Lőrincz Péter az ELTE Ígéretes Kutatói között
2021-ben a Tanács hetedik alkalommal hirdette meg „Az ELTE ígéretes kutatója” pályázatot, és másodjára várta „Kinyitjuk a tudományt” – Az ELTE ígéretes kutatója különdíjjal az „open science”, azaz a nyílt tudomány területein kiemelkedő eredményeket elért fiatal kollégákat.
A pályázaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve az egyetemen működő akadémiai kutatócsoportok alkalmazásában álló, PhD-fokozattal rendelkező, negyvenévesnél fiatalabb oktatók és kutatók vehetnek részt. A Tudományos Tanács ebben az esetben olyan kutatási eredményeket ismer el, amelyek a pályázó személyhez köthetők, és túlnyomórészt az ELTE-n születtek. Előnyt élveznek a nemzetközi és/vagy nyílt hozzáféréssel megjelenő publikációk. Nem csupán lezárt kutatásokat díjaznak, sőt, előnyt élveznek azok, amelyek ígéretesek a jövő szempontjából is.
A pályázatokat a Tudományos Tanács, illetve a tudományos rektorhelyettes által felkért további egyetemi szakértő kollégák bírálták el.
„Az ELTE ígéretes kutatója” címet 2021-ben a tavalyi évhez hasonlóan 9-en nyerték el. Az élő természettudományok területéről Lőrincz Péter biológus, az élettelen természettudományok területéről pedig Vesztergom Soma kémikus kapta meg az ELTE Ígéretes Kutatója címet.
LŐRINCZ PÉTER (ANATÓMIAI, SEJT- ÉS FEJLŐDÉSBIOLÓGIAI TANSZÉK)
Az autofágia és az endocitózis folyamatának a vizsgálata
Főképpen a lizoszómális rendszert használó lebontó folyamattal foglalkozik, amelynek során a sejt a saját anyagait (autofágia), vagy a környezetéből membrán lefűződéssel felvett anyagokat (endocitózis) bontja le. PhD-munkája alatt kapott legfontosabb eredményeként igazolta, hogy egy autofágiához nélkülözhetetlen fehérjekomplex az endocitózishoz is létfontosságú, jelátviteli utakat is képes szabályozni. 2015-től Juhász Gábor kutatócsoportjában dolgozik, jelen kutatásai fókuszában az endoszóma, autofagoszóma és lizoszóma érésben szerepet játszó faktorok azonosítása és karakterizálása áll. Felismerte, hogy az ecetmuslica lárvális nefrocita ideális modellsejtje ezeknek a folyamatoknak, és ennek segítségével alapvető sejtbiológiai felfedezésekhez jutott. 2016-ban például kutatótársaival azonosította az első, a többitől eltérően „nem teljes”, több alegységes pányvázófaktort, 2017-ben pedig egy korábban nem ismert Rab kisGTPázt azonosított. Elektronmikroszkópos szakemberként más laborokkal is együttműködik. Munkája eredményeként 2016-ban ÚNKP-ösztöndíjat, 2018-ban MTA Prémium posztdoktori kutatói ösztöndíjat, 2021-ben Bolyai-ösztöndíjat, ÚNKP Bolyai+ ösztöndíjat és NKFI-ösztöndíjat kapott. 2020-tól saját csoportot vezet, amely az endolizoszómális rendszer működését tárja fel. A Magyar Genetikus Társaság Győrffy Pál-díjjal tüntette ki.