A beteljesült álom
1994-ben csatlakozott egyetemistaként a Családi Kutya programhoz. A kutatást többekkel együtt Csányi Vilmos indította el. Milyen volt fiatal kutatóként olyan, nemzetközileg is elismert kutatóval dolgozni, mint Csányi Vilmos?
Olyan volt, mint egy beteljesült álom. Az internet előtti korszakról beszélek, akkoriban nekem még az sem volt világos, hogy létezik egyáltalán kutatói szakma… Csányi Vilmost viszont sokszor láttam a tévében, olvastam az írásait, és homályosan megfogalmazódott bennem, hogy az szeretnék lenni, ami ő, bármi is legyen az. Nagy szerencsémre a biológus szakon még elsős koromban rátaláltam, és körülbelül másnap jelentkeztem nála szakdolgozóként. Sokat jelentett nekem, hogy mellette lehettem, szép számú előadásról és gyakorlatról lógtam el csak azért, hogy ott lehessek a tanszéki megbeszéléseken.
Hogyan vált az etológia az élete részévé? Ezzel a tervvel érkezett az ELTE-re, vagy kínálkozott egy ilyen lehetőség és élt vele?
Tulajdonképpen azzal a tervvel érkeztem, hogy etológus leszek, bár nem tudatosult bennem. Bármilyen faj viselkedését szívesen kutattam volna, a paradicsomhalakét is, amikkel akkoriban tele volt a tanszék, de szerencsére akkor indult a kutyázás, és kutyarajongóként, kutyagazdaként nem is voltam teljesen ügyetlen.
A folytonosság elve szerint: mennyire inspiráltak a hallgatók? Bekapcsolódnak a kutatásba? Ők is érzik az ELTE Etológia Tanszék sikereit?
Van utánpótlás, külföldről is csatlakoznak a csoportunkhoz. A mi csoportunkban hadd emeljem ki a most végző MSc-hallgatómat, Bognár Zsófiát, a Kar Kiváló Hallgatóját, aki, akárcsak én, azért jelentkezett biológusnak, hogy etológus lehessen, és velünk van elsős korától. Nagyon elkötelezetten, tudatosan dolgozik, máris több publikációja megjelent, önállóan fogja össze a hosszú távú vizsgálatainkat. Ősszel remélhetőleg PhD-hallgatóként folytatja a munkát, és bízom benne, hogy szép karrier áll előtte. Más jeles hallgatóink is korán elkezdték a TDK munkát, ezt mindenkinek javaslom, aki kutató szeretne lenni.
A távoktatás hogyan hat az Etológia Tanszékre? Egyáltalán milyen módon változott meg a kutatás a koronavírus-járvány óta?
A viselkedésteszteket, az agybanki felajánlások fogadását, fMRI-, EEG-méréseket le kellett mondani, ez komoly nehézség, bár szerencsére a szakdolgozatírásokat már nem hátráltatta. A Szenior Családi Kutya Programunk az adatfeldolgozás, cikkírás fázisában van, ezekre most több időnk jut. Sikerült lebonyolítanunk az első online doktori védést is, az oktatás is az elvárható ütemben halad, bízom benne, hogy nagyobb megtorpanás nélkül átvészeljük a járványt. A kisgyerekes kollégákra viszont nehéz szívvel gondolok, nekik nem könnyű most megoldani a munkát otthonról. Az én legfiatalabb gyerekem 9, a nagyok 16 évesek, kis segítséggel vagy önállóan tanulnak távoktatásban, így tudok mellettük dolgozni
A teljes interjú az ELTE Online hallgatói magazin oldalán olvasható.