Kutatók Éjszakája a Biológiai Intézetben és a Biológiai Múzeumban

A korábbi évekhez képest is kiemelkedő érdeklődés mellett zajlott le 2019. szeptember 28-án a Kutatók Éjszakája rendezvény az ELTE TTK Biológiai Intézetében és a Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállítása termében. A látogatókat rendkívül változatos programok (többek között interaktív bemutatók és foglalkozások, szemináriumok, előadások, mikroszkópos és élettani vizsgálatokkal kapcsolatos feladatok, tárlatvezetések, modell-élőlény simogató, városi terepgyakorlat és társasjátékok) várták több, különböző helyszínen, az Intézet hét tanszéke számos munkatársának és hallgatójának részvételével.

A programoknak a Biológiai Intézet facebook oldalán történő reklámozását, valamint az egységes arculatú szórólapok és plakátok, valamint eligazodást segítő táblák elkészítését és egyéb központi szervezési feladatokat Zelenyánszki Helga (Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék) végezte.

A Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállításán zajló folyamatos illetve időszakos programokat Török Júlia (Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék) koordinálta. A Kiállítás a rendezvény ideje alatt folyamatosan és ingyenesen látogatható volt. A "Mikroszkóppal az élet nyomában" című program keretében Becz Barnabás Álmos, Medvegy Anna hallgatók és Török Júlia adjunktus szervezésében folyamatos interaktív bemutatón ismerkedhettek meg az érdeklődők a mikroszkópos élővilág vizsgálati lehetőségeivel (kerekesférgek, harangállatkák, papucsállatkák lenyűgöző világával). Kun Bernát, Kovács Márton hallgatók és Balog Luca Eszter PhD hallgató a tárlatvezetésben és a mikroszkópos program lebonyolításában vettek részt.

A Természetrajzi Múzeumban az Embertani Tanszék munkatársai az emberi maradványok világával, az antropológiai elemzések segítségével nyerhető információkkal és azok felhasználhatósági lehetőségeivel ismertették meg a hallgatóságot. Hajdu Tamás előadásában áttekintette a mai történeti embertani kutatások irányait, ezt követően pedig az emberiséget évezredek óta kísérő kórokozók evolúciójáról, az általuk kialakított csonttani tünetekről, azonosíthatóságukról és az ezekből az esetekből levonható következtetésekről beszélt. A hallgatóság betekintést nyerhetett a hazai és nemzetközi paleopatológiai, archeogenetikai kutatások legújabb eredményeibe. Ezek az adatok többet között a kórokozók evolúciójának pontosabb megértését segíthetik, amely hozzájárulhat a kórokozók elleni harc hatékonyabbá tételéhez is.

Hajdu Tamás embertani témájú előadása a Természetrajzi Múzeumban

Az előadást megelőzően és azt követően a vendégeknek lehetősége nyílt szemügyre venni történeti korokból fennmaradt szubfosszilis emberi leleteket. A tanszék tudományos segédmunkatársa, Szeniczey Tamás, és doktori hallgatója, Kiss Krisztián, a helyszínen avatták be az érdeklődőket az antropológiai kutatások részletesebb menetébe, a csontok anatómiai jellegein alapuló nemi meghatározásába, az elhalálozási kor becslésébe és a kóros elváltozások elemzésébe.

Embertani interaktív bemutató a Természetrajzi Múzeumban

Ezt követően a Biológiai és Őslénytani Kiállításon kétórás interaktív bemutatót tartott Zsebők Sándor, Vaskuti Éva és Nagy Gergely (Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék) az Intézetben zajló, madárhangokkal kapcsolatos kutatásokról.

Az Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor csapata (Konok Veronika, Peres Krisztina, Jurányi Zsolt, Kocsis Adrienn, Tóth-Farkas Renáta és Budai Zsófia) egy interaktív workshopot tartott óvodás/kisiskolás gyerekek és szüleik számára. A gyerekek kipróbálhatták a labor munkatársai által fejlesztett, pozitív hatású digitális játékokat és azok hagyományos, fizikai megfelelőit, a szülőkkel pedig a kutatók beszélgettek a digitalizálódó világ gyermekekre gyakorolt hatásairól.

