A fák lombkoronája védi az erdőt a globális felmelegedéstől

2020.05.25.
A fák lombkoronája védi az erdőt a globális felmelegedéstől
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől, nélküle a globális felmelegedés bizonyos fajok kihalásához vezetne – derül ki az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak legújabb kutatásából, amely a rangos Science magazinban jelent meg.

A lombkorona hűtő hatása védi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől, ami különösen fontos lehet a globális felmelegedéshez való adaptációban – állapítja meg Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék docensének közreműködésével, a Swiss Federal Institute for Forest, Snow and Landscape Research (WSL) vezetésével készült, a Science magazinban megjelent tanulmány.

Az erdőbelső klímája nem azonos az erdőn kívüli klímával. Ezt bárki érzékelhette, aki a városok nyári hőségéből az erdő enyhet adó hűsébe menekült. A globális felmelegedés aktuális előrehaladását mérő meteorológiai állomások jellemzően nyílt területen, a talajszinttől 1,5–2 méterre mérik a hőmérsékletet. A szárazföldi élőlények zöme viszont erdőkben él, sokuk az aljnövényzet szintjén vagy a talajban. Így a nyílt területeken mért hőmérséklet csak korlátozottan érvényes rájuk.

A nemzetközi csoport eredményei megmutatják, hogy mennyit is melegedtek az erdők az elmúlt évtizedekben, egyben megmutatva, hogy mennyire máshogy melegszenek az erdők a nyílt területekhez képest. Európa 56 régiójában elhelyezkedő 100 állomány 2955 mérőhelyéről gyűjtöttek adatokat. A vizsgálatba vont adataink közül az egész elemzés legrégebbi adatait a Bátorligeti Ősláp Természetvédelmi Terület keményfaligeteiben Zólyomi Bálint által az 1930-as években készített felmérés alapozta meg.

"Hasonlóan értékes folyamatok figyelhetők meg a Dél-Bükk lassan 35 éve magára hagyott állományában, ahol az erdészeti kezelés elmaradása miatti lombkorona záródás a makroklíma változása alapján várt épp ellentétes irányú változásokat okozott a lágyszárú szintben" 

- mondta Standovár Tibor. Ezen adatok összesítéséből, ami csak a hosszú távú adatgyűjtéssel válik lehetségessé, a kutatók megállapították, hogy nyílt területeken mért hőmérséklet nem igazán tükrözi az erdőben tapasztalható hőmérsékletváltozást. Amennyiben a lombkorona sűrűbb, úgy az jobban védi az alatta levőket a globális felmelegedés hatásaitól. De ha a lombkorona felnyílik, úgy a hőmérséklet gyorsan emelkedik alatta.


Az erdőlombkoronája alakítja ki az erdei élőlények számára létfontosságú állományklímát. Berki szellőrózsa az Oensingen (Solothurn Kanton) melletti erdőben. (Fotó: Markus Bolliger)

Lemaradva a klímához képest

Minden élőlénynek van egy optimális hőmérséklet tartománya, amelyen legjobban érzi magát (gyarapodik). Amikor a klíma melegszik, akkor a melegkedvelő fajok előnyben vannak és kiszorítják a hidegebbet kedvelő fajokat, amelyek esetleg északabbra vagy magasabb hegységekben húzhatják meg magukat. Az erdőlakó élőlények számára ez az optimum lényegesen alacsonyabb, mint amilyen makroklimatikus átlaghőmérsékletet jelenleg mérnek az adott helyre. Azaz nem követik a számukra optimális hőmérsékletviszonyokat. Tehát, ha a védelmező lombkorona megszűnik – akár természetes módon, akár emberi beavatkozás következtében –, akkor

az alatta élő növények drasztikusan melegebb körülmények között találják maguk, amelyek elviselésére nincsenek felkészülve.

A korábbi hűs, árnyékos és jellemzően magasabb páratartalmú élőhelyük hosszabb és intenzívebb hőségnek lesz kitéve, és a talaj is kiszárad. A legtöbb faj nem képes elég gyorsan adaptálódni és így a melegkedvelő fajok kiszorítják és lokálisan ki is halhatnak. Mivel a nyári hőhullámok gyakorisága növekedni fog, így ez kihat az erdei biodiverzitásra. Az erdőgazdálkodók figyelembe vehetik a kitermelésnél, hogy milyen módon őrizhető meg az erdő minél összefüggőbb lombkoronájának védő szerepe, ami így védi az alatta levő élőlények sokféleségét.

Bükkös erdő Franciaországban. (Fotó: Jonathan Lenoir)

 

Borítókép: Halszemoptikás felvétel egy bükkös lombkoronájáról. Minél sűrűbb a lombkorona, annál nagyobb a hűtő hatás az alsóbb vegetációs- és talajszintekben. (Fotó: Pieter de Frenne)