2019.01.14.
tanszékek_ÁRT

Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék

tanszékvezető:
cím:
 
telefon:
fax:
honlap:
Herczeg Gábor egyetemi tanár
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.,
       7. emelet 512.
(+36-1) 381-2193;   (+36-1) 372-2500 /8093
(+36-1) 381-2194
systzool.elte.hu
Tudományterület leírása

A tanszék oktatási és kutatási profilja széles skálán mozog, ugyanakkor elmondható, hogy a biológiai sokféleség megismerése összekapcsolja a szerteágazó tematikát. A tanszékhez kapcsolódó diszciplínák szinte mindegyike a szupraindivíduális biológiához (egyed feletti szerveződési szintek biológiája) sorolható. Oktatásunk és kutatásunk egyaránt kiterjed a (zoo)taxonómia, szisztematika, ökológia, viselkedésökológia, hidrobiológia, biogeográfia, evolúcióbiológia valamint a természet- és környezetvédelem területére.

A kutatásainkban alkalmazott megközelítések a terepi megfigyelésektől a szabadföldi és laboratóriumi kísérleteken át egészen a molekuláris eszköztárig nyúlnak. A terepi vizsgálatokat szárazföldi, vízi és barlangi élőhelyeken egyaránt végezzük.
 

Oktatás

Tanszékünk alapítása (1934) óta folyamatos az állatrendszertan oktatása, amely jelenleg integrált formában, az élővilág sokféleségét bemutató kurzusban kap helyet előadás.  A 60-as évektől az ökológia és biogeográfia is külön kurzusokat kapott. A következő évtizedekben kurzuskínálatunk fokozatosan bővült a többi egyed feletti szinten vizsgálódó tudományterület megjelenésével pl. viselkedésökológia, hidrobiológia, természetvédelem. Az érdeklődő hallgatók további részterületekben is elmélyedhetnek, mint például a tengerbiológia, a barlangbiológia vagy a protisztológia.
 

Kutatás

Kutatásaink közös tulajdonsága, hogy az egyed feletti szerveződési szintekre (populációk, fajok, magasabb taxonok) koncentrál, bár a vizsgált kérdések megválaszolásához gyakran nyúl az egyed alatti szerveződési szintek (fiziológia, genetika, molekuláris biológia) vizsgálatában bevett módszerekhez. A modellfajok rendkívül széles skálán mozognak az amőbáktól a televényférgeken és ízeltlábúakon át a gerincesekig. Az ökológiai vizsgálatainkat túlnyomó részt természetes élőhelyeken végezzük, pl. a Pilis-Visegrádi hegységben működő (ELTE Pilis Projekt) kutatóállomásunkon több mint 30 éve folyamatosan kutatjuk az odúköltő énekesmadarakat.

Főbb aktuális kutatási témáink a következők:

  • Endobionta prokarióták karakterizálása amőbákban
  • A Duna eddig ismeretlen Cercozoa házas amőbáinak feltárása
  • Az Arcella genus házas amőbáinak filogenezise és morfológiája
  • A Kárpát-Pannon régió és a Nyugat-Balkán egyenesszárnyú rovarainak sokfélesége és természetvédelme
  • Az egyedek közötti viselkedési változatosság (állati személyiség) ontogenezise és evolúciója
  • A környezeti változatossághoz való alkalmazkodás módjai (adaptív evolúció, adaptív fenotípusos plaszticitás)
  • Barlangi evolúció és biogeográfia
  • A madarak színezetének nano- és makroszerkezeti háttere, a színezet gyors változásai
  • A madárének kulturális evolúciója
  • Szexuális szelekció mechanizmusai madaraknál
  • Klímaváltozás hatása a madarak életmenetére
  • Oxidatív stressz és a rátermettség (madaraknál, gyíkoknál)
  • Rátermettséget befolyásoló tényezők a madaraknál
  • A gerincesek szaporodását (udvarlását, utódszámát, utódok ivarát, utódgondozását) befolyásoló ökológiai és szociális tényezők, és az e mögött álló élettani folyamatok
  • Védett, fokozottan védett emlősfajok vizsgálata
  • Konzervációbiológiai kutatások
  • Útökológiai vizsgálatok
  • Antropogén hatások kutatása
     

Tanszéki élet

A tanszéken nagyszámú hallgató (BSc, TDK, MSc és PhD ) dolgozik a posztdoktor kutatók és a tanszék állandó munkatársai mellett rendkívül változatos kutatási témákon. Ez önmagában garantálja a pezsgő és inspiráló szellemi közeget. A tanszéken gyakran megfordulnak vendégkutatók, illetve a tanszék munkatársai, diákjai gyakran vesznek rész külföldi kutatásokban, így a nemzetköziség mindennapjainkban is jelen van.
 

Karrierlehetőségek

Tanszékünkön diplomázott hallgatóink kutatói életpályára készülve a Doktori Iskolákban (saját programunk is van) folytathatják tovább tanulmányaikat. A PhD-fokozat megszerzése után egyetemi tanszékekhez vagy egyetemi, ill. akadémiai kutatócsoportokhoz csatlakozhatnak itthon és külföldön egyaránt.  Mester diplomával elhelyezkedhetnek a természetvédelemhez kapcsolódó területeken: nemzeti parkoknál vagy állami hivatalokban. Taxonómusként az ország természettudományi múzeumai jelentenek lehetőséget a szakmai munkára.

Tanszékünkön diplomázott hallgatóink kutatói életpályára készülve a Doktori Iskolákban (saját programunk is van) folytathatják tovább tanulmányaikat. A PhD-fokozat megszerzése után egyetemi tanszékekhez vagy egyetemi, ill. akadémiai kutatócsoportokhoz csatlakozhatnak itthon és külföldön egyaránt.  A mester diplomával elhelyezkedhetnek a természetvédelemhez kapcsolódó területeken: nemzeti parkoknál vagy állami hivatalokban.
 

Hogyan válhatok kutatóvá a fenti tudományterületeken?

Aki például viselkedésökológus, hidrobiológus, zootaxonómus szeretne lenni, annak javasoljuk a biológia alapszak elvégzését, ahol alapszintű bevezetést nyer az érintett tudományterületekbe. Ezután a biológus mesterképzésben (Ökológia, Evolúció és Konzervációbiológia specializáció) már önálló kutatási téma megvalósítása következik egy kutatócsoport részeként, ami mellett nagyobb elmélyedésre nyílik mód a szűkebb tudományterületen belül is.

Végül a Biológia Doktori Iskola Zootaxonómia, állatökológia, hidrobiológia programjához csatlakozva lehet kiteljesíteni képzésüket a doktori (PhD) cím megszerzésével.