Fennállásának 70. évfordulóját ünnepelte a TTK az Eötvös Napon
Az ELTE a legrégebbi, mindmáig folyamatosan működő magyar egyetem. Pázmány Péter esztergomi bíboros-érsek 1635-ben Nagyszombaton (jelenleg Trnava) alapította és a jezsuiták vezetésére bízta. A Természettudományi Karhoz tartozó tudományterületek története is több száz éves múltra tekint vissza, a természettudományok oktatása és kutatása az alapítástól kezdve a Bölcsésztudományi Kar keretében folyt. Az egyetem szervezeti felépítése csaknem 200 éven át változatlan volt. 1949-ig Állam- és Jogtudományi, Bölcsészettudományi, Hittudományi és Orvostudományi Karral működött. A természettudományok intenzívebb fejlesztése érdekében a Bölcsésztudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, illetve a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből 1949. május 16-án hozták létre az önálló Természettudományi Kart. 1953-ban a Természettudományi Kar kettévált, létrejött a Matematikai–Fizikai–Kémiai Kar, valamint az Élet- és Földtudományi Kar. A két Kar 1957-ben újra egyesült. A TTK végül 2001-ben költözött végeleges helyére, a lágymányosi campusra.
Az ELTE TTK az ország legnagyobb olyan intézménye, amely a legmagasabb szinten képviseli az összes természettudományt a felsőoktatásban.
Az itt felhalmozott szellemi tőke nélkülözhetetlen és egyedülálló eszközt jelent ahhoz, hogy a hallgatókat alkalmassá tegye a tudásintenzív információs társadalmakhoz való felzárkózásra. A jelenlegi oktatói gárdában számos Széchenyi-díjjal, Szent-Györgyi Albert-díjjal vagy más magas tudományos elismeréssel kitüntetett professzor dolgozik. Lovász László matematikus 1999-ben Wolf-díjat, 2010-ben Kyoto-díjat kapott, e két díjat a Nobel-díjjal tartják egyenrangúnak (matematikából nem osztanak Nobel-díjat).
Ünnepség az Eötvös Napon
Idén 27. alkalommal rendeztük meg az Eötvös Napot az ELTE Természettudományi Karán. Az Eötvös nap története 1993-ban kezdődött, amikor Dr. Kiss Ádám, a Természettudományi Kar akkori dékánja megalapította a Kar napját, melyet minden év májusának második csütörtökjére tűzött ki, Eötvös Nap néven.
Az ELTE Természettudományi Karának napján idén három ünnep csoportosult: az Eötvös 100 Emlékév – báró Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója, a Természettudományi Kar 70 éves fennállásának ünnepe és a Kar kiválóságainak – kiváló oktatóinak és hallgatóinak díjazása.
Az Eötvös Nap a TTK ünnepe. Az ünnepek fontosságára és közösségformáló erejére Dr. Szikklai Péter dékán megnyitó beszédében is kitért. Ünnepségünk első fele a világhírű magyar tudós fizikus, geofizikus báró Eötvös Loránd munkássága köré összpontosult: Dr. Patkós András (ELTE TTK Fizikai Intézet professzor emeritusza) fizikustól hallgattunk Eötvös közéleti és politikai szerepéről; Dr. Cserti Józseftől (ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék) a fizikai felfedezéseiről; Molnár Gábortól (MTA–ELTE Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport) a geofizikai munkásságáról.
Ünnepségünk második felében a 70 éves Természettudományi Kar történetét ismerhettük meg a társkarok szemszögéből. Az ELTE történelmi karainak múltja sok éven át összekapcsolódott. A Bölcsészettudományi Kar, az Állam-és Jogtudományi Kar és a Természettudományi Kar esetében sok a párhuzamos szál. Ezért kértük meg társkaink képviselőit, emlékezzenek velünk a közös múltra. Elsőként a Közös történetünk a dualizmus korában c. előadást hallgathattuk meg a Bölcsészettudományi Kar professzora, Dr. Borsodi Csaba előadásában. Ünnepségünk zárásaként A két Eötvös: a jogász és a természettudós c. előadást hallgathatjuk meg Dr. Király Miklóstól, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar professzorától.
