Globális kooperatív megoldás kell a klímakatasztrófa elkerülésére
November 3-án ismét kezdetét vette a Magyar Tudomány Ünnepe. Az MTA által gondozott, egész hónapban tartó programsorozat mottója idén „Tudomány: iránytű az élhető jövőhöz”, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudomány meghatározó szerepet játszik a jövő társadalmi, gazdasági átalakulásában. Az ELTE karai számos programmal kapcsolódnak be az ünneplésbe, és az MTA felkérésére idén is sok ELTE-s kutató tart kiemelt előadást a központi programban.
A rendezvénysorozat Széchenyi István téri nyitóelőadását, Szathmáry Eörs akadémikus, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke, az ELTE Biológiai Intézetének professzora tartotta A szép, a rossz és a fenntartható – milyen legyen, milyen lehet az új világ? címmel.
Szathmáry Eörs elmondta, a drámaian súlyos klímaválság számos szempontból tetten érhető, vizsgálható például az ökológiai lábnyom, a szén-dioxid szint, a metán szint, a tengerszint emelkedés, a vízciklus sebességének növekedése felől. Ezek a rendszerek úgynevezett átbillenő rendszerek – vagyis nem fokozatosan változnak, hanem hirtelen, radikálisan. Ennek a radikális változásnak a pillanata az átbillenési pont. Sok ilyen pont van, és ezek a pontok nem függetlenek egymástól, tehát dominó-hatástól is lehet tartani esetükben. A professzor rámutatott: mindegyik átbillenési ponthoz nagyon közel vagyunk, néhányon pedig már túl is van az emberiség. Már
a pontok egyharmadának átlépése is nagyon nagy kihívást jelent,
de ha mindegyik pont átbillen, olyan állapot jön létre, amelyik már nem fér össze az emberi civilizációval. Létezik ugyanakkor kedvező átbillenés is (például a dekarbonizált állapot elérése vagy a mezőgazdaság ökológiailag fenntartható pályára terelése), ilyenekre kell törekednie az emberiségnek. Azt is tudni kell, hogy a most meghozott döntések pozitív hatása nagyon sokára, esetenként ezer éves késéssel jelentkezik csak. Szathmáry Eörs hangsúlyozta: minden szektorban azonnali és radikális intézkedésekre van szükség, nincsenek „könnyen elérhető gyümölcsök”, egyszerű megoldások, áldozatokat kell vállalni.
Szathmáry Eörs előadása 43:57-től kezdődik.
A pandémiával kapcsolatban a professzor rámutatott, a koronavírus-járvány közgazdászok szerint több trillió dolláros veszteséget okoz, ugyanakkor ennél súlyosabb járványok is előfordulhatnak majd, amelyek sajnos könnyen a világgazdaság teljes összeomlásával és apokaliptikus zavargásokkal járhatnak. A globális kereskedelem és a globális turizmus a járványok terjedésének kedvez. A járványokat pedig gyakoribbá teheti a klímaváltozás, amely bizonyítottan az új betegségek felbukkanásának egyik fő oka (pl. ha melegek a telek, nem pusztulnak ki bizonyos paraziták).
A megelőzés a járványok esetében is jobb, mint a gyógykezelés
– a veszélyes járványok monitorozásával, előrejelzésével magát a kitörést kellene elkerülni. Vannak már ilyen kezdeményezések, ezeket azonban támogatni, erősíteni kell.
Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke ismertette a „növekedési dilemmát” is: a növekedés fenntartásával a létezésünk alapját adó globális ökológiai rendszerek tönkretételét kockáztatjuk, a növekedés feladása viszont a jelenlegi gazdasági rendszerben a gazdaság és a társadalom összeomlásához vezethet. A professzor ugyanakkor az utóbbi irány elkerülhetetlenségét érzékeltette: a kereslet csökkentésének, a negatív növekedésnek (de-growth) kell megtalálnunk a módját. Hangsúlyozta: nem szabad a GDP-növekedést fetisizálni, új indikátorokra van szükség a valódi jólétről. Legyen a cél az emberi jólét, a gazdaság csak eszköz. Tévútnak nevezte a fegyverkezést is, mivel a háborúk nem foglalkoznak a fenntarthatóság szempontjával. „Ennek a problémának vagy globális kooperatív megoldása lesz, vagy nem lesz megoldása. Ha nem lesz, a jelenlegi emberi civilizáció fenntarthatatlanná válik” – vonta le a következtetést, majd Darwint idézte, aki úgy fogalmazott: „Az emberiség (és az állatvilág) hosszú története során leghosszabban azok éltek túl, akik megtanultak a leghatékonyabban együttműködni és rögtönözni”.
Freund Tamás, az MTA elnöke köszöntőjében is kitért a koronavírus okozta rendkívüli helyzetre, és megismételte a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége által kiadott állásfoglalásban foglaltakat, felhívva a figyelmet az oltások, a zárt terekben történő maszkviselés és a távolságtartás szükségességére.