Résztvevők az Etológia tanszék Online-offline játszóházában

Pogány Ákos és Morvai Boglárka (Etológia Tanszék) a zebrapintyek és függőcinegék családi életébe nyújtott betekintést. Az előadást követően gyakorlati bemutatóra került sor, amelynek során a terepen és laborban használt “madarászós felszerelést” és kísérleti eszközöket vehették kézbe, próbálhatták ki a résztvevők.

Interaktív előadás és bemutató a madarakkal végzett viselkedéskutatásokról

Érdi Péter (a Wigner Kutatóintézet és a Kalamazoo College munkatársa) "Rangsorolás: a tárgyilagosság valósága, illúziója és manipulációja" címmel tartott érdekfeszítő előadást a tudományos rangsorok témakörében. Az előadás diái ezen a linken, pdf formátumban letölthetők.

Az Élettani és Neurobiológiai Tanszék is változatos programokkal várta az érdeklődőket. Többek között egy 4 mérőhelyes gyakorlattal szerepelt a programon, melynek címe “Tudod, hogy működik a tested? Ha nem, most is megmérheted!” volt. Ebben a programban a tanszék kollektívájából szervezőként részt vett Világi Ildikó, Schlett Katalin, Tárnok Krisztián, Tóth Attila, Varró Petra, Hajnik Tünde, Bencsik Norbert, Szádeczky-Kardoss Katalin, Fazekas Emese és Dobolyi Árpád, valamint több PhD hallgató is (Oláh Szilvia, Keserű Dóra, Csikós Vivien és Májer Tímea). Emellett Szűcs Attila egy önálló laboratóriumi bemutatót tartott “Tenyésztett idegsejtek aktivitásának vizsgálata - Patch-clamp elektrofiziológia” címmel. Továbbá a Tanszék oktatói három, egyenként 45 perces előadással is szolgálták az érdeklődő publikumot. Schlett Katalin “A neurobiológia modern vizsgálati módszerei, azaz mire jó, ha világosságot gyújtunk az agyban?”, Tárnok Krisztián “Hogyan tanulnak az idegsejtek a Petri-csészében?”, Vitéz-Cservenák Melinda pedig “A szociális agy - milyen szerepe van az agynak a társas viselkedésben?” címmel mutatta be a legújabb élettani és neurobiológiai kutatási eredményeket.

A Genetikai Tanszéken az érdeklődőknek lehetőségük nyílt a genetikai vizsgálatok modell élőlényeivel (zebrahal, fonálféreg - Caenorhabditis elegans, ecetmuslica és lucerna) megismerkedni (modell élőlény „simogatóra”). Az élőlények bemutatását tanszékünk lelkes PhD, MSc és BSc hallgatói (Bördén Kincső, Tagscherer Kinga, Fodor Erika, Varga Virginia, Keresztes Fanni, Bíró Barnabás, Szinyákovics Janka, Müller Dalma, Czimer Dàvid, Annus Tamás, Fazekas Dávid, Hotzi Bernadette) végezték. Öt rövid előadással is készült a Genetikai Tanszék: Az evolúciós ökológiai kutatásokkal foglalkozó Pásztor Erzsébet előadásában a legújabb eredmények alapján arról beszélt, hogy a globális klímaváltozás hogyan alakította át a Föld légkörének összetételét az élőlények közötti interakciók révén, milyen szerepet játszottak ebben a fotoszintetizáló szervezetek, s miért volt kulcsfontosságú az algák elszaporodása a mai, sok millió fajból álló élővilág létrejöttében. Hotzi Bernadette a modell élőlények fontosságáról beszélt. Előadásában az alábbi kérdésekre adott választ: Mit mondhat az emberi genetikáról, betegségekről és gyógymódokról egy modell szervezet? Lehet-e az elefántból genetikai modell élőlény? Mi az-az alapkutatás? Annus Tamás átvéve a stafétát szintén modell élőlényekkel kapcsolatos előadást tartott, tudományos nézőpontból bemutatva az akvaristák által kedvelt zebrahalat. Prezentációja végén kitért az általa végzett kutatásokra is. Tátrai Kitti a kutyák foltosságát befolyásoló genetikai háttérről és annak élettani kockázatairól tartott előadást. Ez esetben a hallgatóság között négy kutya is helyet foglalt. A sort Kovács Tibor zárta, aki az élettartam genetikai befolyásolásáról és időskori betegségekkel való összefüggéséről beszélt. Ismertette a tanszéken folyó ecetmuslica kutatások relevanciáját a témában.

