A közösségi kutatás ereje
Az utóbbi évtizedekben jelentősen felgyorsultak a kutatási folyamatok, a korábbiakhoz képest több ezerszer, sőt milliószor nagyobb adatmennyiség keletkezik egyetlen kísérlet során. A mostani, koronavírus elleni harc több fronton zajlik, rengeteg eredményt, publikációt és adatot kell a lehető leggyorsabban feldolgozniuk a kutatóknak. A kutatások során létrejövő hatalmas adatmennyiség hívta életre a bioinformatika tudományát. Ahogy a nevéből következik, biológiához és informatikához egyaránt értő kutatók válnak a szakterület specialistáivá.
„A bioinformatikusok fontos készsége a hatékony programozás, a parancssorok írása, a statisztika és a matematika megfelelő ismerete, valamint az eredmények megjelenítése. Részt vesznek az eredmények értelmezésében, ábrákat készítenek a sokdimenziós adatokból. A koronavírus (SARS-CoV2) elleni harcba is számtalan ponton tudnak becsatlakozni: genom-feltérképezéssel, fehérjék működésének modellezésével, a különböző vírusfehérjék génkészleteinek összehasonlításával, a vírus emberi sejtben történő működésének modellezésével, valamint a vakcina- és gyógyszerfejlesztés folyamatainak segítésével” – mondta el Ari Eszter.
Az ELTE TTK kutatója bioinformatikai tudását felajánlva önkéntesként csatlakozott a crowdfightcovid19.org tudományos kezdeményezéshez. A weboldal célja a COVID-19 koronavírussal foglalkozó kutatók és kutatócsoportok összekötése olyan önkéntes kutatókkal és szakemberekkel, akik idejükkel és tudásukkal gyorsíthatják az adott kutatást.
A kezdeményezéshez eddig több mint 43 ezren csatlakoztak.
„Filogenetikai fák számolását, és különböző genomikai, transzkriptomikai adatok elemzését vállaltam. A weboldalon az önkéntesek regisztrációkor megadják a szakterületüket, nem kizáró ok, ha ez nem kapcsolódik szorosan a koronavírus-kutatásokhoz. A kutatók pedig kérdőívekben teszik közzé, milyen feladatra keresnek önkéntest. Volt, aki eszközt fejlesztetett, vagy bioinformatikai számolást kért, de olyan is akadt, akinek adatgyűjtésre volt szüksége, amire különösebb szaktudás nélkül is lehetett vállalkozni” – mondta a kutató.
A koronavírus elleni harc nemzetközi küzdelem, a kutatók, a kutatócsoportok összedolgoznak, az eredmények folyamatosan és nagyon gyorsan elérhetővé válnak. A közösségi weboldal kezdeményezése is a nemzetközi hálózat kiépítését és a kutatók gyorsabb egymásra találását segíti.
„Egy-egy labor önállóan is meg tudna oldani egy nagyobb feladatot, de összefogással ugyanaz a munka sokkal gyorsabban készül el, az eredmények hamarabb jutnak el világszerte a kutatókhoz, és most az idővel harcolunk. Ezért fontos az, hogy aki rendelkezik a megfelelő készséggel, és érez magában hajlandóságot, az beszállhasson a kutatásokba.”
Hogy mi vezet világjárvány kirobbanásához, és mit lehet ebből a helyzetből tanulni? Egyes kutatók szerint
a viselkedésünkbe van kódolva a járványok kiváltása és terjesztése
– mondta a kutató. Azáltal, hogy az élőlényeket a természetes élőhelyükön beszorítjuk, és egyre több kontaktusunk van egzotikus állatokkal, kitesszük magunkat a kórokozóiknak, amelyek aztán megfertőznek. Az utazási szokásainkkal pedig pillanatok alatt elterjesztjük a fertőzést a világban.
„Talán ez most jó lecke az emberiségnek, hogy globálisan változtassunk a viselkedésünkön, minimalizáljuk utazásainkat, csökkentsük a fogyasztásunkat, amivel hosszabb távon a klímaváltozásra is hatással lehetünk. Bár triviálisan hangzik, de talán megtanuljuk, hogy akkor se menjünk közösségbe, ha már a megfázás legenyhébb tüneteit észleljük magunkon. Ha mindenképp szükséges elmennünk otthonról, viseljünk maszkot a jövőben is ” – hívta fel a figyelmet szakember.
Önkéntesként a crowdfightcovid19 kezdeményezéshez itt lehet csatlakozni. Kutatóként pedig ezen a felületen lehet segítséget igénybe venni.
A beszélgetés során szó esett még a genom feltérképezés módszeréről, jelentőségéről, valamint arról is, hogyan sikerülhetett a koronavírus genomját ilyen gyorsan szekvenálni. A teljes beszélgetésről készített videó itt érhető el.
Forrás: ELTE TTK Biológiai Intézet