A Kar vezetése fontosnak tartja a kiváló teljesítmények megbecsülését. A program során a diákok is bemutatták saját kutatási témáikat, melyeket diákköri dolgozatban, amelyek a 2018 őszétől megrendezett Kari Tudományos Diákköri Konferenciákon sikeresen szerepletek. Ezeket rövid, kétperces, ú.n. liftbeszéd formában adták elő. A liftbeszéd a tudományos eredmények bemutatásának közérthető és a lényeget kiemelő formája. A szó eredete annak a kommunikációs formának az analógiája, amikor egy kutató a földszintről a harmincadik emeletig együtt utazik a tudományos igazgatóval, ez idő alatt kell meggyőznie a kutatási ötletének fontosságáról és megvalósíthatóságáról. A bemutatott tíz rövid előadást a hallgatóság facebookos szavazással értékelte.
- Tuza Benedek, földrajz szakos hallgató A bulinegyed varázsa és átka. Belső-Erzsébetváros társadalmi konfliktusai.
- Horváth Krisztián geológus hallgató Fogszövettan: az őslénytan titokzatos oldala
- Boldizsár Bálint fizikus hallgató A kevesebb néha több? Mit rejt a kvark-gluon-plazma?
- Bedics Anna biológus hallgató Sótűrő baktériumok
- Sütő Péter vegyész hallgató Oxitocin mérésére alkalmas analitikai módszer kidolgozása
- Virók András geofizikus hallgató A Keresztes-halom komplex geofizikai felmérése
- Topál Dániel meteorológus hallgató Az Arktikus Oszcilláció időfüggése
- Gál Nóra biológus hallgató Hogyan győzzük le a stresszt?
- Plaszkó Noel fizikus hallgató A kvantumszámítógépek lehetséges építőkövei
- Pánczél Emese geológus hallgató Miről mesélnek a források Esztergomban?
- Hegyi Betti geofizikus hallgató A Balaton mágneses felmérése
Dr. Sziklai Péter mb. dékán két kiváló oktató díjat adott át a Hallgatói Önkormányzat felterjesztése alapján. Idén Pálfia Zsoltnak, az ELTE Biológiai Intézet mérnök tanárának, valamint Dr. Nagy Mártonnak, az ELTE Fizikai Intézet egyetemi adjunktusának adott át elismerést kiemelkedő oktatási tevékenységük alapján.
A fotón: Nagy Márton és Pálfia Zsolt
Pálfia Zsolt Hozzájárul az egyetemi oktatás színvonalának emeléséhez és szem előtt tartja, hogy a diákok hasznos és a további tanulmányaik során fontos tudást megszerezzék, és ezzel biztosítja, hogy a hallgatóknak meglesz a megfelelő alapja a többi tárgyhoz is. Nagyon jól magyaráz, emellett érződik rajta, hogy igyekszik úgy átadni az anyagot, hogy mindenki megértse. Személyes tanácsaival átsegíti a hallgatókat a nehéz időszakon.
A Tudományos Diákköri témavezetéseik országosan elismert magas színvonala alapján két oktató vehette át a Tudományos Diákkörért Érmet. Dr. Angyal Zsuzsanna, a Környezettudományi Centrum munkatársa és Dr. Felföldi Tamás, a Mikrobiológiai Tanszék munkatársa részesült a kitüntetésben.
A Kar legnagyobb tudományos diákköri szakterülete a biológus TDK saját témavezetői elismerését 10 éve alapította, Juhász-Nagy Pálra emlékezve. Ebben az évben Dr. Sebestyén Anna, a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa, számos TDK témavezetője vehette át Dr. Müller Viktortól a Juhász-Nagy Pál díjat.
Kiváló hallgatóink
A Karunk hallgatóinak tanulmányi és kutatási színvonalát jellemzi, hogy a rendezvényen 205 tudományos diákköri elismerő oklevelet és 32 kiváló hallgató díjat adott át Dr. Sziklai Péter dékán. A kiváló hallgatók értékes könyvjutalmakat vehettek át az oklevél mellett, a rendezvény támogatóinak felajánlásából. Az OTDK-n induló ELTE- hallgatók névsorát és előadásaik címét itt olvashatja.