Modell élőlény „simogató” a Genetikai Tanszék gyakorlójában

A Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék munkatársai és doktoranduszai elsősorban játékos programokkal készültek, amelyek központi témája az evolúció volt. Müller Viktor “járványos játékaira” több iskolából is érkeztek általános és középiskolás diákok, így a résztvevők között gyorsan terjedtek az eljátszott járványok (amelyek kapcsán a kórokozók evolúciójáról is sok érdekességet megtudtak). Szintén a járványok témájához kapcsolódott az Ódor Katalin és Hubai András által vezetett társasjátékos ismeretterjesztő foglalkozás. A Plague Inc. játék rejtvényein keresztül a hallgatóság bepillantást nyerhetett biológiai jelenségekbe. Boza Gergely és Könnyű Balázs egy csoportos játék segítségével mutatta meg, hogy nem is olyan egyszerű egy közös erőforrás, azaz “KözJó”, jelen esetben egy halastó, ökológiai szempontból ideális, de gazdaságilag is hasznot hozó kezelése. A vállalkozó kedvűek Král Adrienn vezetésével megismerhették egy tudományos kísérlet részleteit és bezsebelhették az ezért járó édességet. Végül az “evolúciós kerekasztal” már inkább a felnőtt korosztályt vonzotta: a rengeteg kérdésre Meszéna Géza (Biológiai Fizika Tanszék), Kun Ádám (Ökológiai Kutatóintézet), Varga Máté (Genetikai Tanszék) és Müller Viktor válaszoltak; Vásárhelyi Zsóka szervezte és moderálta a beszélgetést.

Az idei alkalomra a tanszék doktoranduszai, kiegészülve a Szupra Klub tagjaival egy szabadtéri programmal is készültek: a  “Városi természetbúvárkodás” c. program során a Kopaszi-gát élővilágát lehetett jobban megismerni. A látogatók hallhattak a terület növényzetéről Kövendi-Jakó Annától (Ökológiai Kutatóintézet) és László Zoltántól (tanszéki PhD hallgató), láthattak bemutatót vízi rovarokról és részt vehettek egy éjszakai fénycsapdázáson Mészáros Ádám (ELTE PhD hallgató) vezetésével.  Lehetőség nyílt érdekes játékok próbálására az urbanizálódó állatfajokkal kapcsolatosan Pató Zsuzsannával (tanszéki PhD hallgató) és Bozóki Balázzsal (Debreceni Egyetem), és az érdeklődők megismerhették a hód jelenlétének nyomait Juhász Erika (tanszéki PhD hallgató) vezetésével és meghallhathatták a vadászó denevérek hangját is Orbán Ildikóval (tanszéki PhD hallgató).

A Növényszervezettani Tanszéken az érdeklődők (elsősorban középiskolás diákok) a Tanszék oktatóinak mikroszkópos felvételeiből készült kiállításának tárlatvezetésén vehettek részt, Solymosi Katalin vezetésével. Egy későbbi időpontban egy interaktív foglalkozás keretein belül a látogatók a plasztiszok egyszerűbb fénymikroszkópos vizsgálataival ismerkedhettek meg, mely során a rövid elméleti bevezetőt követően Solymosi Katalin adjunktus, valamint Bányai Alexandra és Horváth Sára MSc hallgatók segítségével egyszerűbb preparátumok önálló elkészítésére és megvizsgálására is lehetőségük nyílt.

Örömmel tapasztaltuk, hogy a résztvevők között rengeteg a középiskolás és általános iskolás diák is, még egy határon túli gimnáziumból is érkezett hozzánk iskolás csoport. Reméljük, hogy az Intézet kutatómunkájának számos részterületét sikerült élményszerűen bemutatni az érdeklődőknek.