vizsgálva. Az ösztöndíjas időszak során ezt a megközelítést folytatják. Elsősorban a Mikrobiológiai Tanszék korábbi tapasztalataira építve biológiai kármentesítés során vizsgálják, hogyan működnek együtt gombák és baktériumok a szennyező anyagok, például poliaromás szénhidrogének hozzáférhetővé tételében, lebontásában és detoxikálásában. De más területeken is megfigyeljik a két csoport együttműködését. Többek között a kiskunsági homokpusztagyepeken, ahol egy klímaváltozást modellező kísérlet során elemzik a két csoport szerepét az életközösség stressz-toleranciájában. (Fotó: Átszőtt laskagombaalapanyag gombahifákkal és baktériumsejtekkel.)
A Bolyai-nap közvetítése