Barta Karola Anna |
Biológus mesterszak |
Bedics Anna |
Biológus mesterszak |
Benkő Péter |
Biológus mesterszak |
Bilics Viktória |
Biológus mesterszak |
Bognár Zsófia |
Biológus mesterszak |
Fazekas Csilla Lea |
Biológus mesterszak |
Marosi Endre Levente |
Biológus mesterszak |
Szentgyörgyi Viktória |
Osztatlan tanárszak (biológia-kémia) |
Gresina Fruzsina |
Geográfus mesterszak |
Magyari Sándor István |
Földrajz alapszak |
Mihály Enikő |
Geográfus mesterszak |
Nagy Bence |
Osztatlan tanárszak (földrajz-biológia) |
Kovács Tímea Orsolya |
Csillagász mesterszak |
Oravecz Éva |
Geológus mesterszak |
Segesdi Martin |
Geológus mesterszak |
Seli Bálint Attila |
Csillagász mesterszak |
Horváth Benedek |
Fizikus mesterszak |
Molnár Janka Sára |
Fizika alapszak |
Plaszkó Noel László |
Fizika alapszak |
Takátsy János |
Fizikus mesterszak |
Jantner Anna |
Osztatlan tanárszak (kémia-matematika) |
Simon Márton András |
Vegyész mesterszak |
Szanthoffer András György |
Kémia alapszak |
Térmeg Anita |
Kémia alapszak |
Bognár Imre Áron |
Környezettudomány mesterszak |
Bärnkopf Anna |
Osztatlan tanárszak (matematika-fizika) |
Boda Lívia |
Alkalmazott matematikus mesterszak |
Borbényi Márton |
Matematika alapszak |
Csépai András |
Matematikus mesterszak |
Fellner Máté |
Alkalmazott matematikus mesterszak |
Nagy Kartal Dávid |
Matematika alapszak |
A diákköri rendezvény Dr. Medzihradszky Kálmán professzor emeritus, a kari Tudományos Diákköri Tanács tiszteletbeli elnökének beszédével zárult.
Ezután 15 órakor Dr. Charles Withers geográfus díszdoktori előadásában széles hallgatóságnak beszélt kutatási témájáról. Charles Withersnek, az Edinburgh-i Egyetem földrajzprofesszorának az ELTE Szenátusa 2019. május 10-én adományoz doctor et professor honoris causa címet. A professzorral, akit 2015-ben a brit uralkodó és a skót miniszterelnök a Geographer Royal for Scotland címmel tüntetett ki, Győri Róbert, az ELTE TTK FFI Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszékének vezetője készített interjút, amely itt olvasható.
16 órakor kezdődött Thernesz Vilmos és Tóth L. Viktor Radio Universe című, a rádiócsillagászatról szóló filmjének angol nyelvű bemutatója. Az alkotásban neves, köztük Nobel-díjas tudósok kalauzoltak el a természettudományok világába, virtuális látogatásra invitálva a nézőt Európa ikonikus csillagászati műhelyeibe, óriási rádióteleszkópokhoz és a világegyetem távoli zugaiba. A filmben megszólalt a rádiócsillagászat atyjaként számon tartott Grote Reber, emellett számos anekdota és emberi vallomás hangzott el a megismerés csodájáról. Az alkotás azt is bemutatta, hogy az egyéni intuíció és a fáradságos csapatmunka hogyan vezetett el egy új tudomány megszületéséhez.
Az Eötvös Tudományos Játszóházban közel 140 általános-és középiskolás diák volt a vendégünk, akik interaktív módon ismerkedhettek meg Eötvös Loránd kísérleteivel. Az ELTE fizkus hallgatói segítségével megelevenedtek az Eötvös-ingával, az Eötvös-mérleggel, a Foucault-ingával, a Thomson-ágyúval, Eötvös Loránd sztereofotóival, ahol Eötvös Loránd hegyet mászott, vaalmint sok más érdekes fizikai kísérlettel.
Forrás: ttk.elte.hu